Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 11. 24.
21 nő az egészségtudatosságért – pharmaonline.hu
2017. 11. 24.
Miért van ilyen sok gyógyszerreklám a tévében? - mediapiac.com
2017. 11. 23.
A homeopátia útvesztője: miben hisznek tömegek?- mno.hu
2017. 11. 23.
Korlátozhatjuk és meg is tilthatjuk egészségügyi adataink kezelését - adozona.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Patikaláncok hódítják el a piacot - Haszon Magazin
2010. január 6.
Nyomtatható változat

Koncentrálódik a gyógyszer-kiskereskedelem, hamarosan néhány nagyobb lánc uralja majd a piacot. Nyugat-Európa sok országában hasonló a helyzet, mint nálunk: egyre kevesebb az olyan patika, amelyet gyógyszerész alapított. Vajon jó ez nekünk?

Két éve nyitottunk, ezt pedig a liberalizáció tette lehetővé, azóta nyereségesen működünk. A patika két gyógyszerész önálló magántulajdonában van" - mondta Kenéz Zsolt, a Zalai Gondviselés Gyógyszertár gyógyszerésze, aki szerint a nagykereskedők egyre jobban felosztják maguk között a piacot. "A Phoenix Pharma patikánk fő beszállítója, a nyitáskor sokat segített nekünk, azóta is korrekt a viszonyunk. A Szimpatika gyógyszertár-csoporthoz tartozunk. Minimális azon patikák száma, amelyeket a liberalizáció után "új szereplős" gyógyszerészek nyitottak. A legtöbb patika valamelyik nagykereskedő tulajdonában vagy érdekeltségében lévő lánchoz tartozik. Aki elkezdi vizsgálni a hazai jelentősebb gyógyszertárláncokat, megnézi a gyógyszertárakat működtető cégek tulajdonosi összetételét, az láthatja, hogy nagykereskedői tulajdonban vagy ahhoz igen közel vannak."

Racionális piacfelosztás

Kijelenthető, hogy jelenleg a gyógyszerkiskereskedelmi piac felosztása zajlik. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint a gyógyszertári hálózatba fektetni mindig nagyon megéri, mert ebben a szektorban stabil a forgalom és az üzletkör, így elég logikus lépés a láncok terjeszkedése.
A 2007-es patikaliberalizációnak talán a két legismertebb eleme, hogy egyes vény nélküli gyógyszereket gyógyszertáron kívül is lehet kapni, valamint jelentős mértékben megkönnyítették a patika alapítását. Ez utóbbi következménye, hogy a legtöbb új gyógyszertár forgalmas helyeken nyílik, elszívják a vevőket a kisebb, kevésbé frekventált helyeken lévő vagy vidéki patikáktól. Eközben a kereskedelmi érdekek egyre inkább háttérbe szorítják a szakmai szempontokat, a gyógyszer-kiskereskedelmi piac pedig koncentrálódik.
Tehát a kiskereskedelemre elsősorban nem a patikán kívüli forgalmazás volt hatással, hanem az, hogy a patikaalapítás elől minden akadály elhárult. "A gyógyszertáron kívüli gyógyszerértékesítés valóban nem jelentős, megmaradt egy szűk réteg igényének, mert az emberek túlnyomó többsége ma is a biztonságos módszert választja" - mondta el Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

Csak piaci szempontok

Lantos Zoltán, a GfK Hungária Piackutató Intézet egészségügyi piackutatással és tanácsadással foglalkozó igazgatója szerint a patikaliberalizációnak bizonyos elemei kifejezetten jók voltak. Ilyennek tartja azt is, hogy nem csak betéti társasági formában, hanem egyéb gazdasági társasági formában is működtethetőek patikák, valamint, hogy megjelentek a szabad polcos gyógyszertárak. Az viszont, hogy gyakorlatilag bárki nyithat patikát, és kizárólag a piaci szempontok érvényesülnek, egyáltalán nem mondható pozitívnak.
Az alapítás megkönnyítése miatt a forgalmas helyeken egyre több gyógyszertár nyílik - jelenleg 20 százalékkal több patika van az országban, mint 2007 előtt -, ahol akciókkal és kedvezményekkel csalogatják be a vásárlókat, és ez elszívja távoli, vidéki patikák forgalmát is, mondja Horváth Tamás. "Új gyógyszertár nem nyílik, és még a létezőket is tönkre teszik. A gyógyszer-gazdaságossági törvény azt a korlátozást is eltörölte, hogy 5 ezer lakosonként lehet egy patika." A kamara elnöke szerint a patikák ellehetetlenülését az is jól mutatja, hogy jelenleg a 2400 patikából több mint 800 patika összesen 13 milliárd forinttal tartozik a nagykereskedőinek.

Túl alacsony árrés

"A kistelepülések persze már a liberalizáció előtt sem tudták eltartani a patikájukat, mivel Magyarországon az unión belül a legalacsonyabb a gyógyszerek kiskereskedelmi árrése. A legdrágább gyógyszereknél is csak maximum 850 forint lehet a patikák árrése (lásd táblázatunkat), hogy ne növekedjenek a gyógyszerek árai, és alacsony maradhasson a gyógyszerek tb-támogatása" - fejti ki Lantos Zoltán. Ezt a helyzetet súlyosbította a patikaliberalizáció. Egyre több patika vagy patikalánc nyílik forgalmas helyeken, plázákban, ahol mindent - nem csak gyógyszereket - nagyobb mennyiségben forgalmaznak. Ezek az üzletek így nagyobb kedvezményeket, több akciót nyújtanak. Így akár a jelenlegi alacsony árrésüket is tovább csökkenthetik, mert ez megtérül a többi, magas árréssel forgalmazott terméken. Ezzel pedig a kis forgalmú helyek patikái nem tudják felvenni a versenyt.

"2006-ban még 16 százalékos volt ez az árrés, míg most 13 százalék. E mellett pláne nem bírják a kisebb forgalmú patikák azt a versenyt, amit az újak külső tőkéből kifejezetten kiszorító céllal folytatnak. Ebben a versenyben a cél nem a fogyasztói jólét, hanem a piacszerzés" - mondta Horváth Tamás.

Érdekvédők

A szolgáltatásban 2006 előtt is volt verseny, a beteg szabadon választott patikát. 1994-ben privatizálták az állami gyógyszertárakat, körülbelül 1500-1600 patika került magánkézbe. Létesült még mellé 500, amihez nagy privatizációs és beruházási hiteleket vettek fel a gyógyszerészek, milliárdokat fordítva a gyógyszerellátás biztosítására. "Egy évtizeddel később, mire végre visszafizették ezeket, akkor jött az új gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely egy csomó patikát ellehetetlenít. Egzisztenciák, családok, szakmai közösségek, befektetések mennek tönkre. Az állam kiszolgáltatja őket a befektetői, sokszor külföldi tőkének. Szerintem érthető, hogy a gyógyszerészek védik az érdekeiket, és ez az érdek egybeesik a beteg érdekével" - fejtette ki a gyógyszerész kamara elnöke.

Független elemzés kellene

Fontos látni azonban Sinkó Eszter szerint, hogy eddig még nem jelent meg független elemzés a patikaliberalizációról. "Az eddig elkészültek általában elkötelezettek valamilyen irányba, és az alapján nyilatkoznak erről a kérdésről. A kormány elmondja, hogy mennyivel több patika van, és milyen jó, hogy olcsóbbak lettek a gyógyszerek. A gyógyszerész kamara pedig elmondja, hogy mennyire szorult helyzetbe hozta a gyógyszerészek tulajdonában lévő patikákat ez az intézkedés, és azt is, mennyit romlott a színvonal ott, ahol nem szakképzettek a tulajdonosok. Valószínűleg mindegyik állításnak van igazságtartalma, de jó lenne egyben látni a teljes képet, hogy tudjuk, mit fizetünk bizonyos előnyökért cserébe. Jó lenne egy országos felmérés, mert izgalmas változások zajlanak, és ezek nem biztos, hogy minden esetben pozitívak. Felkérhetne a kormány egy független elemző céget, nagyon hasznos volna, hogy végre valóban lássuk a patikaliberalizáció hatásait".

A kereskedelmi modell

A nyugat-európai patikaliberalizációról Horváth Tamás elmondta, hogy a gyógyszerellátással kapcsolatban alapvetően két modell létezik, s e kettő közül követi valamelyiket mindegyik ország. Az egyik az etikus modell, a másik pedig a kereskedelmi modell - ez utóbbi jött létre nálunk a 2007. január elsején életbe lépő gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel.
2007 előtt nagykereskedő vagy gyártó, vagy bármilyen pénzügyi befektető csak közvetett úton, bt. kültagjaként lehetett tulajdonos egy patikában. Most viszont bármilyen gazdasági társasági formában lehet patikát működtetni, és ezt bárki meg is teheti.
A személyi jogos gyógyszerésznek pedig minimum 25 százalékos részesedéssel kellett rendelkeznie a patikát működtető bt.-ben. A szakmai befolyás biztosítására 2002-ben hoztak egy olyan törvényt, hogy ennek a részesedésnek a következő 5 évben 51 százalékra kell emelkednie. Ám ezt 2006-ban felülírta a gyógyszer-gazdaságossági törvény, ami nem határozza meg, hogy hány százalékos legyen a személyi jogos gyógyszerész részesedése.
"Ebből egyértelműen következik, hogy a szakmai szempontok háttérbe szorulnak, sérül a gyógyszerész szakmai függetlensége, mivel minél kisebb a tulajdonrésze, annál inkább diktálhat neki a tulajdonos" - mondta Horváth Tamás is. "Nem véletlenül fordul elő egyre több olyan visszaélés, hogy például a tulajdonos utasítására vényköteles gyógyszert is kiadnak recept nélkül. De az sem ritka, hogy gyógyszerész asszisztensek vannak csak a patikában. Holott 2007 előtt a törvény előírta, hogy gyógyszerésznek mindenképpen jelen kell lennie a gyógyszertár napi működése során, a személyi jogos gyógyszerésznek pedig folyamatos közreműködésével felel a patikáért. A 2007-es gyógyszer-gazdaságossági törvény ezt is eltörölte."

Szabályozható lesz

Az Európai Bizottság 2009. májusában kimondta, hogy a gyógyszerpiac nemzeti szabályozása nem ellenkezik az uniós szabályozással. Vagyis nem ellenkezik a vállalkozás szabadságával az, hogy kizárólag gyógyszerészek lehessenek egy patika tulajdonosai. Emellett azt is megállapították, hogy azért is előnyösebb, ha gyógyszerészek működtetnek egy patikát, mert jobban képviselik a betegek érdekeit, fejtette ki Sinkó Eszter. "Ilyen esetben valószínűleg a visszaélés is kevesebb, mert a magánbefektetők a kisebbségi tulajdonban lévő gyógyszerészt mindig a költségek csökkentésére ösztönzik. Ezért nagyobb arányban fordulhatnak elő nem megfelelő minőségű gyógyszerek a pénzügyi befektetők tulajdonában lévő patikákban."

MELYIK-KIÉ?

A 3 legnagyobb magyar gyógyszer-nagykereskedő a Hungaropharma (40 százalékos piaci részesedés), a Phoenix Pharma (30 százalék) és a Teva (15 százalék). A 38 Alma patika tulajdonosa a Hungaropharma, amely az 500 Gyöngy patika főbeszállítója. A Gyöngy patikák több mint 20 százalékot birtokolnak a hazai gyógyszer-kiskereskedelmi piacból. A Hungaropharma tulajdonában 60 patika van az összes, körülbelül 2400 magyarországi patikából. A Phoenix Pharma nagykereskedő a Szimpatika gyógyszertárak stratégiai partnere, ehhez a lánchoz több mint 300 patika tartozik. A legnagyobb, közel 140 patikából álló magyar patikalánc a Pharmanova-csoport tulajdona. A nagykereskedő és gyógyszergyártó Teva a Mosoly patikák és a negyven patikából álló ELI lánc nagykereskedelmi partnere.

Kincsei Éva

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 november
hkszcspszv
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
2016. 11. 20.
Beszámolók a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 11. 24 péntek