Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésről
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2018. 11. 13.
Egy év alatt ötszázmillió adat került fel az elektronikus egészségügyi rendszerbe - magyaridok.hu
2018. 11. 13.
25 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből - weborvos.hu
2018. 11. 13.
SzeddViddVédd! – Tudatformáló kampány a biztonságos gyógyszerhasználatért - napidoktor.hu
2018. 11. 12.
Egyedi gyógyszerelés: gyorsan megtérül - pharmaonline.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató anyagok a CIG Pannonia (volt MKB) biztosító szerződéssel kapcsolatban
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Hiányzik a gyógyszerész - pharmanet.hu
2009. december 23.
Nyomtatható változat
A munkaerőpiacra lépő gyógyszerészek évek óta három-négy állásajánlat közül válogathatnak, mivel számos új magángyógyszertár létesült, így megnőtt a kereslet a fiatal, jól képzett gyógyszerészek iránt.

Dr. Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a munkaerő-piacon összetett folyamatok zajlanak, ezért a jelenlegi finanszírozási körülmények között 2500 gyógyszertár és 600 fiókgyógyszertár akár középtávon sem képes fennmaradni. Éppen ezért előbb vagy utóbb elkezd csökkeni a gyógyszertárak száma, ami kihathat a közforgalomban foglalkoztatott gyógyszerészi létszámra.

- Hogyan alakult ki a gyógyszerészhiány Magyarországon?

- A jogelőd nélküli magángyógyszertárak alapításának lehetővé tételekor, 1990-ben, 1440 közforgalmú gyógyszertár működött az országban. A gyógyszertári törvény 1994. szeptemberi hatályba lépéséig 473 új gyógyszertár létesült, és akkor került be a személyi jog is a rendszerbe. Ezt követően inkább a fiókgyógyszertárak létesítése volt jellemző; a kilencvenes évek elejétől 2006 végéig mintegy 600 ilyen patika létesült.

1990 előtt a gyógyszerészképzés két helyen folyt: Budapesten illetve Szegeden, és az évente gyógyszerész-diplomát szerzett fiataloknak a száma mindig meghaladta a 200-at. Ezt követően megjelent két új helyszín is: először Debrecenben majd pedig Pécsett is megindult a gyógyszerész-képzés. Az immáron 4 helyszínen elvileg a korábbinál több gyógyszerészt kellene képezni, azonban 2008-ban pl. a frissen avatottak száma nem érte el a 200-at.

Az új patikák létesítése nemcsak azzal járt, hogy azokban is szükség volt a gyógyszerészekre, valamint a meghosszabbított nyitva tartások miatt a gyógyszerészi munkaórák száma ágazati szinten is megugrott, hanem azzal is szembe kellett nézni, hogy a vállalkozások vezetése a személyi jogos gyógyszerészeknek többletfeladatot jelentett, ami a szakmai feladatok végzésében sok kiesett munkaórát jelentett. A liberalizáció tovább feszítette a rendszert: megint legalább 400 új gyógyszertár jött létre, s ezeknek a szaklétszám-igényét is ki kellene elégíteni. Összegezve tehát, amíg a frissen végzett gyógyszerészek számában érdemi változás nem történt, addig több lett a gyógyszertárak száma, és több feladat is hárult a gyógyszerészekre.

- Miként kezelte ezt a helyzetet a szakma?

- A kilencvenes években az új vállalkozási és munkalehetőségek megnyílásával a nyugdíjas korú gyógyszerészek jelentős hányada úgy döntött, hogy nem megy nyugdíjba. Ez előnyösen csökkentette a munkaerő-hiányt. Azonban ezzel párhuzamosan a gyógyszerészt igénylő munkatevékenységek egy része is erodálódott. Itt elsősorban a magisztrális gyógyszerkészítésre gondolok. Harmadrészt a klasszikus gyógyszerészi feladatok egy részét is asszisztensek és szakasszisztensek végezték, hol szabályosan, hol pedig nem. 2006-ban a gyógyszerkészítést a kormányzat végképp ellehetetlenítette és a gyógyszer-expediálásra a szakasszisztenseknek lényegében alanyi felhatalmazást adott. Ma már nemcsak a szakasszisztensek, hanem boldog-boldogtalan is ott állhat a tára mögött, nem egyszer hallani, hogy tanár vagy közgazdász végzettségűek is kiszolgálják a betegeket. A szabályozás elégtelen, az ÁNTSZ a működési feltételek miatt, a kamara pedig jogkör hiányában tehetetlen.

