Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Nyomtatható változat
A Magyar Gyógyszerészi Kamara székházát bemutatja dr.Szabó Sándor tiszteletbeli elnök - Klubrádió - Ismétlés a Köz-Kincs c. műsorban - 2012.01.03. - (Audiolink!)

A 2011. szeptemberi riportot 2012. január 3-án este ismételte a Klub-Rádió!

A műsor audiolinkje itt elérhető! (A riport a teljes hanganyagon belül 10:20-tól indul!)

A Magyar Gyógyszerészi Kamara székházát bemutatja dr.Szabó Sándor tiszteletbeli elnök - Klubrádió - Ismétlés a Köz-Kincs c. műsorban - 2012.01.03. - (Audiolink!)

Dr. Szabó Sándor a Magyar Gyógyszerészi Kamara tiszteletbeli elnöke


A 2011. öszén készült riport szószerinti leirata!

Műsorvezető: Szeptemberben először nyílt meg a látogatók előtt a Magyar Gyógyszerészi Kamara székháza. A patikusmesterség 1000 évéről is beszélgetünk dr. Szabó Sándorral, a Kamara tiszteletbeli elnökével a helyszínen.

Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara tiszteletbeli elnöke: Itt állunk a Dózsa György út 86/b számú ház előtt, amelyik a Magyar Gyógyszerészi Kamarának a székháza. Ezt úgy lehet pontosan betájolni, hogy velünk szemben állt régen a Lenin-szobor, aki még emlékszik rá, azzal szemben van ez az épület.

Riporter: Aki pedig nem emlékszik a Lenin-szoborra, akkor most szembe itt a Műcsarnok épülete van.

Szabó Sándor: Ez egy gyönyörű épületnek a földszintje, ez a Kátay kulcskirálynak volt a villája, ami hát a századfordulón épült, és az összes ilyen klasszicista jegyet magán viseli, gyönyörű bútorokkal, rozettás mennyezettel, festett üvegekkel. Nagyon büszkék vagyunk erre. Én nagyon sok országban jártam gyógyszerész kamaráknál, egyedül a dán gyógyszerész kamarának van egy kastélya, ami impozánsabb, de utána a miénk jön.

Riporter: És ezt most a hétvégén láthatják majd azok is, akik nem kamarai tagok, vagy nem gyógyszerészek.

Szabó Sándor: Igen. Nyitva lesz szombat, vasárnap, 10 órától 16 óráig, és hát szeretettel várunk bárkit, aki kíváncsi erre az épületre, meg egy kicsit a gyógyszerészet történetére is!

Riporter: ez az épület, ami előtt állunk, ez egy 19. század végi ház. Itt van előttünk, talán egy télikertnek lehetett ez az ablaka. Ez patika volt valamikor?

Szabó Sándor: Nem, nem, nem, ez sose volt patika, ez mondom, a kulcskirálynak volt ez az egész földszint, külön márvány bejárattal, lépcsőházzal hozzá, télikerttel, szökőkúttal, márványkandallóval, és így tovább, szóval nagyon szép épület volt! Sajnos, hogy ebből aztán a II. világháború után 5 társbérletet csináltak, és tönkretették ezt a gyönyörű épületet! Mindegyikbe, akár az elnöki szobát nézzük, akár a nagy tárgyalót, az mind lakás volt, WC-vel, konyhával, zuhanyozóval. Nagyon nehéz volt helyrehozni, de gyönyörűen meg lett csinálva!

Riporter: Hogy milyen lett így a rendbehozatal után, hamarosan látni fogjuk majd. Magyarországon mikor kezdődött el a gyógyszerészetnek a története? Egyáltalán, az orvostudományról, az orvoslásról vált le?

