Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2014. március 25.
Folytatódik az együttműködés a gyógyszerészi kamara és a Fidesz-KDNP között - Sajtószemle! - mgyk.hu

Folytatódik az együttműködés a gyógyszerészi kamara és a Fidesz-KDNP között - Sajtószemle! - mgyk.hu

Folytatódik az együttműködés a gyógyszerészi kamara és a Fidesz-KDNP között - MTI

    Budapest, 2014. március 20., csütörtök (MTI) - Folytatni kívánja a négy évvel ezelőtt elindított együttműködést a Fidesz-KDNP és a MagyarGyógyszerészi Kamara (MGYK).

    Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a köztestület által 2010-ben megfogalmazott két legfontosabb követelést, a patikaliberalizáció leállítását és a gyógyszertárak nemzeti tulajdonban tartását a Fidesz-kormány teljesíteni tudta.
    A politikus előrevetítette, amennyiben az áprilisi választáson a Fidesz bizalmat kap a választóktól, folytatják a megkezdett munkát. Ezek közül a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozását, a tulajdonosi program folytatását, valamint a patikák működtetésének gazdasági stabilitását emelte ki.

    Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek hatására kevesebb lett a veszteséggel működő patika és csökkent a szállítói tartozás is.
    Megjegyezte: 2010-ben egy válsággal küzdő egészségügyi ágazatot örökölt a Fidesz-kormány, drámaiak voltak a lakosság népegészségügyi mutatói, az ellátórendszer a széthullás szélén állt, illetve komoly munkaerőkrízissel kellett szembenézni. A gyógyszertárak helyzetét ecsetelve elmondta, a közel 2300 közforgalmú patika közül minden negyedik volt veszteséges, ez a szám mára háromszáz alá csökkent, a saját tőke mindegyik vállalkozási formában nőtt, négy év alatt 13 százalékkal. A szállítói tartozásállomány 30 százalékkal csökkent.
    Szócska Miklós elismerte, hogy az összes problémát nem tudták megoldani, hiszen egy gazdasági válság utáni helyzetben kellett intézkedni. De - mint mondta - megerősítették 700 millió forinttal a kis gyógyszertárak pénzügyi helyzetét, a központi költségvetésből 3,6 milliárd forintot fordítottak a generikus program ösztönzésére, illetve összesen 4,5 milliárd forintot igényelhettek az egyéb szakmai munka elvégzésére a patikák.
    A lakosság gyógyszerkiadása 10,5 milliárd forinttal csökkent 2011-hez képest, és a patikákban is elérhetők a népegészségügyi program egyes elemei, aminek - Szócska Miklós szavai szerint - lesz hatása.
    Az államtitkár szerint 2010 előtt sok olyan változás, intézkedés történt, ami elbizonytalanította a gyógyszerészeket, de az azóta eltelt évek kiegyensúlyozott kormányzati politikájának meglesz az eredménye.
    
    Hankó Zoltán, az MGYK elnöke konstruktívnak ítélte az együttműködést a kormány és a kamara között. Az a modell, amely az elmúlt négy évben elindult, gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag is érzékenyebb - foglalta össze a köztestületi elnök, hozzátéve, ezt tovább kell fejleszteni.
    A szándék egyértelmű - fogalmazott -, a kamara és a Fidesz-KDNP közötti együttműködést meg kell újítani.
    Kérdés kapcsán Hankó Zoltán elmondta, április 30-ig minden patikában üzembe helyezik az online pénztárgépeket, és az eszközök cseréjéhez járó állami támogatást is lehívhatják a gyógyszertárak, ami összességében 320-350 millió forintot jelent.
    A patikai hitelprogrammal kapcsolatban szintén kérdésre válaszolva a kamara elnöke elmondta, szerették volna, ha több kereskedelmi bank jelentkezik a 25 százalékos gyógyszerészi tulajdon megszerzésére kidolgozott pénzügyi konstrukció elérhetővé tételére. Hankó Zoltán azonban bízik abban, hogy több pénzintézet is kínálja majd ezt a fajta hitelformát.

bed \ gkp

MTI 2014. március 20., csütörtök 12:45

 

„KOMOLY ELŐRELÉPÉS TÖRTÉNT” - Fidesz.hu

Megújítja a 2010-ben kötött stratégiai megállapodást a Fidesz-KDNP és a Magyar Gyógyszerészi Kamara – jelentette be Nyitrai Zsolt társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón Nyitrai Zsolt felidézte, 2010-ben a Fidesz-KDNP és a gyógyszerész kamara stratégiai megállapodást kötött. A „Mit kíván a magyar gyógyszerész” címet viselő dokumentumban 12 pontban foglalta össze a magyar gyógyszerész társadalom azt, hogy mik azok a legfontosabb feladatok, melynek a megoldására törekednie kell a kormánynak.

A teljes cikk és az eseményről készült fényképalbum ide kattintva érhető el!

Fidesz.hu - 2014. 03. 20.


Riportjaink // 2014-03-20 - Új rendszer - ECHO TV

VIDEOLINK!

Folytatódik az együttműködés a gyógyszerészi kamara és a Fidesz-KDNP között - Sajtószemle! - mgyk.hu

A kormány az elmúlt években újraélesztette az egészségügyet, amelyet eladósítva, szétesőben lévő ellátórendszerrel és népegészségügyi krízishelyzetben vettek át - mondta Szócska Miklós miután a Gyógyszerész Kamara elnökségével értékelte a  kormányzati ciklust. A szervezettel 2010-ben kötött együttműködési megállapodást a Fidesz-KDNP, amelynek célja az volt, hogy javítsanak a patikusok helyzetén.

2014. március 20., csütörtök 18:00


FOLYTATJA AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST A GYÓGYSZERÉSZI KAMARA ÉS A FIDESZ-KDNP -  KOMMENTÁR NÉLKÜL - HÍRTV - 2014. 03. 20.

Az eseményről készült videoösszeállítás ide kattintva elérhető!


Megerősítették a gyógyszertárakat - SZALAI LAURA - Magyar Nemzet

 

Folytatja a négy évvel ezelőtt megkezdett együttműködését a Fidesz–KDNP és a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Nyitrai Zsolt, a nagyobbik kormánypárt társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a tegnapi megállapodás után arra emlékeztetett, 2010-ben a magyar gyógyszerész-társadalom 12 pontban fogalmazta meg, hogy melyek a legégetőbb problémák az ágazatban.

Rámutatott, a két legfontosabb követelést, a patikaliberalizáció leállítását és a gyógyszertárak nemzeti tulaj-donban tartását a kormány teljesíteni tudta. Amennyiben a Fidesz ismét bizalmat kap, a következő ciklusban a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozása, a tulajdonosi program folytatása, valamint a gyógyszertár-működtetés stabilizálása lesz a kabinet legfontosabb feladata – emelte ki.

Szócska Miklós emlékeztetett: 2010-ben a gyógyszerellátást az összeomlás fenyegette, amit „a patikanyitási aranyláz” idézett elő. Utóbbi során akár offshore háttérrel is patikát lehetett nyitni. A jelenség eladósodáshoz vezetett – hangsúlyozta az egészségügyért felelős államtitkár. A kormány első lépésként leállította a patikaliberalizációt, és mostanra a veszteséges gyógyszertárak száma hatszázról háromszáz alá csökkent. Elismerte, a gazdasági világválság hatásai miatt nem tudtak minden problémát orvosolni, ugyanakkor az évi 700 millió forint összegű kispatikai támogatással, a négy és fél milliárdos szolgáltatási díjjal, valamint a generikus program ösztönzésére biztosított 3,6 milliárd forintos összeggel megerősítették a gyógyszertárakat. Elindították a gyógyszerészi tulajdonosi programot, és a lakosság gyógyszerkiadása 2011-hez képest tíz és fél milliárd forinttal csökkent.

Hankó Zoltán, a kamara elnöke arról beszélt, a négy éve elindult modell gazdaságilag racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag érzékenyebb, ám tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy stabil és kiszámítható legyen a gyógyszerellátó rendszer. Elmondta, április 30-ig minden patikában üzembe helyezik az online pénztárgépeket, és az eszközök cseréjéhez járó, 320-350 millió forintos állami támogatást is lehívhatják.

Magyar Nemzet - 2014. 03. 21. (4. oldal)


Javult a gyógyszerészek helyzete - Jobbágyi Zsófia - Magyar Hírlap

 

Megerősítették a Fidesz–KDNP és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) közötti stratégiai megállapodást, amelyet még 2010-ben kötöttek. Az eseményen Szócska Miklós összegezte a ciklus alatt elért eredményeket, ugyanakkor elismerte, hogy az összes problémát egyelőre nem tudták megoldani.

Az egészségügyi államtitkár rámutatott, hogy 2010-ben válsággal küzdő egészségügyi ágazatot örökölt a Fidesz-kormány, drámai népegészségügyi mutatókkal, széthullás szélén álló ellátórendszerrel és komoly munkaerőkrízissel. Mint mondta, akkor csaknem kétezer-háromszáz közforgalmú patikából minden negyedik veszteséges volt, mára viszont ez a szám háromszáz alá csökkent, és a tőke minden vállalkozási formában nőtt – négy év alatt összesen tizenhárom százalékkal.

Szócska Miklós külön kiemelte, hogy leállították a patikaliberalizációt, ezzel egy időben pedig tulajdonosi programot hirdettek, ami „minden ellentétes híresztelés ellenére” a magyar gyógyszerészeknek kedvez.

Hozzátette, 2011-hez képest csökkentek a lakosság gyógyszerterhei is, mivel 10,5 milliárd forinttal kevesebbet költünk medicinákra.

A Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója arról beszélt, hogy a kamara 2010-es két legfontosabb követelését – a patikaliberalizációt és a gyógyszertárak nemzeti tulajdonban tartását – a kormány teljesítette.

Nyitrai Zsolt előrevetítette, amennyiben az áprilisi választáson az állampolgárok bizalmat szavaznak a Fidesznek, folytatják a megkezdett munkát.

Hankó Zoltán, az MGYK elnöke úgy fogalmazott, 2010-ben meghatároztak egy modellt, és annak mentén haladtak az elmúlt években, így a gyógyszerészek helyzete gazdaságilag racionálisabb és szakmailag biztonságo-sabb lett, tehát ezt meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. Kérdésre válaszolva elmondta, április 30-ig minden patikában üzembe helyezik az online pénztárgépeket. 

Magyar Hírlap - 2014. 03. 21. (2. oldal)

 

Dr. Hankó Zoltán az m1 – Ma reggel c. műsorában, 2014. március 21.-én, pénteken reggel (06:38)

Mv: Kevesebb a veszteséggel működő patika és csökkent a szállítói tartozás is.
Jó reggelt kívánok - Hankó Zoltánnak, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökének - Üdvözlöm!

Hankó Zoltán, elnök, Magyar Gyógyszerészi Kamara: Kezét csókolom.

Mv: Hol tartunk? Folyamatosan azt lehetett hallani az elmúlt időszakban, években, hogy a patikusok, patikák helyzete nem túl jó. Ezek szerint most javult. Mi a helyzet?

Hankó Zoltán: Az igazi nagy gond 2010-re következett be az ágazatban, az azt megelőző évek liberalizációja és forráskivonása következtében az akkor működő gyógyszertáraknak majdnem az egynegyede veszteségesen működött, és három és fél, négy év alatt egy körülbelül 30 milliárd forintos szállítói állomány növekedés következett be, tehát ekkora többletteherrel kellett megküzdenünk.
És 2010-ben kezdődött el a rendszernek egy olyan átalakítása, aminek most már láthatóak az eredményei. Ugye először azt kellett biztosítani, hogy az a féktelen patikanyitási láz, amelyik abban az időben volt, ez megszűnjön és egy racionális, a szükségleti elvnek a figyelembe véve működő gyógyszertár hálózatot lehessen kialakítani, és ezt követően lehetett olyan intézkedéseket hozni, amelyek adott esetben a gyógyszertárak gazdasági stabilizálását is segítik.

Mv: Ez azt jelenti, hogy egy időszakban nagyon sok patika csak azért nyitott, merthogy ez jó biznisz volt? Őket most bezárják, vagy mi a helyzet?

Hankó Zoltán:A kamarának az az alapvető filozófiája, hogyha egyszer egy gyógyszertár már megnyílt, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezek megmaradjanak, működjenek és a feladatukat ellássák. Ugyanakkor azt kell látni, hogy abban az időben voltak olyanok, akik azért nyitottak gyógyszertárat, mert úgy gondolták, hogy ez jó biznisz, és voltak olyanok, akik mondjuk a gyógyszerpiac más szereplőiként a patikahálózaton keresztül a saját üzleti érdekeiket akarták érvényesíteni - tehát piacot akartak szerezni.

Mv: Velük most mi a helyzet? Az a cél, hogy megtartsunk mindent, de akkor ezek szerint túlkínálat van, ha jól értem.

Hankó Zoltán: Igen, az a cél, hogy megtartsunk minden gyógyszertárat, ugyanakkor egy olyan rendszerbe kell az összes gyógyszertárat bevinni, amelyik annak az elvnek meg tud felelni, hogy az egészségügynek a szereplője legyen, és a gyógyszerésznek a szakmai és egzisztenciális felelősségével működjön. Tehát többségi gyógyszerészi tulajdon van és a személyi jogos gyógyszerésznek a hatóság és a szakma előtti felelősségével kell, hogy működjön. És így lehet rend hosszabb távon a gyógyszerellátásban.

Mv: Azt mondta, hogy elindult egy javulás, fejlődés. Közben viszont például az történt, hogy kivontak néhány dolgot a patikák hatásköre alól. Tehát mondjuk én benzinkútnál tudok vásárolni ugye fejfájáscsillapítót. Ennek most már van-e valamilyen eredménye, hogy ez hogyan hatott a patikák életére?

Hankó Zoltán: Ez egy nagy fájdalom a mai napig, hogy a gyógyszerek egy részét gyógyszertáron kívül is be lehet szerezni. Hosszú időn keresztül az ezzel kapcsolatos viták elsősorban egzisztenciális jellegűek voltak. Azonban azt látjuk, hogy azokat a biztonsági szempontokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a beteg azt a gyógyszert, és olyan információval, és olyan kontrollal kapja meg, amire neki szüksége van, gyógyszertáron kívül nem biztosítható. Tehát jónak tartanánk, hogyha ezt a kérdést is megoldanánk, de hát először a nagy strukturális problémáinkon kellett túljutni.

Mv: Mi a szakmai javaslatuk, hogyan lehetne tovább fejlődni?

Hankó Zoltán: Négy területen fogalmaztuk meg az elképzeléseinket. Ehhez tudni kell azt, hogy 2010-ben egy hasonló munkát követően fogalmaztuk meg, hogy milyen irányban kellene a gyógyszerellátó rendszert átalakítani, ennek a munkának a folytatására került most sor egy négyéves ciklus lezárását követően, az elkövetkező időszakra kell meghatározni a feladatainkat. Tehát négy területen szedtük össze...

Mv: Soroljuk csak fel nagyon röviden.

Hankó Zoltán: Ez a gyógszerellátásnak a struktúrája, a gyógyszertárak gazdasági működőképessége, a gyógyszerésszel, mint szakemberrel szemben támasztott követelményeknek az egyértelmű rögzítése, és a Gyógyszerészi Kamarával, mint köztestülettel szemben a szakma és a társadalom részéről elvárható szempontoknak az összegzése volt ennek a munkának a része.

Mv: Nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt, és hát április 1-én egyébként újabb gyógyszerek ára csökkenhet. Úgyhogy biztos, hogy fogunk a közeljövőben még erről beszélgetni. Köszönöm szépen.

Hankó Zoltán: Köszönöm szépen.

m1 - 2014. 03. 21

 

Teljesítette a gyógyszerágazat kívánalmait a kormány – Lánchíd Rádió - 2014-03-21 - 11:51:00

A Dr. Hankó Zoltánnal készült riport [08:27] ide kattintva hallgatható meg!


Lánchíd Rádió – Reggeli hírjárat - 2014. március 21.  - Szószerinti leirat! 

