Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2018. február 13.
Előzetes a Gyógyszerészi Hírlap februári számából

 Előzetes a Gyógyszerészi Hírlap februári számábólA Gyógyszerészi Hírlap márciusi számában is folytatjuk sorozatainkat, értesülhetnek a fontosabb szakmai aktualitásokról, és egyebek mellett interjúkat olvashatnak a GYKTN alkalmából kitüntetett dr. Pásztor Györggyel és az EESZT fejlesztésében részt vett dr. Bertalan Lóránttal.

 

Ez hungaricum Elindult a Biztonságos étrend-kiegészítő program

Február 1-én hivatalosan elindul a Biztonságos étrend-kiegészítő program a patikákban – ez volt a témája a MÉKISZ, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége és az MGYK közös sajtótájékoztatójának, amit január 22-én tartottak a Kamara székházában. A cikkben az önszabályozó rendszerhez már csatlakozott és a csatlakozni szándékozó gyógyszertárak is információkhoz juthatnak a programmal kapcsolatban.

A szakmai rendszerváltás sikeréért – Vándorgyűlés: Tata, március 23-24.

Az MGYK X. Vándorgyűlésére idén Tatán, március 23-24-én kerül sor, amelynek középpontja a szakmai rendszerváltás programjának és folyamatának kimunkálása lesz.

A programterv és a részvételi feltételek mellett az alábbiakat a Kamara céljairól is olvashat:  A legutóbbi küldöttközgyűlésen elfogadott „Jövőkép” c. dokumentum megállapítja, hogy „A strukturális rendszerváltás 2017 elejére lezárult. Ekkor a kamarai testületek konszenzussal döntöttek arról, hogy meg kell alkotni a szakmai rendszerváltás programját. Ezt célozta a 2017 tavaszán megrendezett kecskeméti Vándorgyűlés és az azóta elvégzett programalkotó munka is. Elvi egyetértés van arról is, hogy a Kormánnyal 2010-ben megkötött és 2014-ben megújított együttműködést mindkét fél tovább kívánja folytatni. Ezért indokolt, hogy a Kamara által fontosnak tartott főbb irányokat kijelöljük, mert „semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart”.

Hiszek benne, hogy jól fog működni…

A Semmelweis Egyetem szakgyógyszerész oktatója, gyógyszerész-konzulensként közreműködött az e-recept létrehozásában… – mindeközben patikában is dolgozott. Dr. Bertalan Lóránttal beszélgetve az EESZT mellett az erdélyi magyarság életébe is betekintést nyerhetünk.

Részlet az interjúból: Az EESZT fejlesztése „során az volt az első, hogy megnéztük a nemzetközi példákat. Elég behatóan tanulmányoztuk az elsőket, a svédekét, dánokét, majd az észteket és a többi, főként európai országokat. A skandináv országok abszolút vezetők az elektronikus szolgáltatásokban. Elképesztő fejlettséget láttam a finneknél és az észteknél, ahol elektronikus vonat- és hajójegyek, elektronikus személyigazolvány és TAJ kártya volt már a kétezres évek elején… ahogy fejlődött az internet, úgy fejlődtek a szolgáltatások. Tehát lassan, fokozatosan. Nem az volt, hogy egyszerre minden. Tudni kell, hogy akkor nem voltak erre központi, uniós források, hanem a várható előnyök tudatában általában az orvosi praxis vagy a gyógyszertár saját maga vállalta a fejlesztések anyagi következményeit. Sok nyugati ország pilot projektekkel indult el a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején. Ezek általában kisebb regionális vagy helyi projektek voltak. Például Németországban, Nagy-Britanniában és más nagy lélekszámú országokban nem is tudtak az egész országra kiterjedő rendszert indítani. 2012-ben Romániában is több modul indult párhuzamosan, de az e-recept volt a vezető. A gyógyszertárakat anyagilag is motiválták a rendszer bevezetésében.”

 A vidám emberek tovább élnek

A 95. életévét márciusban betöltő dr. Pásztor Györgyöt kérdeztük, aki a 2017-es Gyógyszerész Köztestületi Napok egyik kitüntetettje volt. Sok egyéb mellett a hosszú élet titka is szóba kerül.

Részlet az interjúból:

„Egykori munkatársai szerint nagy rend volt a patikában… Például ha 8-kor kezdődött a munkaidő, akkor 8-kor már fehér köpenyben ott kellett állnia mindenkinek, ahova be volt osztva…

Valóban. Nem lehetett késni. Úgy gondoltam és úgy gondolom ma is , hogy a jó munkaszervezés mindennek az alapja. Ügyeltem arra, hogy egyfajta „belső minőségbiztosítás” is legyen, például minden táránál le volt írva az ahhoz a munkakörköz tartozó munkaköri leírás, ez jelentősen megkönnyítette a munkát. Ezért is is kértek fel arra, hogy a gyógyszertári munkaszervezésről tartsak előadást a gyógyszertári asszisztensképzőben, de gyógyszertárvezetőknek is tartottam továbbképzést.”

 

 

 

 

 

 

 

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél