A Gyógyszerészi Hírlap februári számában beszélgetést olvashatnak dr. Ács Zoltánnal, az MGYK Ipari Állandó Bizottsága elnökével, a Meditop kft. egyik tulajdonosával és ügyvezetőjével. 1992-ben a Meditop volt az első magyar alapítású, nem privatizált gyógyszergyár.

 A Szinergizmusban… című cikkben egyebek mellett szó esik az iparban és a gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek kapcsolatáról is. 

„A MAGYOSZ részéről már régóta kerestük, hogy a Kamarával valahogy együtt tudjunk működni. Aztán az MGYK küldöttközgyűlése 2013-ban határozott a bizottság létrehozásáról, ott választottak meg annak elnökévé, a tagokat az ipar területéről próbáltuk kiválasztani. Az első összejövetelen fogalmaztuk meg a legfontosabb célokat: ténylegesen segíteni a nem az iparban dolgozó gyógyszerészeket abban, hogy jobban értsék az ipar működését, kiterjeszteni a kamarai gondolkodást az ipar területére is, illetve hogy a Kamara elnöksége és a bizottság között tényleges együttműködés legyen. Szeretnénk elérni, hogy az ipari gyógyszerészek jobban magukénak érezzék a Kamarát, és többen lépjenek be. Jelenleg nagyon kevesen tagok, de az az elképzelésünk, hogy megkeressük a gyógyszergyárak HR vezetőit azzal, hogy továbbítsák feléjük az elmondottakat. Megpróbáljuk megszólítani őket, hogy lépjenek be, az ő véleményüket is szeretnénk megjeleníteni a Kamarán belül. Célunk, hogy intenzívebb párbeszéd legyen az iparban és a gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek között. Szerintem ugyanis e két területen dolgozó gyógyszerészek szinergizmusban vannak egymással: ha erősítjük egymást, erősödik a szakma, ha gyengítjük egymást, elgyengülünk. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy nagyon jó volna, ha a hálózatban dolgozó gyógyszerészek fontosnak tartanák, hogy hazai, a magyar ipar által gyártott és kifejlesztett gyógyszereket ajánljanak a betegnek. Ezzel azokat a cégeket erősítjük, amelyek itthon adóznak. Ennek az egyik zászlós hajója lenne a „magyar gyógyszer védjegy”, amely létrehozásán régóta dolgozik a MAGYOSZ , valahogyan ugyanis jelölni kéne  azokat.  Meg kellene találni azt a lehetőséget, ami nem ellentétes az uniós szabályozással, de mégis tesz egy apró jelet a magyar termékre. Az élelmiszereken vannak ilyenek…” – nyilatkozta dr. Ács Zoltán.