A Magyar Gyógyszerészi Kamara és a MOSZ B.-A.-Z megyei szervezetei gyógyszerész szakmai fórumot rendeztek november 8-án a kormányhivatal/régi ÁNTSZ/ nagytermében, amelyen a gyógyszerész tulajdonosi program volt terítéken, valamint tájékoztatás hangzott el az OGYÉI ellenőrzési tapasztalatairól.

Lehetőség volt arra is, hogy kollégáink az őket foglalkoztató problémákkal kapcsolatban kérdezzenek, illetve a szakhatóság képviselőjével megbeszélhessék gondjaikat. A fórum végén „fehér asztal mellett” lehetőség nyílt kötetlenebb beszélgetésre is. Dr. Nyíri László (MGYK) és dr. Sándorné dr. Raisz Ildikó (MOSZ) elnökök nyitották meg a rendezvényt, amelyen mintegy ötven gyógyszerész vett részt.

A gyógyszerész tulajdonosi programról dr. Hankó Zoltán, a Kamara  országos elnöke adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a liberalizáció szakmai és morális válságából lassan sikerült kilábalni, ágazati szinten elértük, még kicsit túl is léptük a 2006-os év adatait szinte minden területen. A közforgalmú gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságokban 2017. január 1-ig a valódi többségi gyógyszerészi tulajdont biztosítani kell - ezt írják elő a lakossági gyógyszerellátásra vonatkozó jogszabályok és ez a kormányzat kiemelt társadalom - és egészségpolitikai célkitűzése is. A gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságokban a valódi többségi gyógyszerészi tulajdon biztosítása, valamint a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének megteremtése a kamarának is fontos, alapszabályban rögzített célja.

A fenti célkitűzések elérését több intézkedés is szolgálja. Az elmúlt években több olyan jogszabály-módosításra került sor, amelyek a többségi gyógyszerészi tulajdonlás előírása mellett egyéb módon is segítik a valódi többségi gyógyszerészi tulajdonlást. Ilyenek pl. az ún. „négyes szabály”, az elővásárlási jog, a személyi joghoz kapcsolódó garanciális szabályok és a szindikálás tilalma és semmissége is. A patikaalap kedvezményes hitelprogramja július 1-én módosult, amely az eddiginél lényegesen kedvezőbb kamattal, lényegesen nagyobb összeggel és lényegesen kedvezőbb hitelszámítási metódussal segíti a tulajdonosi programot. Úgyszintén ezt a célt szolgálhatják az eddiginél „ügyfélbarátabb” banki szolgáltatások, az országosan egységes, az eljárásjogi szempontokra is figyelő hatósági gyakorlat pedig a gyógyszerészeket segítheti a jogszabályi előírások teljes körű betartásának kontrolljával.

A 2017 januárjától induló ellenőrzések tehát arra irányulnak majd, hogy valódi gyógyszerészi tulajdonnal és valódi gyógyszerészi jogokkal működtetheti-e a patikát a személyi jogos menedzsment. Nem vagyunk naivak –mondta –, tudjuk, hogy lesznek olyan gyógyszertárak, ahol papíron megvan a tulajdoni hányad, de vannak olyan elemek, amelyek alapján következtetni lehet a nem valódi gyógyszerészi többség érvényesülésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ellenőrzések során természetesen nem a patika bezárása a cél, hanem a normakövetés betartatása.

Elmondta még, hogy több külföldi országból (Észtország, Románia) nagy elismeréssel és „irigységgel” figyelik a tulajdonosi programot, és szakmai tanácsot is kérnek arról, hogyan sikerült ezt megvalósítanunk. Érdekességképpen megjegyezte, Észtországban például 2-3 nagykereskedés kezében vannak a gyógyszertárak; hogy Romániában 400 nagykereskedés van, s a tulajdonukban lévő gyógyszertáraknak adnak csak gyógyszert, ezért sok helyen gyógyszerhiány van, elburjánzott a korrupció. Ugyanitt 1700-1800 lakosra jut egy patika stb.

Hankó Zoltán ezután szólt még az étrend-kiegészítő programról. Kérte, hogy minden személyi jogos csatlakozzon ehhez, hiszen mind a piac rendezettsége, mind a betegjogi szempontok, illetve a gyógyszertárak bizalmi helyzetének megerősödése a lakosság körében mindezt indokolja. Folyamatban van a Nemzetgazdasági Minisztériumnál az a tárgyalás, hogy bizonyos étrend-kiegészítőket egészségpénztári kártyára is lehessen vásárolni. A Kamara szeretné elérni továbbá, hogy ezen termékek áfa-besorolása kedvezőbb legyen.

