Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2017. november 07.
Az EESZT-ről a 180 perc című műsorban – Kossuth Rádió

Kossuth Rádió - 180 perc (2017.11.07., 7:41)

A beszélgetés leirata az alábbiakban olvasható. 

Mv: Arról már korábban beszéltünk, hogy az egészségügyi rendszer elektronikussá válik, pontosabban mostantól lényegében a receptek felírásától a kiváltásukig minden mozzanat elektronikusan történik majd. A rendszer egyébként hasonlóan fog működni, amikor már teljes üzemben működik, mint Európa más országaiban. Hollandiában például úgy néz ki, hogyha az ember az orvostól elsétál a gyógyszertárba, akkor a nevére elkészítve már ott van egy gyógyszercsomag, amiről beszélgethet is az adott gyógyszerésszel. Gyorsabb, rugalmasabb és sokkal több szakmai információ jut el a beteghez. Hogy a magyar egészségügyi térnek az átalakulása, a kialakulása az induláskor milyen fennakadásokat hozott, arról is szó lesz a következő percekben, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán a vonalban. Jó reggelt kívánok!

Hankó Zoltán, elnök, Magyar Gyógyszerészi Kamara: Kezeit csókolom!

Mv: Általában elég gördülékenyen, rugalmasan indult a rendszer, ahol fennakadás volt, ott a gyógyszertáraknál volt gond, vagy pedig az orvos oldaláról?

Hankó Zoltán: Én úgy tudom, hogy az első napon, illetve az első napokban voltak problémáik a vényíró orvosoknak és voltak problémák a gyógyszertárakban is. Ugye a vényíró orvosoknak is részben ez egy új technika volt, másrészt úgy tudom, hogy az ő informatikai rendszergazdáik sem mindenhol végeztek a rendelőknek a rendszerbe történő bekötésével, a gyógyszertáraknál is vannak olyanok, amelyek ugyan beregisztráltak a november elsejei határidőig a rendszerbe, a térbe, azonban az informatikai rendszergazdájuknak a bekötést november 1-ig nem sikerült megoldani, ezért egy jogszabály rendelkezik arról, hogy gyógyszertárak esetében például december 15-ig egy átmeneti időszakot követően kell tudni megoldani azt, hogy az e-recepteket tökéletesen tudják fogadni. Bízom abban, hogy ez a határidő bőven elég lesz a rendszer, mondjuk úgy, hogy gyermekbetegségeinek a kiküszöböléséhez.

Mv: Alapvetően ugye engem felhasználóként, betegként az érdekel, hogyha bemegyek a gyógyszertárba, akkor hogyha odaérkezem a kezembe adják a gyógyszereket, de összességében a rendszer fennakadásait és a lényegét értsük, azért nyilván beszélnünk kell arról, hogy hogyan működik. A gyógyszerészeknél gyakorlatilag mostanra tudomásom szerint szinte minden elektronikusan, a rendeléstől a készletnek az ellenőrzésén keresztül minden elektronikusan. Tehát ott nyilván egyszerűbb az átállás, ahol már eleve megvan a teljes elektronikus tér.

Hankó Zoltán: Sőt, azt kell mondanom, hogy a gyógyszertáraknak nagyon hosszú ideje, több év óta van közvetlen online kapcsolatuk a NAV-val és az egészségbiztosítóval, ugye amit régebben OEP-nek neveztek, most NEAK-nak nevezik. Ezek a kapcsolatok is a kezdet zökkenőit követően azt kell mondanom, hogy nagyon korrekt, kiszámítható módon működnek. Nagyon bízom benne, hogy ez ebben az e-receptes rendszerben is így lesz majd.

Mv: Na most nézzük meg az orvosoknak az oldalát, mert egyrészt akikkel én beszélgettem és kórházakban dolgoznak, ők azt mondják, hogy az elektronikus rendszer az úgy néz ki, hogy például két különböző informatikai rendszer működik egy kórházon belül is, épületek között is nehéz az, hogy lássák a betegek kartonjait, szóval felkészületlenebbnek tűnik az orvosi oldal az informatikai részt illetően. És azt is magyarázza el, hogy hogy kell elképzelni, hogyha egy orvos például kimegy egy helyszínre egy beteghez, akkor ő viszi magával a laptopját? Vagy hol vannak azok a helyek és gondolom azért ez egy zárt rendszer, nem lehet akárhol, akármikor rá feljelentkezni.

Hankó Zoltán: Az, hogy akár a kórházakban, szakrendelőkben, illetve a háziorvosoknál milyen informatikai problémák vannak és vannak-e informatikai problémák, annak az megítéléséhez én nem vagyok autentikus. Azt viszont tudom, hogy amikor például az orvos kimegy a beteghez, akkor nem várható el, hogy vigye magával a számítógépét, illetve legyen a betegágy mellett egy olyan kapcsolatnak a lehetősége, amelyikkel ő az EESZT-be fel tud kapcsolódni, ebből fakadóan a rendszer most ebben az átmeneti időszakban, tehát december közepéig, illetve jövő év november végéig is, és azt követően is a papírvényt meg fogja tartani, mert ezekben az esetekben, például a betegágy mellett az orvosnak nincsen más lehetősége, mint hogy papírvényt írjon.

Mv: Na jó, de december közepén mi fog történni, és nem is az orvos szakmai, vagy orvos informatikai részére vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy nyilván december közepétől is ki kell majd a beteghez menni, december közepén is bonyolultabb lesz laptopot cipelnie magával, tehát most úgy képzeljem el a rendszert, hogy ez úgy néz ki, hogy egyébként egy meghatározott felületre kell meghatározott informatikai rendszeren belül bejelentkeznie? Tehát ezt nem teheti meg gondolom a vonaton ülve, a vonat wifi-jére rácsatlakozva?

Hankó Zoltán: Szerkesztőasszony, előbb említettem, hogy pont ezekre a helyzetekre tekintettel a papírvényt is be fogja tudni fogadni a rendszer, tehát orvos felírja a hagyományos, régi vényre a gyógyszert, ezzel elmegy a beteg, illetve a hozzátartozója, ez esetben nagyjából erre lehet számítani, a gyógyszertárba, ott erre a papírvényre a beteg hozzátartozójának kiadják a gyógyszert és a gyógyszerész fog gondoskodni arról, hogy ennek a papírvénynek az adatai felkerüljenek ebbe a bizonyos EESZT rendszerbe.

Mv: Tehát a gyógyszerészeknek lesz többletmunkájuk azért, mert az orvos oldalon nem oldódott meg az informatikai rész. Ráadásul ez ugye arra sem válasz bizonyos szempontból, hogy utána, amikor visszamegyek az orvoshoz, akkor ő hogyan fogja a rendszerben látni az adataimat.

Hankó Zoltán: Egyfelől én azt gondolom, hogy nyilván lesznek olyan szituációk, amikor valamilyen többletfeladatot jelent a papírvénynek a térbe történő felküldése a gyógyszerésznek, de egyébként a felírási igazolásoknak az adattartalmát, illetve a papírvénynek és az e-receptnek az adattartalmát ebben az esetben ugyanolyan módon kell a gyógyszerésznek kezelnie. Az, hogy a kézzel írt papírvényeknél ez a fajta beviteli kötelezettség a gyógyszerésznek fönnáll, eddig is ez megtörtént és ezt ezentúl is meg kell csinálnunk.

Mv: December közepétől? Utána már nem csinálják ezt a gyógyszerészek?

Hankó Zoltán: Dehogynem. Dehogynem.

Mv: Csak azért kérdezem, mert hogy akkor mi az értelme a rendszer átállásának, ha megmarad a papír is, aminek a lényege ugye az volt, hogy elektronikussá tenni mindent, és hogyha megmarad ez a kiskapu, akkor nyilván mindenki a kiskapu irányába fog elmozdulni.

Hankó Zoltán: De azt gondolom, hogy az orvosoknak, miután az informatikai rendszerüket igazították az új szisztémához, másfelől pedig ők is begyakorolták, megtanulták ezt, nekik is egyszerűbb és könnyebb lesz, tehát érdekük fog fűződni ahhoz, hogy amikor és ahol csak lehet az e-receptet válasszák a felírás igazolások közül. Nagyon-nagyon bízom abban, hogy ténylegesen az átállás időszakát követően csak olyan esetekben fognak papírvények a gyógyszertárakban megjelenni, amikor tényleg nincsen más lehetősége az orvosnak arra, hogy gyógyszert felírjon. Még egyszer mondom, ez lényegében a betegágy mellett történő gyógyszerfelírásra fog korlátozódni.

Mv: A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét, Hankó Zoltánt hallották az előző percekben.

A beszélgetés az alábbi címen (7:41) hallható.

https://www.mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2017-11-07_06:00:00&ch=mr1

 

 

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél