Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Hiányzik a gyógyszerész - pharmanet.hu
2009. december 23.
Nyomtatható változat
A munkaerőpiacra lépő gyógyszerészek évek óta három-négy állásajánlat közül válogathatnak, mivel számos új magángyógyszertár létesült, így megnőtt a kereslet a fiatal, jól képzett gyógyszerészek iránt.

Dr. Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a munkaerő-piacon összetett folyamatok zajlanak, ezért a jelenlegi finanszírozási körülmények között 2500 gyógyszertár és 600 fiókgyógyszertár akár középtávon sem képes fennmaradni. Éppen ezért előbb vagy utóbb elkezd csökkeni a gyógyszertárak száma, ami kihathat a közforgalomban foglalkoztatott gyógyszerészi létszámra.

- Hogyan alakult ki a gyógyszerészhiány Magyarországon?

- A jogelőd nélküli magángyógyszertárak alapításának lehetővé tételekor, 1990-ben, 1440 közforgalmú gyógyszertár működött az országban. A gyógyszertári törvény 1994. szeptemberi hatályba lépéséig 473 új gyógyszertár létesült, és akkor került be a személyi jog is a rendszerbe. Ezt követően inkább a fiókgyógyszertárak létesítése volt jellemző; a kilencvenes évek elejétől 2006 végéig mintegy 600 ilyen patika létesült.

1990 előtt a gyógyszerészképzés két helyen folyt: Budapesten illetve Szegeden, és az évente gyógyszerész-diplomát szerzett fiataloknak a száma mindig meghaladta a 200-at. Ezt követően megjelent két új helyszín is: először Debrecenben majd pedig Pécsett is megindult a gyógyszerész-képzés. Az immáron 4 helyszínen elvileg a korábbinál több gyógyszerészt kellene képezni, azonban 2008-ban pl. a frissen avatottak száma nem érte el a 200-at.

Az új patikák létesítése nemcsak azzal járt, hogy azokban is szükség volt a gyógyszerészekre, valamint a meghosszabbított nyitva tartások miatt a gyógyszerészi munkaórák száma ágazati szinten is megugrott, hanem azzal is szembe kellett nézni, hogy a vállalkozások vezetése a személyi jogos gyógyszerészeknek többletfeladatot jelentett, ami a szakmai feladatok végzésében sok kiesett munkaórát jelentett. A liberalizáció tovább feszítette a rendszert: megint legalább 400 új gyógyszertár jött létre, s ezeknek a szaklétszám-igényét is ki kellene elégíteni. Összegezve tehát, amíg a frissen végzett gyógyszerészek számában érdemi változás nem történt, addig több lett a gyógyszertárak száma, és több feladat is hárult a gyógyszerészekre.

- Miként kezelte ezt a helyzetet a szakma?

- A kilencvenes években az új vállalkozási és munkalehetőségek megnyílásával a nyugdíjas korú gyógyszerészek jelentős hányada úgy döntött, hogy nem megy nyugdíjba. Ez előnyösen csökkentette a munkaerő-hiányt. Azonban ezzel párhuzamosan a gyógyszerészt igénylő munkatevékenységek egy része is erodálódott. Itt elsősorban a magisztrális gyógyszerkészítésre gondolok. Harmadrészt a klasszikus gyógyszerészi feladatok egy részét is asszisztensek és szakasszisztensek végezték, hol szabályosan, hol pedig nem. 2006-ban a gyógyszerkészítést a kormányzat végképp ellehetetlenítette és a gyógyszer-expediálásra a szakasszisztenseknek lényegében alanyi felhatalmazást adott. Ma már nemcsak a szakasszisztensek, hanem boldog-boldogtalan is ott állhat a tára mögött, nem egyszer hallani, hogy tanár vagy közgazdász végzettségűek is kiszolgálják a betegeket. A szabályozás elégtelen, az ÁNTSZ a működési feltételek miatt, a kamara pedig jogkör hiányában tehetetlen.

- Ezek szerint a szaklétszám-igény a szakmai elvárásoknak és a gazdasági lehetőségeknek is a függvénye?

- Igen. Ha a patikát nem kiskereskedelmi egységnek tekintjük, márpedig nem az, akkor az expediáló személytől nem a boltos mentalitását kell megkövetelni, beleértve akár a fogyasztóvédelmi szempontokat is, hanem egy minőségbiztosított egészségügyi szolgáltatás feltételeit kell biztosítani, a gyógyszerbiztonság garantálásával és a beteg megfelelő informálásával. Ez időigényes feladat, ami ráadásul magas szintű felkészültséget igényel és a felelősség vállalását is feltételezi. Ez a szükséges szakemberlétszámot növeli és jobban felkészült, drágább szakembereket követel meg. Össztársadalmi szinten ugyanakkor ez a többletköltség minden bizonnyal megtérül, hiszen a helytelen gyógyszerelés okozta egészségkárosodások többletköltségeit meg lehet spórolni, ráadásul a jobb compliance miatt a gyógyszerre fordított támogatás és a térítési díj sem megy pocsékba. Egy fennmaradásért küzdő vagy veszteségbe forduló gyógyszertártól viszont ez a mentalitás ma nem várható el, miként egy profitorientált vállalkozó által irányított gyógyszertárban sem a gyógyszerbiztonság és a betegérdek az első. Az így megspórolt pénzért a társadalom nagyon nagy árat fizet.

- Hogyan alakult közben a gyógyszerészek képzése?

- Azt nem mondhatom, hogy nincs érdeklődés a szakma iránt, hiszen évről évre többen jelentkeznek gyógyszerészhallgatónak, mint ahányat végül felvesznek. Azonban úgy emlékezem, hogy a kilencvenes évek vége felé a jelenleginél sokkal többen jelentkeztek és egyetemi oktatóktól tudom, hogy a jelenleginél akkor jobb volt az általános felkészültségük.

- Több és jobb jelentkezőre lenne szükség?

- A gyógyszerészet elemi érdeke, hogy a szakember-hiány mérséklődjék és a jelenlegi problémákra minőségi megoldást lehessen találni. Amikor a létszámmal kapcsolatos igényeket összegezzük, nemcsak a gazdasági lehetőségeket és a jelenlegi elvárásokat kell figyelembe venni. Véleményem szerint hosszútávon a jelenlegi finanszírozási körülmények között az ország 2500 gyógyszertárat valamint 600 fiókgyógyszertárat nem képes fenntartani. Ezért várható, hogy előbb vagy utóbb elkezd csökkeni a gyógyszertárak száma. Nagy kérdés, hogy milyen gyógyszertárak maradnak fenn és ezekben a szakmai szempontoknak milyen lesz a respektje. Másfelől a gyógyszerészi gondozás idő- és felkészültségigénye még csupán körvonalazódik. Függ a gyógyszerészek létszáma a prevencióba való bekapcsolódástól és az egészségügy szervezeti-strukturális átalakításától is. Végezetül, nem szabad elfelejteni, hogy nemcsak képezni kell a szakembereket, hanem a rendszernek meg is kell tudni tartani őket. Ez pedig a pillanatnyi jövedelemtől, a szakmai kibontakozástól és a távlati lehetőségektől függ.

- Köszönöm a beszélgetést.
PharmaNet

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 16 szombat