Műsorvezető: Folytatni szeretné a négy éve elkezdett eredményes együttműködést a Fidesz-KDNP és a Gyógyszerészi Kamara, ahogyan azt híreink között is hallhatták. A kormánypárt társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója úgy gondolja, hogy a köztestület 2010-ben megfogalmazott két legfontosabb követelését a kormány teljesíteni tudta. Vajon mit gondol mindezekről a Gyógyszerészi Kamara Elnöke, dr. Hankó Zoltán, aki itt van velünk a telefonvonal másik végén. Jó reggelt kívánok!

Hankó Zoltán: Kezeit csókolom!

Műsorvezető: Azt a szándékot már ismerjük, hogy szeretnék folytatni a kormánypártokkal kötött együttműködést, de vajon maradéktalanul elégedettek-e azzal, amit eddig kaptak?

Hankó Zoltán: Nézze, amikor 2010-ben tavasszal az együttműködési megállapodást megkötöttük, akkor egy nagyon súlyos gazdasági, szakmai és morális válságban volt a gyógyszerellátó-hálózat, a gyógyszerészi társadalom, tekintettel arra, hogy az azt megelőzően négy évvel – tehát 2006-ban – elindított liberalizációnak addigra szinte az összes káros következménye egyértelművé vált.

Műsorvezető: Mik voltak ezek...?

Hankó Zoltán: Nekünk nagyon fontos volt...

Műsorvezető: Bocsánat!

Hankó Zoltán: Igen...

Műsorvezető: Mik voltak ezek a következmények? Nagy vonalakban össze tudná-e foglalni nekünk?

Hankó Zoltán: ..., brutálisan eladósodott a gyógyszertári ágazat, a gyógyszer-nagykereskedők felé négy év alatt körülbelül 30 milliárdos olyan kifizetetlen számlahegy keletkezett, ami ebben a négy évben jött össze;
a gyógyszertáraknak közel egynegyede veszteségesen működött;
a szakmai teljesítménye a gyógyszertáraknak úgyszintén nagyon-nagyon változó volt;
a gyógyszerészeknek a kompetenciái lényegében lenullázásra kerültek.
Tehát egy nagyon gyors beavatkozásra volt szükség. Ezt teremtette meg, ennek a lehetőségeit teremtette meg először 2010-ben a patikalétesítési moratórium. Majd 2010 végén olyan jogszabály-módosításra került sor, amelyik a korábbi korlátlan patikalétesítési lehetőségek helyett egy szükséglet-alapú patikalétesítési szabályt vezetett be. És amikor a struktúrának a legfontosabb korrekciói megtörténtek, azt követően el lehetett kezdeni gondolkodni azon, hogy a súlyos gazdasági válságból milyen eszközökkel lehet kihozni az ágazatot.
Ma már azt látjuk, hogy mind a három területen – tehát a gazdasági válságban, a szakmai problémákban és az etikai problémákban is – igen jelentős előrelépés született. Egy olyan modell alakult ki, amelyik gazdaságilag racionálisabb és szakmailag biztonságosabb. Tehát mindenképpen szükség van arra, hogy ezt a modellt őrizzük meg, és azt a munkát folytassuk, illetve fejezzük be, amit az elmúlt években elkezdtünk közösen. És ennek pedig az egyik alapfeltétele az, hogy ugyanazoknak az elveknek a mentén azt az együttműködést megújítsuk, amit – ahogy előbb említettem – 2010-ben elkezdtünk.

Műsorvezető: Melyek még azok a feladatok, amelyek hátra vannak és a legfontosabbak sorába tartoznak, a legsürgetőbbek?

Hankó Zoltán: Igen. Hát az egyik például az, hogy igen jelentősen csökkent például a veszteséges gyógyszertáraknak a száma, de még mindig vannak. Tehát a gyógyszertárak, a gyógyszerellátás gazdasági stabilizálását folytatni kell, és erre az egyeztetések alapján egyértelmű és határozott elköteleződést kaptunk a Fidesz-KDNP politikusaitól és a kormánytól.
A másik, hogy az a tulajdonosi program, amelyik elindult az elmúlt években, azt a programot folytatni kell és 2016 végéig be kell fejeznünk. És egy harmadik nagyon komoly kihívás, hogy a fiatal gyógyszerészeinket is helyzetbe kell tudni hozni, tehát olyan lehetőségeket kell a számukra biztosítani, hogy a nyugdíjba menő, kiöregedő gyógyszerészek helyébe ők be tudjanak lépni, nemcsak a tára mögött, hanem a gyógyszertárak tulajdonlásában is.
És erre is megkaptuk a KDNP, a Fidesz-KDNP-től az ígéretet. Hát van még jó néhány más olyan téma, amit nekünk folytatnunk kell – gyógyszerészi kompetenciák rendezése, gyógyszertárak szakmai működési feltételeinek a javítása –, ezeket mi összegeztük, és Nyitrai Zsolt képviselő úrnak és Szócska államtitkár úrnak tegnap át is adtuk.