Dr. Sándorné dr. Raisz Ildikó elmondta, a MOSZ is egyetért a tulajdonosi programmal. Véleménye szerint minden lehetőséget meg kell ragadnunk, ami kicsit is javíthat helyzetünkön! Pont ezért fontos a gyógyszerészek tulajdonosi szerepvállalása! Történetesen éppen ezekben az időkben jött el sok vállalkozásban a generációváltás problémája. Sok új terület van ma már egy közforgalmú gyógyszertár életében, ahol új típusú gondolkodásra van szükség: ezt hozzák reményeink szerint magukkal a fiatalok!  De annak a fiatalnak eddig esélye sem volt saját gyógyszertárra, akinek szülei vagy családja nem patikatulajdonos. Segíteni kell a generációváltást – mondta –,  információk és források biztosításával. Éppen ezeket az információkat próbáltuk átadni a XXVI. MOSZ Kongresszuson, ahol egy egész nap tartó programsorozat szólt a fiataloknak.

A fórumon részt vett dr. Vásárhelyi Csaba patikatulajdonos gyógyszerész is, aki egyebek mellett a gyógyszertárak adásvételére is működtet egy internetes vállalkozást. Elmondta, hogy keresleti piac van, sokan szeretnének gyógyszertárat vásárolni, de nem szívesen vesznek tulajdonrészt a patikusok, hiszen nem akarnak idegen, ismeretlen környezetben kockáztatni. Nem látja garanciáját annak, hogy a háttérszerződéseket hogyan lehet tetten érni. Kritikaként megemlítette még, hogy bizonyos bankfiókokban nem is tudnak a patika hitelprogramról, jóllehet az anyabank csatlakozott ehhez, illetve szerinte az árrés-tömeg nagy részét a patikaláncok viszik el.

A fórum végén bemutatkozott dr. Kun Lajos regionális tiszti gyógyszerész, illetve megemlített egy-két problémát, amelyekkel ellenőrzései során találkozott. Elmondta, négy éve dolgozik tiszti gyógyszerészként, eddig Hajdú megyében. Most négy megye tartozik hozzá és kollégájához, fejenként 440 gyógyszertárat kellene ellenőrizniük, ezért Borsodban még nem sok helyen járt. Így inkább összességében, s nem a megyénkben tapasztalt néhány hiányosságról szólt. Megemlítette pl. a megrendelő lapokkal kapcsolatos észrevételeit. Nincs formanyomtatvány a patikákban (a nyomtatványboltokban kapható is jó), nem tudják a kollégák, hogy mit kell tartalmazni a megrendelőlapoknak.

Hibaként említette, hogy ha pl. egy orvos magának kér gyógyszert, de a cége nevére kéri a számlát, az se nem jogkövető, s a számla nem is helyettesíti a megrendelőlapot. Az államvédelmi szerveknek is csak orvosi aláírással, pecséttel ellátott megrendelőre lehet expediálni. Sok kérdés merült fel a használt injekciós tűkkel kapcsolatban (pl. Clexane). Ezzel kapcsolatosan jogszabály-módosítást is terveznek. Sok helyen hiányzik a patikák homlokzati kiírása a legközelebbi ügyeletes gyógyszertár megnevezéséről, elérhetőségéről. A társasági szerződések ellenőrzésének lefolytatására egyelőre nincs jogszabály, de folyamatban van az OGYÉI ellenőrzési lehetőségeinek kiterjesztése.

Végezetül elmondta, hogy ha valamiben nem biztosak a patikák, jobb, ha előre megkérdezik, vagy jelzik, ha baj van, mintha az ellenőrzések kapcsán derül ezekre fény. (Megadta elérhetőségeit, amelyeket már körlevélben kiküldtünk a kollégáknak.) Beszámolója végén válaszolt a felmerülő kérdésekre. Pl.: Van-e korlát arra nézve, hogy mennyi gyógyszert rendelhet egy gyógyszertár a nagykertől? (Utalva ezzel a vizsolyi esetre.) Nincs korlát, de kiugróan nagy rendelést és forgalmat a nagyker jelezi az OGYÉI-nek. Ezért ezúton is nyomatékosan kérjük a kollégákat, hogy ne kockáztassák gyógyszertáruk létét és a jogszabályok betartásával értékesítsék a gyógyszereket ! (MGYK-BAZ/MOSZ-BAZ) A magizással kapcsolatban megemlítették, hogy tudnak olyan patikákról, amelyek 1-2 hét határidőre vállalják azok elkészítését. A válasz: ilyet nem tehetnek!

A jó hangulatú összejövetel végén fehér asztal mellett folytatódott a szakmai diskurzus.