- Ezek szerint a szaklétszám-igény a szakmai elvárásoknak és a gazdasági lehetőségeknek is a függvénye?

- Igen. Ha a patikát nem kiskereskedelmi egységnek tekintjük, márpedig nem az, akkor az expediáló személytől nem a boltos mentalitását kell megkövetelni, beleértve akár a fogyasztóvédelmi szempontokat is, hanem egy minőségbiztosított egészségügyi szolgáltatás feltételeit kell biztosítani, a gyógyszerbiztonság garantálásával és a beteg megfelelő informálásával. Ez időigényes feladat, ami ráadásul magas szintű felkészültséget igényel és a felelősség vállalását is feltételezi. Ez a szükséges szakemberlétszámot növeli és jobban felkészült, drágább szakembereket követel meg. Össztársadalmi szinten ugyanakkor ez a többletköltség minden bizonnyal megtérül, hiszen a helytelen gyógyszerelés okozta egészségkárosodások többletköltségeit meg lehet spórolni, ráadásul a jobb compliance miatt a gyógyszerre fordított támogatás és a térítési díj sem megy pocsékba. Egy fennmaradásért küzdő vagy veszteségbe forduló gyógyszertártól viszont ez a mentalitás ma nem várható el, miként egy profitorientált vállalkozó által irányított gyógyszertárban sem a gyógyszerbiztonság és a betegérdek az első. Az így megspórolt pénzért a társadalom nagyon nagy árat fizet.

- Hogyan alakult közben a gyógyszerészek képzése?

- Azt nem mondhatom, hogy nincs érdeklődés a szakma iránt, hiszen évről évre többen jelentkeznek gyógyszerészhallgatónak, mint ahányat végül felvesznek. Azonban úgy emlékezem, hogy a kilencvenes évek vége felé a jelenleginél sokkal többen jelentkeztek és egyetemi oktatóktól tudom, hogy a jelenleginél akkor jobb volt az általános felkészültségük.

- Több és jobb jelentkezőre lenne szükség?

- A gyógyszerészet elemi érdeke, hogy a szakember-hiány mérséklődjék és a jelenlegi problémákra minőségi megoldást lehessen találni. Amikor a létszámmal kapcsolatos igényeket összegezzük, nemcsak a gazdasági lehetőségeket és a jelenlegi elvárásokat kell figyelembe venni. Véleményem szerint hosszútávon a jelenlegi finanszírozási körülmények között az ország 2500 gyógyszertárat valamint 600 fiókgyógyszertárat nem képes fenntartani. Ezért várható, hogy előbb vagy utóbb elkezd csökkeni a gyógyszertárak száma. Nagy kérdés, hogy milyen gyógyszertárak maradnak fenn és ezekben a szakmai szempontoknak milyen lesz a respektje. Másfelől a gyógyszerészi gondozás idő- és felkészültségigénye még csupán körvonalazódik. Függ a gyógyszerészek létszáma a prevencióba való bekapcsolódástól és az egészségügy szervezeti-strukturális átalakításától is. Végezetül, nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak képezni kell a szakembereket, hanem a rendszernek meg is kell tudni tartani őket. Ez pedig a pillanatnyi jövedelemtől, a szakmai kibontakozástól és a távlati lehetőségektől függ.

- Köszönöm a beszélgetést.
PharmaNet

« Vissza
Betegsarok
2018. 10. 10.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos együttműködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
Eseménynaptár

2018 november
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2018. 04. 06.
Az MGYK X. Vándorgyűléséről
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2018. 10. 12.
Inhalációs eszközhasználat
2018. 10. 12.
A légúti infekciók prevenciója
2018. 08. 02.
Asztma és allergiás rinitisz
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2018. 11. 13 kedd