Műsorvezető: Számos alkalommal éri az a vád a jelenlegi kormányzatot és kormánypártokat, hogy átnyúlva a szakma feje fölött, gyakorlatilag önfejűen hoznak döntéseket. Önnek is ez a véleménye?

Hankó Zoltán: Azt kell mondanom, hogy az elmúlt négy évben szinte majdnem minden döntést konszenzussal tudtunk meghozni. Hát voltak olyan döntések, amelyekben a kormánynak vagy az államnak más érdekei vannak, mint mondjuk egy szakmai érdekvédelmi szervezetnek, de minden egyes esetben azokat a tárgyalásokat, amelyek a döntést megelőzően szükségesek, én azt gondolom, hogy tisztességesen le tudtuk folytatni. Az egy más kérdés, hogy egy ilyen nagy léptékű átalakítás azért időnként érdeksérelmekkel is jár, és azok, akik úgy gondolják, hogy a személyes, vagy egyéni érdekeik sérültek, azok nyilván egy ilyen folyamatnak nem örültek. Ezzel együtt azt kell mondanom, hogy az, amit négy évvel ezelőtt elkezdtünk, ez a betegeknek, a társadalomnak és a gyógyszerésztársadalomnak is mindenképpen hasznos.

Műsorvezető: Nagy vonalakban vannak-e információik arról, hogy az egyéb kormányzati szerepvállalásra törekvő tömörüléseknek milyen elképzeléseik vannak az önök szakmájával kapcsolatban?

Hankó Zoltán: ..., aki nagyon ellenzi azt, hogy szakmai és nemzeti érdekkörben maradjanak a gyógyszertárak és a gyógyszerészeknek a szakmai és egzisztenciális függetlenségével működjenek, azok – azt kell mondanom, hogy – nem velünk osztják meg az elképzeléseiket. Ezek a nagy gyógyszertári hálózatoknak, a láncoknak a tulajdonosai elsődlegesen, és hát gondolom, hogy őnekik is megvannak a csatornái arra, hogy ezeket az elképzeléseiket a kormányszerveknek elmondják.
Ezzel együtt én azt látom, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy egy szükséglet-alapon szervezett, szakmai és nemzeti érdekkörben tartott gyógyszertári hálózattal oldja meg a lakosság gyógyszerellátását. És ebben a Kamara partner.

Műsorvezető: Egyébként a korábbi ciklusokban, a korábbi kormányzatok alatt volt valamiféle párbeszéd Önök és az éppen aktuálisan kormányzó tömörülések között?

Hankó Zoltán: Nézze, én 2006 végén kerültem be a Kamara vezetésébe – néhány nappal azt követően, miután a parlament döntött arról, hogy teljesen liberalizálni fogja a patikapiacot. Az azt megelőző időszakról személyes tapasztalataim - hát, vannak ugyan, de nem annyira átfogóak, mint az elmúlt hét-nyolc évből.
Én azt látom, hogy mi igyekeztünk 2006 és 2010 között is az akkori kormánnyal egy tisztességes kapcsolatot kialakítani – más kérdés, hogy őnekik egészen más elképzeléseik voltak a gyógyszerellátó-hálózatról.
Emiatt egy viszonylag jó személyes kapcsolatrendszer mellett ugye nagyon kemény ütközéseink voltak. Az a fajta együttműködés, ami most 2010 és 2014 között kialakult, talán az 1990 és ’94 között működő kormányzat és az akkori Kamara között lehetett valami ilyen hasonló, de ez már nagyon-nagyon régen volt.

Műsorvezető: Nagyon szépen köszönjük, hogy mindezt elmondta nekünk! Dr. Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét hallották.

 

 

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél