Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2013. április 05.
A Magyar Nemzetben és a HVG-ben az elmúlt 7 napban megjelent – a nem megbízható forrásból beszerzett étrend-kiegészítőkkel foglalkozó – írásokat adjuk most közre, teljes terjedelemben, és ajánljuk a gyógyszerész kollégák figyelmébe!

Ha a szer túlságosan hatékony, érdemes gyanakodni

Hatóanyag

Számos hazánkban forgalmazott, növényi eredetűnek mondott fogyasztó és potencianövelő étrend-kiegészítő tartalmaz illegális gyógyszerhatóanyagot egy vizsgálat szerint. Ez rávilágít az utóbbi tíz évben átláthatatlanná növekedett étrendkiegészítő-üzlet veszélyeire, valamint a kötelező engedélyezés hiányának következményeire. A fogyasztók pedig sok esetben örülhetnek, ha „csak” hatástalan a tabletta, nem mérgező.

Dr. Molnár Csaba

Megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában


Mindössze az emberek negyede nyilatkozott úgy amerikai kutatók kérdéseire válaszolva, hogy érdekli az általa szedett étrendkiegészítő hatékonysága, és leállna a vásárlásával, ha bizonyítottnak látná, hogy semmire sem jó, olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Az első hallásra érthetetlen viselkedésre magyarázatot adhat az, hogy milyen céllal szedik ezeket. Az e kérdésre adott megfoghatatlan, ködös válaszokból (például „jobban akarom érezni magam”, „növelni szeretném az energiaszintemet”, „erősíteni kívánom az immunrendszeremet”) ugyanis kitűnik, hogy a fogyasztók inkább a maguk megnyugtatására veszik be e tablettákat. Indokként csak a reklámszlogeneket tudják felmondani.

A veszélytelenségükkel reklámozott étrend-kiegészítők veszélyeiről szinte nap mint nap értesülhet az ember itthon is. Talmácsi Gábor motorversenyző néhány hete  súlyos allergiás rohamot kapott egy antiallergénként reklámozott étrend-kiegészítőtől. A Liszt Ferenc repülőtéren több mint ezer darab betiltott tablettát foglaltak le, amelyek névleg olyan védett gyógynövény kivonatát tartalmazták, amellyel nem lehet kereskedni (ráadásul a tabletták hamisított gyógyszerhatóanyagot is tartalmaztak). Szinte ezzel egy időben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) több, sportolók által használt,

amerikai eredetű étrend-kiegészítő forgalmazását tiltotta be, mert az amerikai társhatóságok figyelmeztetése szerint azok egyik összetevője az amfetaminhoz hasonló hatást vált ki az emberben.

Az étrend-kiegészítők hazai története a nyolcvanas évek közepén kezdődött. Az akkori gyógyszerforgalmat szabályozó jogszabályokból kiszorultak a növényi eredetű gyógyhatású készítmények előállítói, minthogy a régóta ismert molekulákat tartalmazó növényi kivonatokat nem lehetett szabadalmaztatni (márpedig a szabadalmi oltalom jelenti a gyógyszergyártók biztosítékát a hatalmas befektetés megtérülésére). Így 1987-ben létrehozták az úgynevezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények kategóriáját, amelybe – a gyógyszerekhez képest könnyített – hatásossági bizonyítékok bemutatása után kerülhettek be a készítmények, olvasható Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézete adjunktusának és munkatársainak a Magyar Kémikusok Lapjában megjelent cikkében. (A farmakognózia a gyógynövény- és drogismeret tudománya.) A következő másfél évtizedben körülbelül ötszáz, általában közmegelégedéssel alkalmazott szer kapott gyógyhatású készítmény minősítést. Látni fogjuk, hogy ez milyen kis szám, ami részben az engedélyezés körültekintő voltára utalhat.

Később született egy európai uniós irányelv, amelynek értelmében a gyógyhatású készítmény kategória fokozatosan eljelentéktelenedett, és létrejött helyette az étrend-kiegészítők csoportja. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatósága arról tájékoztat, hogy 2005 novembere óta „új, gyógyszernek nem minősülő, gyógyhatású készítmény nyilvántartásba vétele és a forgalomba hozatala engedélyezésére eljárás nem indítható”, de a már forgalomban lévő ilyen szerek mindegyike még néhány hónapig (április 1-jéig) gyógyhatású készítményként (tehát a gyógyhatás hangsúlyozásával) forgalmazható. Ez után már csak azok a termékek forgalmazhatók gyógyhatású termékként, amelyek nem kerültek át a hagyományos növényi gyógyszer kategóriába. Noha a változás csak formainak tűnhet, valójában gyökeres volt. Az új étrend-kiegészítő termékek forgalomba hozatalának törvényi előírásai valójában csak formalitások. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) információi szerint „az étrend-kiegészítőkről szóló EU-irányelvnek megfelelően […] megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés, és helyette csak úgynevezett bejelentési (notifikáció) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A rendszer nem alkalmas a termék forgalomba kerülésének megakadályozására, csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő azzal, hogy probléma, veszély észlelésekor azonnal értesítést kap az ÁNTSZ a további intézkedések megtétele céljából. Több európai uniós tagállam még a notifikáció lehetőségével sem él; a hatósági munka kizárólag a anaszbejelentésekre vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít.”

Nem csoda, hogy az étrend-kiegészítő kategória megjelenése után hat év alatt hétezer terméket regisztráltattak ezen a címen, akár az árusítást megelőző utolsó percben. Mindez a piac teljes átláthatatlanságát eredményezi, és széles teret enged a csalóknak. Az étrendkiegészítő-reklámokhoz szokott fogyasztók számára az a tény is meglepetésként hathat, hogy ezeknek a termékeknek a „megjelenítése és hirdetése nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas” – az OGYI szerint. Az interneten elérhető sok természetgyógyász-honlap egyszerűen ignorálja ezt a szabályt, az ismertebb forgalmazók pedig kreatív fogalmazással cselezik ki. Nem azt írják, hogy a termék gyógyít egy betegséget, esetleg fogyaszt vagy merevedést okoz, hanem azt, hogy a hatóanyagát hagyományosan a betegség gyógyítására alkalmazzák, vagy a termék „a sikeres fogyókúra nélkülözhetetlen eszköze”, esetleg az egészséges életmódot fontosnak tartók számára ajánlják.

Az még a kisebbik baj, ha a termék, dacára a reklámok hangzatos szólamainak, teljesen hatástalan. Veszélyesebb az, ha nem az van benne, amit ráírtak. Számos szakcikk számol be arról, hogy a forgalmazók igen gyakran hazudnak az étrend-kiegészítők összetételéről. Két okból tesznek így. Egyrészt spórolni akarnak az alapanyagokon, így egyszerűen kihagyják a drága összetevőket, másrészt hatástalan terméküket próbálják hatásossá varázsolni engedélyhez kötött – sőt gyakran betiltott – gyógyszerhatóanyagok segítségével. Ironikus, hogy e termékek fogyasztói gyakran éppen a konvencionális gyógyszerekkel szembeni ellenérzésük miatt választják az étrend-kiegészítőket, és tudtukon kívül mégis azokat használják.

A hazánkban forgalmazott étrend-kiegészítők között is vannak hamisítványok.

– Az étrend-kiegészítőként árult potencianövelők és fogyasztószerek forgalmazói olyan hatást tulajdonítanak ezeknek a növényi eredetűnek mondott szereknek, amelyeket mi, akik e növények vizsgálatával foglalkozunk, nem tudunk elhinni. Ennek ellenére számos esetben érkezett pozitív visszajelzés ezekről a termékekről, tehát némelyikük valóban segíti a merevedést vagy a fogyást. Ezért kezdtük vizsgálni a valós összetételüket – mondja Csupor Dezső. – Persze nem vakon tapogatóztunk, hiszen a nemzetközi szakirodalomban többször leírták már, hogy egyes növényinek mondott szerekben valójában hamisított gyógyszerhatóanyag van. Így mi célzottan a Viagra hatóanyagát és az azzal rokon vegyületeket kerestük a férfiaknak szánt szerekben.

A Viagra csak receptre kapható, minthogy bizonyos szívbetegségben szenvedő emberek nem szedhetik (eredetileg szívgyógyszernek szánták, csak a tesztek során derült ki, hogy van egy nem várt mellékhatása is). Ha tehát a hatóanyagot étrend-kiegészítőkbe rejtve hozzák forgalomba, azzal közvetlenül veszélyeztetik a fogyasztók életét. A kezdeti tesztek során Csupor Dezső és munkatársai az analizált étrend-kiegészítők nyolcvan százalékában találtak illegális (vényköteles) gyógyszerhatóanyagot. Sőt volt olyan termék is, amelyben a Viagra hatóanyagának dózisa másfélszeresen haladta meg az eredeti gyógyszerben található hatóanyag maximális mennyiségét.

– Jelenleg nem ismerünk olyan növényeket, amelyekből kivonható hatóanyag hasonló mértékű hatást fejtene ki a merevedésre, mint ezek az étrend-kiegészítők. Bár van néhány növény, például a páfrányfenyő vagy a ginzeng, amelyeknek lehet némi hatásuk, ezek azonban messze elmaradnak a kívánt eredménytől. Lehet, hogy ezekben az étrend-kiegészítőkben valóban van növényi kivonat is, de a hatás valójában nem a növénytől várható – folytatja Csupor Dezső. – Ugyanez a helyzet a fogyasztószerekkel is, amelyeket akkor kezdtünk vizsgálni, amikor egy egyetemi kollégám egy olyan étrend-kiegészítőt hozott a laborunkba, amelytől korábban rosszul lett. Nincsenek tényleges, jelentős és tartós fogyást okozó növények. Vannak vizelethajtók és hashajtók, felszívódásgátlók, de az ezek okozta testsúlycsökkenés csak mérsékelt.

Még a szakembereket is meglepte, hogy a szerben valójában egy több mint tíz éve betiltott fogyasztó gyógyszer hatóanyagát találták. Ezt a korábban alkalmazott gyógyszert azért vonták ki a forgalomból, mert noha valóban van fogyasztó hatása, de eközben szív- és érrendszeri panaszokat okoz. Nagyobb a kockázata, mint a haszna, pedig – paradox módon – sokan éppen azért akarnak lefogyni, hogy ezzel csökkentsék a szívinfarktus kockázatát. Összesen négy fogyasztószerről állapították meg, hogy hamisított gyógyszerhatóanyagot tartalmaz. Csupor Dezső szerint a hamisított termék árulkodó jele lehet, ha az állítólag növényi eredetű szertől megemelkedik a fogyasztó vérnyomása, esetleg álmatlanság jelentkezik, illetve ha a súlyos merevedési zavar jelentősen javul. A növények elsősorban placebóként hatva „gyógyítják” a pszichés eredetű potenciazavart, illetve kiegészíthetik a tudatos (életmód- és étrendváltoztatáson alapuló) testsúlycsökkentési törekvéseket.

Az általunk megkérdezett szakorvosok sem tartják alkalmasnak a növényi eredetű étrend-kiegészítőket az elhízás, illetve a szervi eredetű merevedési zavar kezelésére.

– Jelenleg nincs forgalomban olyan hatékony fogyasztószer, amelyet direkt erre a célra fejlesztettek volna ki. Vannak olyan gyógyszerek, amelyeknek lehet a mellékhatásuk a fogyás, de ezek nem alkalmazhatók erre a célra – válaszolta kérdésünkre Wittmann István egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem II. Számú Belgyógyászati Klinikájának igazgatója. – Továbbra is a kalóriabevitel csökkentése és a mozgás marad az egyetlen valóban hatékony fogyási módszer. Minthogy orvosilag elfogadott fogyasztószer nincsen, az efféle étrend-kiegészítőket mi nem alkalmazzuk a betegek kezelésében.

– A növényi és állati eredetű készítmények a szexuális vágy fokozására lehetnek alkalmasak, de ehhez meglehetősen nagy mennyiséget kell belőlük elfogyasztani. A merevedési zavar kezelésére hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre, amelyek szigorú biztonságossági és hatékonysági teszteken mentek át – mondja Kopa Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő andrológiai centrum vezetője. – A merevedési zavar kezelése előtt fel kell tárni a tünetek valódi okát. Az esetek nyolcvan százalékában valamilyen szervi ok áll a háttérben, így mindenképpen orvosi vizsgálatnak kell megelőznie a kezelést. Ezzel megelőzhető egy későbbi szív- és érrendszeri esemény, például infarktus vagy agyvérzés. Ha a növényi étrend-kiegészítők valóban csak azt tartalmazzák, ami rájuk van írva, akkor nem alkalmasak merevedési zavar kezelésére.

Csupor Dezsőék az utóbbi három évben huszonkét hamis termékről tettek bejelentést az ÁNTSZ-nél és a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél (NSZSZ-nél). Megkérdeztük a hatóságot, hogy mi történt azóta ezekben az ügyekben.

