Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2011. február 24.
Kényszertagság és szervezeti struktúra: a kamara szervezetének megújítása a megyei szervezetben - MGYK IV. Vándorgűlés

(Elhangzott a kamara IV. Vándorgyűlésén, Harkányban)

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy megyei szervezetre szükség van! A tagság igényli a közvetlen kapcsolatot. A cím szerint a szervezetről kellene beszélnem, amit a törvény szabályoz és a struktúráról, amit az Alapszabály rögzít. Ezt átalakítani épp a szabályozás miatt nem lehet. Arról fogok beszélni, hogy szerintem mit érzek fontosnak, amit eddig is csináltunk, ill., ami a jövőben is célravezető lehet.

Az MGYK – mint előbb is hallottuk – egy olyan köztestület – és hangsúlyoznunk kell, hogy az egyetlen köztestület! -, melynek feladata a szakmai érdekvédelem. Ez értendő a gyógyszerésztársadalom gyógyszerészeinek és a gyógyszerészetnek, mint hivatásnak az érdekvédelmére egyaránt.

2006-ban a liberalizáció a kamarát is érintette. Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter szerint azért, mert igen erős volt a képviselet, sok mindent nem tudtak végrehajtani a kamara fellépése, megnyilvánulása, tagságának egyöntetű akarata miatt. Uniós jogharmonizációra hivatkozva változtatták meg a kamarai törvényt, kiüresítették, elvették a kamarai jogosítványokat, a kötelező kamarai tagságot megszüntették és ezzel már meg is osztották a gyógyszerészeket. Az akkori törvénymódosítás következményeit nyögjük most is: felhígult a szakma, a kereskedelmi elemek rányomták bélyegüket a patikák működésére is, a tőke szava diktál, nem vonható senki felelősségre. Az oszd meg és uralkodj elve érvényesült. Itt tartunk és innen kellene jó irányban haladnunk.

A Parlament előtt lévő törvény valószínűsíthetően visszaadja a kamara rangját, jogköreit és azzal, hogy előírja ismét a kötelező kamarai tagságot, a gyógyszerészek felelősségre vonása is elindulhat akkor, ha szabálytalanul, etikátlanul tevékenykednek. Ebben a helyzetben a kamarának is meg kell újulnia, új stratégiát, struktúrát kell kialakítania az eredményes működés érdekében. Hogyan?

A kényszertagság rossz dolgokat szülhet, a tagok számára vonzóvá kell tenni a kamarát. Szerintem ez nálunk, Pest megyében sem lesz könnyű, annak ellenére, hogy az országos átlagnál több tagunk maradt. Mintegy 30%-os lemorzsolódás volt tapasztalható 2007 januárja óta. 2006 végén a taglétszám: 663 fő volt, 2007. április 1-jén (újraszerveződés) 544 és 2011 februárjában 485 fő. Az utóbbiak közül 63 főnek van tagdíjtartozása. Több kilépett a tagdíj magas voltát kifogásolta, úgy érezte, hogy aránytalanul sok azért, amit a kamara számára nyújt. Volt olyan ifjú kollega, aki a közelmúltban kívánta tagságát megszüntetni azzal az indokkal, hogy számára sem előnyt, sem hátrányt nem jelent a kamarai tagság. Egy viszonylag jól tájékozott, szakmailag is törekvő fiatalról van szó, nem értem az indítékát. Ráadásul egy olyan láncpatika személyi jogosa, ahol a tulajdonos nem szakmai befektető. És azért nem értem, mert most lépett érvénybe az a szabályozás, és a kamara szakmai érvei alapján és a többség számára kedvező módon került elfogadásra, ami rögzíti a személyi jogos menedzsment jogait és ezáltal védi is.

Mint kamarai vezetőket az elmúlt időszakban is az vezérelt, hogy a belénk vetett bizalmat kiérdemelve feladatainkat a lehető legjobban lássuk el. Ezt így kell, hogy tegyük/tegyék a jövőben is, azonban nagyobb aktivitásra van szükség nemcsak a vezetők, hanem a tagság részéről is. A kiüresített jogkörök miatt az utóbbi időben a kamara főleg szolgáltatott. Ebből a szolgáltatói körből kell kilépnünk és érvényesítve a visszakapott jogköröket, a szakmai érdekvédelmet fokozottan kell gyakorolni, és mint ahogy dr. Elmer Nándor is mondta előadásában, a változásokra fel kell készítenünk a kollegákat.

A kamara tagjait a gyógyszerészet különböző területein dolgozó, különböző funkcióban, státuszban levő  gyógyszerészek alkotják. Mindegyikük elvárja, hogy a kamara egyaránt képviselje érdekeiket. Fel kell deríteni, hogy mik ezek az érdekek, mi az, ami közös és mi az, ami területenként speciális lehet. Fontosnak érzem emiatt a tagozódás létrejöttét. Megyei szinten ez leginkább a tulajdonos/vezető/személyi jogos ill. alkalmazott gyógyszerészekre értendő. A vezetőségnek feltétlenül eszerint és a gyakorlatot tükröző arányban kellene megalakulnia. A kamara jól akkor működik, ha alulról építkezik. Minden réteget meg kell szólítania, de ez egyben azt is jelenti, hogy minden réteg meg is szólaljon. Mi többször tettük fel a kérdést – főleg, ha kritika érte működésünket – mit várnak? Válasz nem igazán érkezett, vagy ha igen, az zömében az árrésre vonatkozóan. Próbáltunk kihelyezett elnökségi üléseket szervezni, infoláncot hoztunk létre, kibővített elnökségi üléseket tartottunk megyei hivatalunkban, közösséget próbáltunk formálni csapatépítő tréningekkel, testvérkapcsolatokat (Hargita megye, Karintia) létesítettünk, közös programokat szerveztünk, de a tagság ennek ellenére egyre inkább apátiába került és nehéz lesz ebből kihozni, úgy érzem.

Itt ez a Vándorgyűlés is, amit programalkotóként hirdettek meg a szervezők. Miért vagyunk ilyen kevesen? Miért kell minden megyében toboroznunk? Pest megyéből is főleg azok vannak itt, akik szinte minden kamarai megmozduláson részt vettek. Miért nincs nagyobb érdeklődés? Ezt ki kell deríteni és aszerint változtatni a programjainkon, taktikánkon.

Szolgáltatásra tovább is szükség van. Saját megyei tapasztalatunk, hogy a kollegák igénylik az információadást, az iránymutatást, a figyelemfelhívást. Azonban azt nem szabad elvárnia senkinek, hogy evidens dolgokra fókuszáljunk. A napokban valaki azt hányta a szemünkre, hogy miért nem köremaileztük, hogy már nem kell megvenni az EÜ Közlönyt, mert a hatóság az elektronikus formát is elfogadja. Sajnos még sokszor érzem azt, hogy a magánosítás után 20 évvel sincs a fejekben szabad gondolkodás. Még mindig vannak, akik vezényszóra várnak ahhoz, hogy egyes lépéseket megtegyenek.

Más és szorosabb kell, hogy legyen a viszonyunk a megyei/területi Önkormányzatokkal és az ÁNTSZ-szel. Mi többször vettük fel eddig is a kapcsolatot ezekkel a szervekkel, és képviseltük a gyógyszerészeink érdekeit. Az új szabályozás szerint, amikor a gyógyszertár-létesítést a helyi önkormányzat, ill. az ÁNTSZ kezdeményezheti, fokozottan szükséges, hogy elérjük, hogy valóban csak ott nyíljon újabb patika, ahol ellátatlan a terület. A pályázatok elbírálásánál pedig el kell érnünk, hogy ne csak a legtöbbet ígérő, hanem a legalkalmasabb legyen a nyertes.

Az önkormányzatok esetében jó lenne úgy odahatni pl., hogy a kezdeményezés a településrész megjelölésével történjen és ne jussunk el odáig, hogy van két patika a fő utcán, egymástól 900 m távolságra. Kettőjük közé elvileg beilleszkedhet még egy harmadik, ha a lakosságszám ezt megengedi, de ezzel nem biztos, hogy javul az ellátás, mert vannak településrészek, amik ellátatlanok, és így nem biztos, hogy az ellátás javul, de a meglevő 2 patika nehezebb helyzetbe kerülhet. Ezt úgy gondolom helyi szinten könnyebb elintézni, és ebben szükség lehet a megyei szervezet közbelépésére.

Az ÁNTSZ vonatkozásában az előbbieken túl az etikátlanságok, szabálytalanságok felfedésében, egyeztetésében fontos lehet a szerepünk és oda kell hatnunk, hogy valóban kivizsgálva és szankcionálva legyenek a felfedett esetek. A jelenlegi szabályozás sajnos nem konkrét, nekünk kell a jelenlegi marketing gyakorlatból azokat az eseteket kiszűrni, amelyek az egészségügyi jelleggel összeegyeztethetetlenek.

Az ilyenek jelentik számomra a szakma, a hivatás érdekvédelmét, és szakmai tisztaság megőrzését. Itt is visszaköszön, hogy „úgy ítélnek bennünket, amilyennek mutatjuk magunkat”. Az egyik Pest megyei patikában egy idősebb bácsikának akciós termékeket ajánlottak azzal, hogy mennyit spórolhat, ha most megveszi azt a terméket. Mire a bácsika „kedveském az akciót, az alkudozást hagyják meg a piaci kofáknak. Ez egészségügy, nem?!” Legyünk egy kicsikét igényesebbek ezen a téren is.

A politikával való kapcsolat elsősorban országos szinten gyakorlandó, de üzeneteket közvetíthetünk megyei szinten is. A jelenlegi vezetők jó kapcsolatot alakítottak ki, helyes stratégiát választottak – ez maradjon a jövőben is. Köszönet az odaadó és szakértő munkáért, amit mindannyiunk, a szakma érdekében vittek véghez, és hogy olyan törvényi változások következhettek be, amit vártunk. A következő választásnál is gondosan meg kell válogatnunk, hogy kire szavazunk. Olyan kollegák kell, hogy élre kerüljenek, akik „szolgálni” akarnak és ezt a szolgálatot életük értékének tartják. A jelenlegi eredmények néhány ember megfeszített munkájával jöttek létre. Ezt tudjuk és jó lenne, ha a jövőben több emberre lehetne komolyabban számítani. Több fiatal kollegát is szeretnénk látni, hiszen elsősorban az ő jövőjükről van szó. Nem tudom, hogy miért nem vállalkoznak közfeladatra, mi mozgatná meg őket? Megyei szinten mi több mindennel próbálkoztunk, de nagyrészt sajnos eredménytelenül.

Utolsóként említem, de nem utolsó sorban, hogy az események előtt kell haladjunk. Az új törvény sok nyitott kaput tartogat annak ellenére, hogy többen, több szinten átrágtuk, értelmeztük, véleményeztük. Most az a feladatunk, hogy összegyűjtsük a gyakorlati anomáliákat és egy olyan végrehajtási rendeletet kell megalkottatnunk, ahol nem lehetnek kiskapuk.

Összefoglalásul néhány Márai idézettel zárnám be mondandómat:

  • Az élet értékéről: „Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk…”
  • Arról, hogy emberi méretekben élünk: „…egy napon úgy érzed, túlságos feladatra vállalkoztál…”
  • A készenlétről: „S mert halandók vagyunk – az emberi élet legnagyobb ajándéka, hogy ezt a tényt mindennap egyszerűbbnek látjuk és tökéletesebben megértjük –, úgy kell rendezni köznapi életünket, mint aki készenlétben él…”
  • Az igényről: „És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre…”

2011. február 19., Harkány

Magyarné dr.Pintér Gabriella az MGYK Pest megyei elnöke

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél