– Joggal megilleti a gyógyszerészeket a doktori cím, hiszen ők is éppúgy egylépcsős, osztatlan szisztémában szereznek egyetemi diplomát mint az orvosok – nyitotta a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán a témában összehívott sajtótájékoztatót Dékány Imre tudományos rektorhelyettes.

– Nagy utat jártak be a gyógyszerészek addig, amíg sikerült kiharcolniuk a doktori cím használatát – folytatta Fülöp Ferenc dékán, aki visszaidézve az elmúlt évtizedeket, elmondta: az igény már akkor felmerült, amikor megindult a gyógyszerészképzés az országban, később napirendre került a negyvenes években, ám akkor még nem voltak önálló karok. A nyolcvanas években Selmeczi Béla egykori szegedi gyógyszerkari dékán kezdeményezte ismét a változtatást, ám az számos konzultációt és tárgyalást követően megint asztalfiókba került, mígnem néhány évvel ezelőtt többek között – az azóta 2006-ban elhunyt – Nyiredy Szabolcs, az MTA levelező tagja a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság elnökeként ismét fel nem vetette – fogalmazott Fülöp Ferenc.

A gyógyszerészeknek a doktori cím használatára vonatkozó kezdeményezést valamennyi gyógyszerészképző egyetem, a gyógyszerészi szakmai kollégiumok, a Magyar Gyógyszerészi Kamara is megtárgyalta, s a felek támogatták a javaslatot, amellyel egyetértett az MTA Orvosi Osztálya is. A bevezetés feltételeivel összefüggésben több variáció is felmerült, ám végül konszenzus született, amely politikai támogatásra is talált – ennek eredménye lett az, hogy a Parlament 2008 decemberében törvénybe iktatta a változtatást, amely nyomán 2009 januártól az orvosok, fogorvosok, jogászok és állatorvosok után immár a gyógyszerészek is jogosulttá váltak a doktori cím használatára.

Visszamenőleges doktoravatás

A doktori címet nemcsak az ezentúl végzett hallgatók kapják meg, azt visszamenőlegesen használhatja minden gyógyszerész. Erről Fülöp Ferenc azt mondta: első hallásra furcsának tűnhet, hogy az évtizedekkel ezelőtt kiadott diplomákra is elismerik a doktori címet, ám ennek létjogosultságát alátámasztja, hogy az orvosokhoz hasonlóan a gyógyszerészek is csak akkor gyakorolhatják szakmájukat, ha folyamatosan eleget tesznek a továbbképzési kötelezettségeiknek, tehát nem avul el a tudásuk. A karok egységes eljárásrendet igyekeznek kialakítani a korábbi diplomák módosítására, s a tervek között szerepel, hogy az első gyógyszerészdoktori okleveleket egy ünnepélyes ceremónia keretében adják majd át.

Fülöp Ferenc úgy vélekedett: a gyógyszerészkarok életében nagy változást hoz a doktori cím. Reményei szerint a gyógyszerész hivatás presztízse növekedni fog, s ennek következtében még több jó képességű, tehetséges és szorgalmas hallgatójelölt közül válogathatnak az egyetemek. A dékán megjegyezte: bár korábban sem volt engedékeny, saját vizsgáztatási gyakorlatában is érzi, hogy már most is szigorúbb a hallgatókkal, mert átérzi annak súlyát, hogy az egyetem falai közül kikerülők doktori rangot kapnak.

Szegeden egyébként mintegy 600 hallgatója van a gyógyszerészkarnak, s amint az a Weborvos kérdésére elhangzott, hozzávetőlegesen az egyetemet elkezdők 70 százaléka fejezi azt be gyógyszerészdiplomával. A dékán hozzátette: az Országgyűlés a döntéssel hivatalosan is kinyilvánította, hogy a gyógyszerészek nemcsak az egészségtudománynak, hanem a gyógyítási folyamatnak is aktív részesei.

Nincs munkanélküli gyógyszerész

– A közvélekedésben a gyógyszerészt sokan azonosítják egy olyan boltossal, aki nem kolbászt, hanem gyógyszereket árul – fogalmazott Gáspár Róbert, a kar beiskolázási bizottságának vezetője, aki szerint a parlamenti döntés nyomán ezentúl még többen akarnak majd gyógyszerészek lenni, ami pozitívan hat majd a teljesítményekre és megváltozik a közvélekedés is a szakmáról.

– Nincs még egy ilyen szakma mint a gyógyszerészeké: a végzett hallgatóink átlagosan 3-4 állás közül választhatnak Magyarországon, bombázzák őket a cégek, patikák, intézetek és gyógyszergyártók, az uniós lehetőségeik pedig gyakorlatilag korlátlanok. Nincs munkanélküli diplomás gyógyszerész, ráadásul már pályakezdőként is jó kereseti lehetőségek várják a fiatalokat – mondta Gáspár Róbert.

Révész Piroska oktatási dékánhelyettes az elhangzottakhoz hozzátette: egyre több hallgató beszél felsőfokon nyelveket, s a szegedi gyógyszerészjelöltek az elmúlt években a kar kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően még egyetemi éveik alatt eljuthattak osztrák, német, portugál, amerikai vagy akár ausztrál gyakorlatra is. Hohmann Judit tudományos és gazdasági dékánhelyettes szerint a doktori ranggal a hazai képzőhelyek versenyképessége növekszik a régió más országaiban lévő egyetemekhez képest is, azaz külföldről is több hallgatóra számíthatnak. Miután a megjelölés hivatalosan bekerülhet az igazolványokba, ez külföldön is növelheti a Magyarországon végzett gyógyszerészek ázsióját.

Amíg régen a gyógyszerészeknek sokkal nagyobb szerepük volt a gyógyszerek előállításában, az ipari termelés előretörésével ez háttérbe szorult. Amint Soós Gyöngyvér, a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet tanszékvezetője fogalmazott, paradigmaváltás következett be, s a gyógyszerközpontú gyógyszerészet helyébe a betegközpontú gyógyszerészet lépett, ami meglátása szerint az egyik fő indoka a gyógyszerészdoktori cím létjogosultságának. Elhangzott: Magyarországon Szegeden van az egyetlen olyan képzőhely, ahol a klinikai gyógyszerészetet önálló tanszék képviseli, a gyógyszerészi gondozás 2000 óta önálló tantárgy, s tankönyvet is írtak a szakterületről.