Szabó Sándor: 1241-ben II. Frigyes szász fejedelem választotta szét az orvos és a gyógyszerész szakmát, mert addig az orvos-gyógyszerész az egy személy volt. Éppen ezért a Szent Kozma az az orvosok, a Szent Damján pedig a gyógyszerészek védőszentje, mert ők egypetéjű ikrek voltak, és orvos-gyógyszerészek. Aztán Diocletianus ki is végeztette őket 334-ben a hitük miatt. De olyan nimbuszuk volt, hogy például a magyar Koronán is szerepel mind a kettőnek az arcképe! És onnantól kezdve indult el ez a folyamat. 1664-ben Ferdinánd hozott egy törvényt, ami szabályozta a gyógyszertár működését, amely napjainkig ezen alapult, ezen az etikus gyógyszertári modellen, ami Magyarországon 1950. július 28-án szűnt meg, amikor délelőtt 10 órakor az 1350 magyar gyógyszertárba egyszerre 10 órakor egy háromtagú kommandó bement és államosította a gyógyszertárakat. A gyógyszerészeknek másnap már egy másik faluban kellett szolgálatot fölvennie, nem fogadták el az eddig eltöltött idejüket, minimum 10 évet még dolgozni kellett, hogy nyugdíjat kapjanak. Így nagyon sok 70-80 éves gyógyszerész a táránál hullott el, és 1956-ig gyógyszerész gyerekét nem vették fel az egyetemre.

Riporter: Ugye a tára az az, amit az emberek általában pultnak neveznek?

Szabó Sándor: Hát ezt ne mondja gyógyszerészek előtt, mert ez sértő! Igen, hát a tára, amelyiken keresztül az expedíció történik, a gyógyszer-kiadás.

Riporter: Kicsit előreugrottunk az időben, az államosításhoz. Beszélünk majd az államosításról, illetve az azt követő korszakról is. De térjünk vissza a középkorba! Magyarországon az első patika mikor nyílt meg?

Szabó Sándor: Az adatok alapján, levéltári adatok szerint 1260-ban a Budai Várban már volt gyógyszertár.

Riporter: Lehet azt is tudni egyébként, hogy a középkorban nagyjából egy ilyen gyógyszertárnak milyen volt a kínálata? Tehát mi volt az, amit a betegek épülésére és gyógyulására kínáltak?

Szabó Sándor: Hát rengeteg dolog volt, általában gyógynövény-alapú volt. Ugye, 1934-ig tulajdonképpen, a 4. Gyógyszerkönyvben is még csak gyógynövény-alapú gyógyszerek voltak. A gyógyszeripar kialakulásával történt ez a specialistás, gyári specialitás bekerülése a köztudatba, ami, hát tulajdonképpen megszüntette az egyénre szóló magisztrális gyógyszerkészítést, ami 400-800 évig a gyógyszertár alapja volt. És épp ezért a gyógyszerészetnek az iránya az utóbbi 20 évben meg is változott, mert nem a termékre összpontosít a gyógyszer, hanem a betegre, és ez alapozta meg a gyógyszerészi gondozás című új irányzatot, ahol a betegre koncentrál.

Riporter: Magyarországon a 19. században és a 20. század elején is rendkívül fejlett volt a gyógyszerészet. Nagyon sok gyógyszertár volt, illetve a patikus hivatás, az, ha úgy tetszik, az ország egyik húzóágazata volt. Hozzájárult ez ahhoz, hogy Magyarországnak a 20. század elejére olyan fantasztikus gyógyszeripara lett, amilyen?

Szabó Sándor: Hát igen, mert az első gyógyszergyárat, ma is működő gyógyszergyárat a Richter Gedeon Gyógyszervállalatot azt a Richter Gedeon gyógyszerész fejlesztette ki, akinek az Üllői úton volt egy kis patikája, amelyik ma most múzeum, és onnan indította el azt a széleskörű biokémiai kutatásokat, új formákat, új gyógyszereket, ami ma a világ egyik vezető gyógyszeripari vállalatává tette!

Riporter: Ugyan ez az épület, ami előtt állunk, vagyis a Kamarának a székháza nem múzeum, de a hétvégén két napig olyan lesz, mint hogyha múzeum volna. Menjünk akkor be!

Szabó Sándor: Hát akkor be kell csöngetni itt, és akkor nyitják.

Műsorvezető: Hamarosan folytatjuk a riportot.

Reklám, műsorajánló.

Műsorvezető: Folytatjuk a patikusok 1000 évéről a Kamarai székházban készült riportot. A kalauzunk továbbra is dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara tiszteletbeli elnöke.

Riporter: Beértünk ide a lépcsőházba. Ez az eredeti márvány volna itt oldalt a falon?

Szabó Sándor: Igen, igen, az. Eredeti a márvány lépcsőház, a stukatúrák, azok is még eredetiek, és itt van egy emléktábla, amit még a II. világháborúban elesett katonák és fegyvertelenen áldozatainak az emlékére a magyar gyógyszerészek készítették, és itt vannak a koszorúk hozzá.

Riporter: Előttünk a lépcső. Fölmegyünk rajta. Van egy automata üvegajtó, mögötte pedig egy szobor. Ez kinek a szobra?

Szabó Sándor: Ez egy Panacea-szobor. Panacea, több jelentése van. Az egyik az, hogy minden betegségre gyógyír, tehát azért tartja a kezében azt a gyógyszeres szelencét, hogy Panakeia mindig az orvosoknak ez volt a vágya, hogy egy ilyen életelixírt föltaláljanak, de hát állítólag, egy másik verzió szerint a görög orvos-istennek a lánya volt a Panacea. De a Panacea kifejezést még az alkimisták is használták annak idején. Ez egy gyönyörű szobor, látjuk, közel 2 méteres és hát ez a gyógyszerészetben egy nagyon lényeges szimbólum. Ugye, említettük a Szent Kozma, Szent Damján ikreket, szenteket, és ezek mellett a Panacea a harmadik ilyen nagy szimbólum, ami, hát, ide való, a Kamara székházába!

Riporter: Ide való, ezzel együtt látszik, hogy ez eredetileg nem ide készülhetett, hiszen, hát, szinte elfoglalja itt a bejáratot!

Szabó Sándor: Hát igen, ez valamikor a Medimpex propaganda-eszközei közé tartozott, mert nagyon sok nemzetközi kiállításon vett részt, és én a Medimpexben dolgoztam, és hozzám tartozott a propaganda meg a marketing, és hát akkor ezt még én csináltattam a Medimpex részére, és amikor ’90-ben megszűnt végső soron a Medimpex, mert visszakaptak a gyárak a saját, önálló exportjogukat, a Medimpexnek nem volt tovább létjogosultsága, akkor én megvettem ezt a Gyógyszerész Kamarának.

Riporter: Két ajtó nyílik a szobor mellett, egy jobbra, egy balra. Balra kell elindulnunk, erre fognak jönni a látogatók is?

Szabó Sándor: Hát, ha erre jövünk, akkor a folyosóról két ajtó nyílik. Ugye, szembe ez egy gyönyörű szoba, valószínűleg ez lehetett a nappalija a tulajdonosnak, márványkandallóval, gyönyörű réz csillárral, gyönyörű faburkolatokkal, és a századfordulós, klasszicista bútorzattal, faragott, gyönyörű bútorzattal.

Riporter: Érdekes, hogy megmaradtak ezek a bútorok, illetve megmaradtak ezek a fadíszítések is. Viszont ez még annyira nem emlékeztet arra, hogy a magyarországi gyógyszerészetnek az egyik központjában volnánk.

Szabó Sándor: Hát annyiban emlékeztet, hogy ez egy polgári gyönyörű lakás, és hát a gyógyszerészet, a gyógyszerész, ugye az a polgári társadalom skeletonja, tehát faluba kik voltak a tarokk-partiba? Ugye, az orvos, a gyógyszerész, a pap meg a jegyző, tehát mindig is a polgári középosztályhoz tartozott a gyógyszerészet, a gyógyszerészek, tehát olyan rételemben azért szimbolizálja ezt. De hogyha bemegyünk az elnöki szobába, ott már olyanokat lát, ami egyértelmű gyógyszerészeti emlékek.

Riporter: Menjünk akkor. Beléptünk. Hát, ez már olyan, mint hogyha egy patikában járnánk!

Szabó Sándor: Hát ez egy patikabútor is. 1870-ből származó, Szerecsen Patika, egy budapesti patikának a bútorzata, eredeti patikaedényekkel. Ezt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumból sikerült bérbe vennünk, mert ők nem tudták kiállítani, és a raktárban állt, így mi a bérleti díjjal támogatjuk is a múzeumot, és hát kiváló körülmények között megőrizzük. Ez azért is nagyon lényeges, mert itt még láthatók eredeti patikaedények, mert már ebből nagyon kevés van. Ugye, a tárgyalóba, majd ha bemegyünk, ennek a patika-bútorzatnak egy nagy darabja ott is van, de azt már csak most készült patika-edények, utánzatokkal van tele, mert hát ez is összefügg azzal a szomorú történettel, hogy, ahogy említettem, hogy a gyógyszerészet múltjáról meg az etikus gyógyszertár-modellről, ez 1950-ben szűnt meg, amikor ugye július 28-án 10 órakor egyszerre valamennyi gyógyszertárat államosítottak, és hát a következményeiről már beszélünk. De annak volt egy nagyon szomorú mellékága, hogy akkor ezekbe a gyógyszertári központokba, én gyógyszerész-kolhozoknak nevezem, minden megyében létrehoztak ilyet, és annak a vezetője megbízható munkás-káder volt, szóval az elején, az ’50-es években bádogos, cipész vezették a gyógyszertári központokat, és akkor ugye a múltat végképp eltöröljük jelszóval a régi patika-edényeket be kellett szolgáltatni és a gyógyszertári központ udvarán összetörték őket.

Riporter: Hogyha közelebb megyünk itt a polchoz, akkor lehet látni, hogy ezeknek a többsége porcelánból készült. De van itt fából készült edény is. Hát ilyet még talán nem is láttam eddig. Mikorról származnak ezek?

Szabó Sándor: Ezek zömében a 19. századból, de hát vannak habán-tálak, régen, hát sokkal régebbi eredetűek is vannak. Hát ugye a 13. századtól voltak gyógyszertárak Magyarországon, és akkor már ezek a berendezések ott megvoltak.

Riporter: Átjöttünk a tárgyalóba. Itt van ennek a patika-berendezésnek a másik része. És van itt egy oklevélnek a másolata a falon. Mi volna ez?

Szabó Sándor: Ez a Pécsváradi Bencés Apátság alapítólevelének a megerősítése. Hát az is egy másolat, 1015-ből származik a Pécsváradi Bencés Apátság alapítólevele, és ez 1399-ből való, ennek a megerősítése, és ennek a másolatát látjuk itt. Mert végső soron az első kórház az Pécsváradon volt, és a bencések csinálták. Akkor még nem az oktatással, az Beda Venerabilis után kezdődött, ők eddig, az Irgalmasokhoz hasonlóan, a betegek ápolásával, hospitályok létrehozásával foglalkoztak, és ez volt az első. És hát végső soron itt volt egy gyógyszertár 1015-ben a kórházban, hát innen számítjuk mi végső soron, azért tartjuk ilyen nagy becsben ezt az alapító oklevelet.

Riporter: Meg hát ugye a Bencések foglalkoztak gyógynövény-kultúrával is, ami nyilván, valamilyen szinten megint csak a patikus-mesterségnek volt az alapja.

Szabó Sándor: Hát, mind a mai napig, ugye, a levendula, azt tulajdonképpen ők terjesztették el, és a levendula-olaj nagyon sok gyógyszerben szerepelt. Hát én azt közelről tudom, mert én is bencéseknél végeztem Pannonhalmán, és hát láttam ezeket az ültetvényeket. Sok tea van, amit a Herbária kihozott a Pannonhalmi Apátság receptjei alapján, tehát ennek megvan a történelmi múltja!

Riporter: Szent Damján és Szent Kozma, ugye, egypetéjű ikrek voltak, tehát ez azt jelenti, hogy az orvostudomány, illetve a patikusi hivatás nagyon közel áll egymáshoz. Manapság is ilyen közel állna egymáshoz? Ugye, Magyarországon is az utóbbi években legalábbis, ismét kapnak a patikusok doktori címet!

Szabó Sándor: Valamennyi orvostudományi egyetemen, ugye, Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, van Gyógyszerész-tudományi Kar is az általános orvoskar mellett. És ahol fogorvos-képzés van, ott van Fogorvos-tudományi Kar, tehát ez a három. Sokáig Magyarországon csak a budapesti és a szegedi egyetemen volt gyógyszerész-képzés, de a megnövekedett igények miatt, mert hát az iparnak is szüksége van gyógyszerészekre, számos pozíciót csak gyógyszerész tölthet be, most már a másik két egyetemen is van. Idén 350 első éves hallgató kezdte el a tanulmányait, és hát még mindig nagy hiánycikk! Mert amióta megfordult a gyógyszerészet iránya a gyógyszergyártásról a beteggel való foglalkozásig, ez nagyon komoly szakértelmet és elfoglaltságot és időt kíván, tehát nem csak egy recept expediálása, hogy háromszor egy.

Műsorvezető: A Magyar Gyógyszerészi Kamara székházában dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök kalauzolt.

 

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 16 szombat