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a bejelentésekben megjelölt termékek közül tizenötöt azóta jogerősen kitiltottak a piacról, illetve csillaggal jelöltek az OÉTI honlapján (oeti.hu/download/etrendabc.pdf) a mindenki számára elérhető aktuális étrendkiegészítő-listán (ugyanitt zöld pipával jelzik azokat a termékeket, amelyek legálisnak tekinthetők). Négy terméknek, amelyeknél Csupor Dezső és munkatársai nem mutattak ki gyógyszerhatóanyagot, viszont a címkén feltüntetett összetételtől eltérő volt a valós összetétele, ezért a fogyasztók megtévesztése miatt áttették az ügyet a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságára. Egy esetben a talált hatóanyag megengedhető mennyiségét nem szabályozta jogszabály, és a szakértői testület véleménye szerint a mért koncentráció nem okoz egészségügyi kockázatot. A fennmaradó két termék egyikének ügye még nem zárult le, ott rendőrségi, illetve NSZSZ-vizsgálat folyik, a másikról pedig nincs tudomása a hivatalnak.

Dr. Molnár Csaba
Magyar Nemzet

 

 

Turbórudi

Veszélyes fogyasztószerek

Megjelent a HVG 2013. április 4-i számában

 

Milliárdos haszon gyártónak és forgalmazónak, egészségkárosodás veszélye a vásárlónak – gyakori képlet az étrend-kiegészítők piacán.

VÉRFAGYASZTÓ SIKOLYOK HELYETT lagymatag figyelmeztetésre futotta az Országos Tisztiorvosi Hivataltól (OTH). „A nem megbízható forrásból beszerzett étrend-kiegészítők károsak lehetnek az egészségre” – foglalta össze mondandóját „lakossági panaszokra” reagálva a közegészségügy legfőbb őre.

Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos problémákat bejelentő vásárlóknak pedig azt tanácsolta, ne rendeljenek ellenőrizetlen forrásból, külföldi internetes oldalakról. „Itt többről van szó, mint egyszerű panaszról. Rosszullét, kórházi kezelés, szerencsétlenebb esetben maradandó egészségkárosodás is lehet a vége a hiszékenységnek. Tavaly ezért – mondhatni, társadalmi munkában – megvizsgáltunk néhány, étrend-kiegészítőként árult fogyókúrás készítményt” – magyarázta a HVG kérdésére Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének (FI) adjunktusa, miért nyúltak ismét ehhez az érzékeny témához.

Nagy feltűnést keltett az FI három évvel ezelőtti publikációja (HVG, 2010. július 24.), amely arról számolt be, hogy tíz megvizsgált, étrend-kiegészítőként árusított, teljes egészében növényi összetevőjűnek mondott potencianövelő szerből hatban szintetikus gyógyszerhatóanyagot mutatott ki a laborvizsgálatuk. Most a fogyasztószerekre fókuszáltak a szegedi kutatók, így bukkantak jelentős mennyiségű szibutramintartalomra a Super Slim, valamint a P57 Hoodia néven árusított kapszulákban. A központi idegrendszerre ható, az éhségérzetet csökkentő vegyületnek természetesen semmi keresnivalója sincs egy étrend-kiegészítőben, ráadásul az ilyen hatóanyagú gyógyszerek forgalmazását évekkel ezelőtt felfüggesztette az EU Gyógyszerhatósága, mert használatuk túl nagy arányban okozott szív- és érrendszeri panaszokat. „Évekkel korábban több tudományos előadásunkban is felhívtuk erre a veszélyre a figyelmet – emlékezik vissza az uniós csatlakozás utáni évekre Csupor Dezső –, hogy az ártalmatlan étrendi köntösben, érdemi, tartalmi ellenőrzés nélkül piacra kerülő csodaszerek komoly bajokat okozhatnak.” Az uniós szabályozás előírja ugyan, hogy az étrend-kiegészítőknek biztonságosaknak kell lenniük, s ezért a gyártó és a forgalmazó felel, a piacra jutáshoz azonban elegendő a terméket az adott országban bejelenteni. Magyarországon az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi intézet (OÉTI) vezet róluk listát az internetes honlapján. A terméket a forgalomba kerülés után sem vizsgálják.

Míg a 2004-es uniós csatlakozás előtt zömmel vitaminok, ásványi sók tartoztak ebbe a körbe, összesen 180-féle áru, a liberalizálás az „egyéb élettani hatású” termékekkel csaknem 2300-ra duzzasztotta az étrend-kiegészítők hazai listáját.

Becslések szerint az árbevétel belőlük évi 20 milliárd forintra is rúghat a patikákban, a kiskereskedelemben és az interneten. Ezt tovább növeli az ügynöki rendszerben értékesítő nagy cégek – például a Forever Living, a Nuskin vagy a Bionet – tízmilliárdos nagyságrendű forgalma.

A magyar piac előtt még szép kilátások vannak – derül ki Soósné Steiner Kinga szakdolgozatából, amelyet az FI támogatásával írt –, hiszen az étrend-kiegészítők forgalma alig több mint harmada az osztrák, fele a cseh és a szlovák eladásoknak.

A MEGBÍZHATÓ ÉS JÓ MINŐSÉGŰ TERMÉKEK mellett törvényszerű, hogy a nagyobb haszon reményében felbukkannak a feltüntetett összetevőket nem vagy hiányosan tartalmazó, illetve a gyógyszerhatóanyagokkal felturbózott termékek. „A hamisítás célja és értelme, hogy olyan erős hatást érjenek el, amit növényi összetevőkkel nem lehet” – magyarázzaSzékely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület egyik munkacsoportjának vezetője.

A Kalahári sivatagban őshonos Hoodia godonii kaktusz étvágycsökkentő hatását közel négy évtizede kutatják, hatóanyagát P57-nek nevezték el. Eddig hitelt érdemlően csak annyi bizonyosodott be, hogy e növényi kivonat a gyomorsavtermelést csökkenti. A könnyű és gyors fogyást havi 3-4 ezer forintos kapszuláktól remélők reálisan csak azzal számolhatnak, hogy jó esetben tiltott gyógyszer helyett víz- vagy hashajtót kapnak a pénzükért.

Ilyen, a vastagbélre ható antranoidtartalmat mutatott ki az FI a Magyarországon készült Szűztea Forte nevű kapszulában, amelyen a forgalmazó elfelejtette feltüntetni ezt a szubsztanciát. Nemcsak az a baj, hogy ilyen „segédeszközökkel” a fogyás gyorsan múló sikerélmény lesz, hanem tartós gonddá válnak az emésztési problémák, a hozzászokás a hashajtóhoz. Önmagában még az sem garancia az egészség megőrzésére, pláne a javítására, ha egy szerben valóban csak növényi összetevők vannak – figyelmeztet a szakértő –, elegendő csak a mérges gombákra vagy a szömörcére gondolni. A vakhittel vásárlókat senki sem tudja eltántorítani meggyőződésüktől, hogy a „mérgező”, mellékhatásokat okozó gyógyszerek helyett étrend-kiegészítőkkel kúrálják magukat. Ám a tudatos fogyasztók sincsenek sokkal jobb helyzetben. Az OÉTI honlapján nem könnyű ugyanis az eligazodás.

Ott egy táblázatban, ábécésorrendben, 700 oldalon szerepel az összes étrend-kiegészítő, amelyet bejelentett a forgalmazója. Köztük azok is, amelyek valamiért – például összetevőik vagy egyszerűen adminisztratív okok miatt – nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, meg azok is, amelyek forgalmazását az ÁNTSZ közegészségügyi kockázatra hivatkozva betiltotta. Az előbbiek előtt hiányzik a jóknak dukáló zöld pipa, az utóbbi kategóriánál pedig fekete csillag jelzi a veszélyt.

A fekete pontok kiosztása azonban nem sok forgalmazó kedvét veszi el: a kitiltott termékek kínálata bőséges az internet magyar nyelvű oldalain. Ráadásul azokat az étrend-kiegészítőket, amelyeket tilos forgalmazni, nem tilos gyártani, raktározni, sem pedig az unión kívülre exportálni. Így az ÁNTSZ csak egy-egy kereskedőt tud nyakon csípni, ha a polcán tiltott szert talál.

 

Lebukott étrend-kiegészítők

Név Illegális, illetve hiányzó tartalom Forgalmazó Super Slim testsúlycsökkentő kapszula szibutramin Nat Farm Slim Kft. Dr Tamási Grép Plusz csepp grapefruitmagra jellemző anyagok nem mutathatók ki Celsus Természetgyógyászati Kft. Citro csepp grapefruitmagra jellemző anyagok nem mutathatók ki + benzetónium-klorid (fertőtlenítőszer) Naturprodukt Kft. CitroPlus Bio grapefruitmagcsepp grapefruitmagra jellemző anyagok nem mutathatók ki; héjra jellemző kumratinok Biorganik Kft. Grapefruitmagcsepp, nem keserű elixír grapefruitmagra jellemző anyagok nem mutathatók ki Celsus Természetgyógyászati Kft. Szűztea Forte kapszula aloe-antrakinonok Oriental Herbs Kft. P57 Hoodia kapszula szibutramin Next Market Kft.* P57 Hoodia Cactus Slimming Capsule szibutramin n. a. *Csomagfeladó. n. a. = nincs adat. Forrás: a Farmakognóziai Intézet 2012-es vizsgálatai

 

Gáti Júlia
HVG

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél