Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Hogy látom a gyógyszerészképzést utólag?
2015. augusztus 21.
Szerző: Sohajda Tamás

2008-ban szereztem diplomát a Semmelweis Egyetemen, Budapesten. Bár a gyógyszerész képzések tematikája hazánkban az egyes egyetemeken némiképp eltérő, talán megállapíthatjuk, hogy nagyjából tanulmányaink első felében hallgatjuk az alapozó biológiai-kémiai-fizikai tárgyakat, a másodikban pedig célzottan a gyógyszerész képzésre irányulókat (gyógykém, technológia, hatástan, szervezés stb.).

Hogy látom a gyógyszerész képzést utólag?

Azt hiszem, azzal nehéz lenne vitatkozni és tisztában is vagyok vele, hogy ideális képzés nem létezik, bárhol is folytatjuk a tanulmányainkat, fogunk olyat hallgatni és tanulni, aminek a későbbiekben nem vesszük hasznát. Nincs ez másképpen a gyógyszerészkaron sem, nem is lenne reális elvárás, hiszen amikor elkezdjük az egyetemet, nem tudhatjuk, milyen munkakörben is szeretnénk szaktudásunkat kamatoztatni. (Sőt, a többség – magamat is beleértve – még diplomával a kezében sem feltétlenül tudja) Tehát talán kimondható, hogy az ideális képzés esetünkben olyan, ami egy a diverz területeket is kellő mélységekben ismerő, a gyógyszerészet különféle határterületein is versenyképes tudással rendelkező fiatal szakembert képez ki. A kérdés, hogy a hazai gyógyszerészképzés ilyen-e?

Szerintem nem. A világban az elmúlt évtizedekben alapvető változások mentek-mennek végbe, amelyet az oktatás tematikája nem követ - megkockáztatom, ma is szinte ugyanaz az általános oktatási tematika, mint 15 évvel ezelőtt. Nem vitatom, hogy bizonyos alapozó tárgyak, mint a szerves kémia, az analitika vagy a sejtbiológia stb. esszenciálisak, de jelentkezzen, aki szerint volt értelme 2 szemeszteren át tanulni a latin igék ragozását vagy bebiflázni a pongyola pitypang virágképletét és taxonómiai besorolását latinul. Számos hasonló példát lehetne hozni, a legtöbb tárgy oktatási tematikája tartalmaz olyan elemeket, melyeket némi átgondolás után sokkal hasznosabbakra lehetne cserélni, akár tárgyon belül. Természetesen ezek a tárgyak nem értelmetlenek, hiszen mind a latin tudásnak, mind a növények ismeretének lehet még létjogosultsága a gyógyszerész életében, de nem olyan mélységben, mint a korábbiakban. Ezt a tematika mindenkori megalkotásánál figyelembe kellene venni, és óraszámra, kreditpontra „lefordítani”.

Van némi alapvető ellenérzésem az egyes tárgyak tematikájával kapcsolatban is (tantárgytól függetlenül). Úgy gondolom, ezek a legtöbb esetben vasúti menetrendszerűen, amolyan „ilyen volt tavaly is, jó lesz idén is” alapon készülnek, ami rövidtávon nem probléma, de vajon újraértékelik őket néha? És ha nem, vajon miért nem? Persze bizonyos tárgyak esetében ezen nem érdemes bonyolítani, de talán pratikusabb és érdekesebb volna a szcintillációs számláló működése helyett a vérnyomás- és vércukorszintmérő működési elvével megismerkedni, levenni az étlapról olyan témákat, amik 20 (50) éve számítottak újdonságnak, és olyasmit tenni be, amit ma alkalmaznak. Az effajta újragondolás és modern megközelítés nemcsak az oktatás minőségén és színvonalán javíthatna, de a hallgatók érdeklődését is jobban felkelthetné. Megemlíthető, hogy a szabadon választható tárgyak listájában sincs túl sok fantázia, és még kevesebb változás. Ha az oktatói gárda indítana néhány modernebb kurzust, biztosan nagy érdeklődés övezné őket.

Visszagondolva, a másik kérdés, ami felvetődik bennem, hogy milyen kvalitású szakembert is szeretnénk képezni. Felmerül a kérdés: ez gyógyszerészképzés vagy patikusképzés? Ebben a kérdéskörben természetesen híján vagyok az összehasonlítási alapnak, de a Semmelweis Egyetemen meglátásom szerint az utóbbi zajlik, az viszont kiválóan. Semmi kétségem a felől, hogy a frissen diplomát szerzett évfolyamtársaim, amennyiben gyógyszertárban (akár közforgalmú, akár intézeti) akartak elhelyezkedni, könnyen találtak munkát és feladataikat maximálisan el tudták látni gyakorlatilag az első perctől kezdve. Nem is csoda, hiszen szinte a teljes, korábban említett második „félidőben” erre képezték ki őket és a szakmai gyakorlat felépítése is ezt a célt szolgálja. De segíti-e a képzés kellőképpen azokat, akik más területre vágynak: a gyógyszeriparba minőségbiztosítónak, analitikai laborba, törzskönyvezésre? Csak minimálisan. Lehetőségük van nyári gyakorlatra menni rövidebb időszakokra az iparba másod- és harmadév után (a záróvizsga gyakorlat során már nincs), illetve néhány tárgy keretein belül hallhatnak előadásokat ezekben a témákban, 95%-ban csak elméleti szinten. Vajon elegendő ismeretet ad ez ahhoz, hogy az egyetem kapuján kilépve magától megértsen és reprodukálni tudjon valaki egy HPLC módszert vagy tudja, hogy mit is tartalmaz az ISO 9001 vagy a GMP? Azt nagyon kétlem, és én ezt a képzésből hiányolom. Miért kell egy ipari érdeklődésű hallgatónak hónapokat töltenie gyógyszertárban vagy olyan készítményeket előállítva gyakorlaton, amiket már a FoNo-ból is kivontak? Úgy érzem a mérleg nyelve nem áll jó helyen ebben a kérdésben, még azt figyelembe véve sem, hogy a végzősök többsége gyógyszertárban kezd el dolgozni. Persze mondhatjuk, hogy ott vannak a szabadon választható tárgyak, vagy el lehet menni TDK-zni, és ezeken keresztül meg is tanulhatja bárki az elméleti és gyakorlati alapokat néhány félév alatt, de ez nem változtat azon, hogy ilyen szempontból a képzés nem arányos, és aki nem patikusként akar gyógyszerész lenni, annak ez bizony plusz erőfeszítésébe kerül, vagy hátrányt fog szenvedni az állásinterjún a mérnökökkel, vegyészekkel szemben.

Ha már hiányzó/hiányos tárgyakról, ismeretekről van szó, nem kell ilyen messzire menni. Úgy gondolom, az egyetemi évek végéhez közeledbe minden hallgatónak érdemes lenne olyan dolgokról értesülnie, mint a gyógyszerészi közélet aktualitásai, kurrens politikai kérdések a szakmában, közforgalmú-, intézeti- és ipari gyógyszerészet gazdasági kérdései, alapvető gazdasági, jogi és szabályozási ismeretek és hasonlók, amelyek segítségével jobban el tudnak igazodni a munkavállalás első éveiben. Ezeket lehetne kiegészíteni olyan igazán érdekes és aktuális előadásokkal és gyakorlatokkal, melyeken valóban a mai kor vívmányaival lehetne megismerkedni, mint például lehetőségek gyógyszerész diplomával a kezünkben, az „okoseszközök” és az egészségügy kompatibilitásai és lehetőségei és hasonló eretnek gondolatok.

Legalábbis szerintem.

Hozzászólások:
Hozzászóló: Kovács Zalán
Dátum: 2015. 08. 23. 14:43

Ezzel a témával az a baj, hogy amikor felmerül az emberben (jó 10-15 évvel a diplomaszerzést követően), akkor már nem is biztos, hogy teljesen olyan a képzés tematikája, mint amikor ő végezte az egyetemet. Véleményem szerint a friss diplomás soha nem fogja elvégezni teljesen jól az adott feladatot, míg rutint nem szerez. Ezt el kell fogadni és segíteni kell a fiatalokat a rutinszerzésben. Legyen ez gyógyszertár, ipar vagy éppen Kamara (vagy más szakmai szervezet).



Hozzászóló: Sass Pál
Dátum: 2015. 08. 23. 21:02

Egyetértek a cikkíróval, csak abban nem, hogy kiváló patikusképzés folyik. Jelenleg a patikában dolgozó gyógyszerésznek sokkal több orvosi tárgyra lenne szüksége, mint amit most kap. Bár én már közel húsz éve végeztem, ezért javítsatok ki ha tévedek, de pl. labordiagnosztika oktatásával hogy állunk? Hányszor kapunk kézbe véreredményeket, zárójelentéseket, vizsgálat értékeléseket a betegektől a patikában, hogy segítsük értelmezni. Ti ebben toppon vagytok? Nem kellene ezek oktatására is nagyobb hangsúlyt fektetni az egyetemen?



Hozzászóló: Kovács Zalán
Dátum: 2015. 08. 26. 15:53

Psali! Teljesen igazad van! Egyetértek veled!



« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 16 szombat