Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólKözszolgálatSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 09. 21.
Homeopátia: hasznos vagy ártalmas? Új állásfoglalás európai tudósoktól – mta.hu
2017. 09. 20.
Segédeszközök és e-recept: parázs viták - weborvos.hu
2017. 09. 19.
Jön az e-vény... -sonline.hu
2017. 09. 18.
Komoly változások előtt a gyógyászatisegédeszköz-piac - medicalonlinehu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Biztosítási ajánlatkérés!

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

A vényköteles fájdalomcsillapítók és a gyógyszerész, mint kapuőr - MR1 Napközben
2010. szeptember 17.
Nyomtatható változat

(...)

Gyógyszerész: Az Algoflex gél, a Fastum gél, a Keplat tapasz, a Ketospray – ezek szeptember 15-től vénykötelesek lesznek. A hatóanyag, ami benne van, egy újabb vizsgálat kimutatta, hogy olyan fényérzékenységi reakciót okoznak, amik károsak lehetnek az emberi szervezetre. Fő hatását ugyan nem befolyásolják, de nem megfelelő használat mellett bőrproblémákat okozhat, fényérzékenységet vált ki.(...)

Mv.: Mennyire rohamozták meg a gyógyszertárakat, hogy ezeket keresik, hogy még bespájzoljanak egy kicsit otthonra?

Gyógyszerész: Szerintem, a betegeknek kisebb baja is nagyobb ennél, hogy ezzel foglalkozzanak. Most iskolakezdés van. Itt nem vesszük észre.

Mv.: Legalábbis egyelőre. Amikor az Európai Gyógyszerügynökség közleménye nem régiben napvilágot látott, sok szakember azt mondta, a határidő előtt sok beteg kisebb felvásárlásba kezd majd. Ez a jelenség korábban is jellemző volt, amikor más fájdalomcsillapítókat minősítettek vénykötelessé. A budapesti tapasztalatok után nézzük, mi a helyzet a vidéki patikákban. Elsőként Szeged.

Szegedi gyógyszerész: Nem rendelünk többet, csak módjával. A reumatológus orvos a környéken egy kicsit megnyomta az egyik tapasznak a rendelését, de egyébként is annyit rendelünk, amennyi éppen fogy, és aztán állunk elébe, mert tudjuk, hogy fényérzékenyítő mellékhatása van, és aki ilyet használ, napra ne menjen. Különben is, az orvosnak tudnia kell, hogy mit ír fel.

(...)

Pallós Júlia: Nem, semmit nem hibázott, csak pontosítottam. Tehát hogy nem a szájon át szedhető fájdalomcsillapítók, hanem a külsőleges készítmények minősülnek át receptkötelessé. A történet akkor kezdődött, amikor a francia gyógyszerbiztonsággal foglalkozó hatóság újra átvizsgálta, hogy milyen mellékhatás-bejelentések érkeztek a ketoprofen tartalmú külsőleges készítményekkel, és látták, hogy súlyos fényérzékenységi reakciót tudnak okozni. Körkérdést tettek föl Európa többi országaiban, a tagállamoknak, és mindenhonnan összegyűjtötték, hogy hány ilyen reakcióról jött jelentés, és kiderült, hogy egymillió betegből körülbelül egy esetben lehet ezt tapasztalni. A másik új információ, hogy ezt a súlyos reakciót elősegíti a fényvédőkrémekben, napolajakban található egyik hatóanyag.

MV: Tehát, ha keni magát ezzel, keni magát azzal, akkor az összhatás az még gyakoribb…

Pallós Júlia: Még gyakoribb lehet. És ezért, mert ez egy új olyan tényező volt, ami az egész gyógyszernek a haszon- és kockázat-felülvizsgálatára késztette az Európai Gyógyszerügynökséget. Ennek eredményeként jött ki az az egész Európára érvényes döntés, hogy a készítmény előny-kockázat-aránya még mindig pozitív, tehát használjuk, viszont gyógyszerbiztonság szempontjából legyen receptköteles ismét, tehát az orvos el tudja mondani a betegnek, hogy milyen veszélyei vannak.

(...)

MV: A vásárlási szokásainkat megváltoztatja egy ilyen hírcsomag? Nyilván most erről a hírről beszélünk itt, beszélnek majd a híradóban, lehet erről olvasni, a patikában előbb-utóbb szembesül az ember ezzel a kérdéssel. Mi a tapasztalata? Tehát ilyenkor az emberek hogyan járnak el?

Horváth-Sziklai Attila: Úgy gondolom, hogy ez ilyen módon csak roppant rövid távon befolyásolja a betegnek hozzáállását, hiszen nem az az elsődleges, hogy azt a bizonyos terméket megvásárolja, hanem valamilyen egészségügyi problémájára keres megoldást

MV:reklám alapján vásárolnak a magyar vásárlók…

Horváth-Sziklai Attila: …persze, értelemszerűen azt fogja keresni, de ha azzal szembesül, hogy ehhez a készítményhez nem fog hozzáférni, akkor már előjön az, hogy neki van valamilyen adott egészségügyi problémája, és valójában ő erre keres megoldást. És akkor ő ezt fogja elmondani, és akkor erre mi ugyanúgy fogunk tudni szolgálni…

MV: Ezt az SMS-t már megválaszoltuk az előbb, de így szól: „Állítólag minden gyógyszert hosszú éveken át tesztelnek forgalomba kerülés előtt. Eddig hol voltak a mellékhatások ezeknél a gyógyszereknél?” Ugye, erről volt az a válasz, hogy ez egy ötezres mintán nem derül ki, mikor már egymillió ember fogyasztja, vagy tízmillió, százmillió, akkor már kiderülhet ez a mellékhatás. Ugye, jól fordítom? Óvatos vagyok nagyon…

Pallós Júlia: Igen, nagyon jól fordít, de ha a kedves hallgató arra gondol, hogy vannak olyan gyógyszereink, például az acetilszalicilsav, az Aspirin, amit már száz éve használnak, és nem olyan régen arról újabb kölcsönhatás derült ki, tehát igazából az adatgyűjtésnek soha nincs vége, mindig finomodnak a módszerek, finomodnak az, hogy milyen kockázatot engedünk meg milyen előnnyel szemben, tehát ez egy állandó folyamat.

(...)

MV: Arról mi a véleményük, volt egy felmérés, országos felmérés volt, nemzetközi felmérés volt az Európai Unióban, és kiderült, hogy a magyaroknál csak a románok részesítik jobban előnyben a vény nélkül kapható készítményeket, tehát ha már gyógyszertár, ha már gyógyszer, akkor ha lehet vény nélküli, mondja a magyar vásárló. Az miért: lustaságból, azért mert akkor nem kell orvoshoz elmenni, nem kell sorban állni, nem kell regisztrálni, ennek csak ez az egy oka van? Azt nem mondom, hogy jobban bízunk a patikusban, mint az orvosban, de talán egyszerűbb, praktikusabb megoldás?

Horváth-Sziklai Attila: Hát, igen, úgy gondolom azért, hogy bízni bízik a magyar lakosság a gyógyszerészekben, de mindenképpen az fontos, hogy ez egy roppant rövid és gyors útja lehet a gyógyszerhez jutásnak, ezért is fontos a gyógyszerészeknek az a kapuőri szerepe, hogy amikor ott találkozik valakivel, akkor neki el kell tudni dönteni azt, hogy az a probléma, amivel ő szembesül, az olyan, amit ő öngyógyszerelés keretében tud segíteni, és ajánl rá készítményt, vagy pedig azt mondja, hogy itt most ez olyan gond, hogy orvoshoz kell irányítani a beteget. A szakmai protokoll szerint megvannak azok a pontos helyzetek, amikor egy panasszal jelentkező beteget orvoshoz kell irányítani.

MV: Újabb fájdalomcsillapítók válnak vénykötelessé, erről beszélgetünk napközben. „Még nem találkoztam felvilágosítást adó orvossal” – írja egy 66 éves hallgató. Egy másik kérdés: „ Kérdés, hogy a háziorvos hajlandó-e a mellékhatásokról, kölcsönhatásokról tájékoztatást adni?” (…) Van erre igény a gyógyszertárakban, hogy összhatásokról, mellékhatásokról kérdezzen a vásárló?

Horváth-Sziklai Attila: Igen, van mindenféleképpen, és ezt meg is teszik, segítik ezt azok az előírások is, amelyek felhívják erre a figyelmet minden reklám végén, ezzel a lehetőséggel élnek is a…

MV: Várjon, ezt a reklámot kívülről tudjuk, rengeteg viccnek a tárgya, de ott a pultnál kérdezik?

Horváth-Sziklai Attila: Igen, pontosan ennek hatására kérdezik, és rákérdezés után egyedül ez a kérdés, a leggyakoribb kérdése a betegeknek vagy a vásárlóknak a készítményekkel kapcsolatban, holott ugyanolyan fontos lenne ennek a helyes használata, vagy az is, hogy ezt figyeljék. Viszont annak ellenére, hogy rákérdeznek ezekre a mellékhatásokra, nagyon kevés visszajelzést kapunk tőlük is, illetve nem nagyon mondják, és nem tudom, hogy az orvosoknak is mennyire mondják, hogy bizonyos készítményekkel kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak. Lehet, hogy a mellékhatások miatt szüntetik be az adott gyógyszernek a szedését, de erről sem biztos, hogy beszámolnak a kezelőorvosnak.

(...)

MV: Odaadják a szomszédasszonynak nagyon helytelenül, és abbahagyják a szedését félúton és legfeljebb a rossz tapasztalatokról nem számolnak be. Újért meg nem mennek, mert sok pénzt adtak rá. Másvalaki meg azt vet fel SMS-ben, és ez jogos, laikus szemmel mondom, hogy jogos, hogy tulajdonképpen ma már önvédelemből, mondja a hallgató, minden gyógyszernek a dobozában, azon a hosszú nagy slejfni papíron apróbetűvel mindenféle mellékhatás ott van. Ott van az az egymillióból egy negatív tapasztalat is. A gyógyszergyár le van védve, mindenki rendben van. Ilyen alapon mindenféle szer mindenféle mellékhatást okozhat.

Pallós Júlia: Ez nem csak a gyógyszergyárak levédésére van ott, hanem minden egészségügyi szolgáltatónak kötelessége a legteljesebb információt adni, és ebbe beletartoznak többek között például a ritka mellékhatások is. De valóban egy laikus…

MV: Érti, ugye? Nem tudunk súlyozni. Tehát amikor végig olvasom, ettől lehetek terhes, megvakulhatok és kinőhet a harmadik lábam, szinte minden előfordulhat. Túl soknak tűnik a dolog a fogyasztó szempontjából.

Pallós Júlia: Hát, igen, itt egyrészről az orvosok és a gyógyszerészek szerepét kell hangsúlyozni, habár jól tudom, hogy mindenki agyonterhelt, nagyon nagy a forgalom egy gyógyszertárban, és tudjuk, hogy egy influenza időszakban egy háziorvosi rendelőben, tehát kevés idő jut erre. A másik viszont, ami Magyarországon még nem annyira elterjedt, illetve kezdőcipőben jár, ennek az öngyógyszerelésnek az egészségügyi felvilágosítással összefüggő része, tehát hogy igenis a betegeknek képezni kell magukat, vagy az embereknek…

MV: Képezze magát az orvosom.

Pallós Júlia: Valamilyen szinten ez egy felelősséget ad…Tehát az, hogy felismerje, hogy ez egy olyan probléma, amire én saját magam kereshetek gyógyszert, és ezt meg is teszi, és utána elkezdi szedni, és figyeli, hogy nincs-e valami gond, ez mégiscsak egy…

MV: Ez azért veszélyes, és most már itt van Komáromi doktor a vonalban, jó napot kívánok, merthogy a hallgatók, és én is az Internetről tájékozódunk, mindenféle weborvos meg webdoktor áll a rendelkezésünkre, tehát lassan meg is gyógyítjuk magunkat az Interneten keresztül, és aztán majd megmagyarázzuk a háziorvosnak, hogy egyébként nekem mi bajom van, milyen gyógyszert írjon fel, és mire figyeljen. Ilyen tapasztalásokról beszélgettünk már, ugye, doktor úr?

(…)

MV: Egy dupla kontroll lépne életbe, ez egy nagyon jó felvetés, köszönöm Komáromi Zoltánnak. Horváth-Sziklai Attila ezt támogatná? A védvonalakat említette, és ez egy dupla védvonal lenne.

Horváth-Sziklai Attila: A dupla védvonal különlegesen fontos. A betegek nem mindig számolnak be róla, hogy milyen vény nélküli készítményeket váltanak ki a patikában, amikor az orvos a vényköteles szereket felírja, itt a gyógyszertár lenne az a hely, ahol össze lehetne mindezt fésülni, és mindezeket az interakciókat, kölcsönhatásokat át lehetne nézni. A gyógyszerész is úgy tud javasolni valamilyen készítményt, ha ő is tisztában van azzal, hogy milyen vényköteles készítményeket szed a beteg, tehát ez mindenképpen a betegek érdekét szolgálja. Nem kell messze menni, Ausztriában, más országokban működnek már ilyen rendszerek. A betegek kötődnek egy gyógyszertárhoz, és ott a teljes gyógyszerelési adatta megvan.

MV: Ez egy klasszikus team, orvos, gyógyszerész, beteg, ami működteti a rendszert. Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltak.

 

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 szeptember
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
2016. 11. 20.
Beszámolók a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2016. 04. 07.
Beszámolók az MGYK VIII. Vándorgyűléséről
2016. 03. 02.
Az MGYT és a Kamara közös javaslata a Képzési és Kimeneti Követelmények módosítására
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
2015. 05. 30.
Közfinanszírozott gyógyszer- és GYSE-forgalmi elemzés - 2015. I. negyedév
2015. 05. 21.
Az iparűzési adó számításáról - MGYK
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
2013. 04. 26.
Tájékoztató az alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről szóló szakmai irányelvről - MGYK
2013. 02. 21.
Elnökségi Tájékoztató (1/2013.) a GYÓGYSZERTÁRI SZOLGÁLTATÁSI DÍJRÓL - MGYK
Táltosblog
2016. 03. 12.
A generikus program anomáliái
2015. 11. 26.
MGYK választások a Táltosképző résztvevőinek szemszögéből
2015. 11. 04.
Változó önmeghatározásunk változó világunkban
2015. 09. 29.
Étrend-kiegészítők: áldás, vagy átok ?
2015. 09. 10.
A gyógyszertárak gazdasági megerősödésének lehetőségei
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 09. 25 hétfő