Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 10. 19.
Az egészségügyi személyes adatokkal való kereskedelem az egyik legnagyobb biznisz - technokrata.hu
2017. 10. 18.
A biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendszer - kormany.hu
2017. 10. 18.
Egyre több a kibertámadás az egészségügyben - Világgazdaság
2017. 10. 17.
Jó ötletnek tartja az új gyógyszerbeszerzést a szegedi onkológus - mandiner.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Biztosítási ajánlatkérés!

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Nyomtatható változat
Felejtsük el a kiskapukat! - A normakövetés normája - dr. Hankó Zoltán írása - Marketingpirula

A cikk pdf-je elérhető itt: A normakövetés normája.pdf

 

(folytatás)

„Nem tartom helyesnek, de...”

Az elmúlt két évtizedben a gyógyszerellátásban is végigéltük ennek a szemléletnek a megjelenését, pedig a gyógyszerészet mindig is szigorú normák által meghatározott hivatás volt: ezt kívánta meg a betegek biztonsága, illetve a gyógyszerbiztonság szavatolása. Már évszázadokkal ezelőtt sem engedték, hogy a gyógyszertár és a gyógyszerész megfelelő szabályok és kontrollmechanizmusok nélkül működjön: az engedélykötelezettség, a szabályozás, a hatósági kontroll, a gyógyszerkönyvek és az árszabások alkalmazása, valamint a gyógyszerészi eskü (!) idejekorán kereteket szabott a gyógyszertárak és a gyógyszerészek tevékenységének.

A mögöttünk hagyott évtizedekben azonban a fentebb említett szemlélet térhódítása, a félremagyarázható jogszabályok sora, a politikai keretektől (is) függő szakmai követelmények és az etikai szabályozás következetlenségei az alapokig hatóan írták felül a gyógyszerészet évszázados belső normáit. A liberalizációs szabályozás pedig olyan új jogi, gazdasági, szakmai és etikai kereteket állított, amelyek még a normakövetésre leginkább kondicionált gyógyszerészeket is gyakran (a már eleve fellazított) normarendszer figyelmen kívül hagyására kényszerítették.

Számtalan példát tudunk a jogszabályi előírásokat tudatosan kikerülő tulajdonosi és patikairányítási struktúrákról, a vényköteles gyógyszerek vénynélküli árusításáról, a patikaműködtetés és az expediálás személyi feltételeinek figyelmen kívül hagyásáról, a generikus szabályozással ellentétes gyakorlatról, vagy éppen a marketingszabályok „kreatív” értelmezéséről.

Vajon hányszor hallottuk az utóbbi években, hogy „nem tartom helyesnek, de ha nem igazodom a másik patika gyakorlatához, bezárhatom a gyógyszertáramat”? Amikor a jogi, szakmai és etikai normákat nem csupán az ügyeskedés, hanem az egzisztenciális kényszer is egyre gyakrabban felülírja, nagyon erős hivatástudatra és morális elkötelezettségre van szüksége annak, aki a szabályoknak ilyen körülmények között is meg akar felelni.

 

Jogi, szakmai és hivatásetikai normák

A gyógyszerészet jogi, szakmai és etikai normarendszer által behatárolt hivatás. A jogi normákat az állami hatalom állapítja meg. Ezek célja a társas együttélés szabályozása és a társadalmi/gazdasági élet feltételeinek a biztosítása. Megtartásukat és megtartatásukat az állam a maga szervezeteivel kényszeríti ki, megszegőivel szemben adminisztratív gazdasági és büntetőszankciókat alkalmaz.

A szakmai szabályok a szakma művelésének legalapvetőbb szabályait összegzik, betartásuk biztosítja a kor tudományos színvonalának és követelményeinek megfelelő és jó minőségű szakmai tevékenységet. A szakmai szabályok szintén írásban (tankönyvekben, módszertani levelekben, publikációkban) rögzítettek, betartásukat hatósági jogkörrel felruházott szervezetek és személyek ellenőrzik. A szakmai (minőségi) szabályok megsértőivel szemben a szankciók többnyire államigazgatási eljárás keretében realizálódnak, de a szabályok megszegése (súlyának vagy következményeinek a függvényében) akár polgári vagy büntetőjogi peres eljárást is maga után vonhat.

Az etikai normákat többnyire a közvélemény formálja, a szankciókat a társadalom, a környezet, a család, a szakma és az etikai bizottságok hozzák meg. Az általános etikai normák rendszerint nem írottak, a szakmai etika viszont írásban rögzített. A szakmai etika (hivatásetika) mindig az aktuális erkölcsi rendnek van alárendelve, választott testületek őrködnek felette és megszegésük szankcionálható.

A jogi, szakmai és hivatásetikai normák az időben változnak, sőt egymással nem egyszer átfedésben is vannak: a szakmai szabályok jogi normává válnak (vagy fordítva), a jogszabályi előírások az etikai szabályok között is megjelennek. Például az expediálás szakmai szabályainak jelentős hányadát miniszteri rendelet rögzíti, a titoktartás ősi etikai követelményét pedig törvény szabályozza. Hasonlóképpen változásban és egymással átfedésben lehetnek a kontrollmechanizmusok is: a kamara például szakértőként vehet részt szakhatósági eljárásokban, és az etikai bizottságnak is feladatot adhat a jogi vagy szakmai előírásokat vétkesen megszegő gyógyszerész.

A változásokat és következményeiket jól nyomon követhettük az elmúlt években. Nem véletlen, hogy a liberalizáció évei után szigorúbb jogi szabályozás lépett életbe, és folyamatban van a szakmai/minőségi normák megerősítése, továbbá előkészítés alatt áll a gyógyszerészet etikai intézmény- és normarendszerének megújítása is.

 

A szabályok szövegének és szellemiségének betartása

A kialakult és még formálódó új jogi keretek lehetőséget adnak arra, hogy a gyógyszerészi hivatás szakmai/minőségi színvonala emelkedjen, és a gyógyszerészet morálisan megújuljon. A kívánt változások bekövetkezése most már elsősorban rajtunk múlik: szervezeteink hozzáállásán és mindannyiunk mindennapi tevékenységén. A szakmai megújulásra vonatkozóan már számos kezdeményezés indult (például gyógyszerészi gondozás), és – standardok, protokollok formájában – több javaslat előkészítése is megtörtént. Az új etikai norma- és intézményrendszer kialakításának szakmai vitája is elkezdődött. Ennek keretében több új elem bevezetésének a gondolata is felmerült. Ilyen például az etikai forródrót és az etikai audit is.

Ezekről az elkövetkező időben nyilván sokat fogunk vitázni. Azonban a megújulás legfontosabb feltételének a szemlélet megváltozását tartom. Egészségpolitikusokkal a közelmúltban folytatott beszélgetéseken többször is elhangzott: elképedve tapasztalták, hogy az egyértelmű szabályozás igényével megfogalmazott új jogi kereteket a régi szemlélettel hogyan forgatják ki egyesek az eredeti jelentésükből. Lehetett-e a jogalkotás során józan ésszel például arra számítani, hogy patikában arra hivatkozva adnak (egyébként tiltott) kedvezményt, mert a beteg nem kér szatyrot? Vagy, hogy a személyi jogos gyógyszerész új menedzsmentkötelességeinek ismeretében is megpróbálnak egyesek kibújni az előírások betartása alól – talán arra számítva, hogy a hatósági ellenőrzés nem veszi észre, vagy éppenséggel nagyvonalú lesz velük szemben.

A gyógyszerészek jelentős hányada – a társadalom többségével és a politikai akarattal egybehangzóan – várta a változást! Azonban az új jogi keretrendszer, a megújuló szakmai normák és az előkészítés alatt álló új etikai intézmények csak akkor fogják megváltoztatni a mindennapok gyakorlatát, ha a lakossági gyógyszerellátás rendszerében a normaszegés normája helyett a normakövetés válik általánossá. A „mindent szabad, csak rajta ne kapjanak” szemléletét magunk mögött kell hagyni. A kiskapuk keresése helyett a szabályok szövegének és szellemiségének betartása az, ami a gyógyszerészi hivatás lényegéből fakad. Hatására pedig a gyógyszerészek közötti bizalom is helyreállhat, hiszen a több ezer éve ismert aranyszabály megvalósulását segítheti elő: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” (Mt 7, 12). Az elkövetkező lapszámokban ehhez a megújuláshoz szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni.

Dr. Hankó Zoltán,
a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 október
hkszcspszv
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
2016. 11. 20.
Beszámolók a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 10. 19 csütörtök