Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Kérdezze meg gyógyszerészét! - Mellékhatás?
2015. május 11.
Nyomtatható változat

A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

Az alma lefelé esik, a füst felfelé száll, a gyógyszernek mellékhatása van. Tényleg ilyen törvényszerű? Azt kell mondanom: igen.

Mit is jelent valójában a mellékhatás szó? Elemezzük kicsit ezt a kifejezést! A gyógyszer bevételével nyilván szeretnénk kiváltani egy valamilyen hatást a szervezetünkben, például azt, hogy csökkenjen a vérnyomásunk, csillapodjon a fájdalmunk, normalizálódjon a vércukorszintünk stb. Ennek érdekében vettük be a gyógyszert, végeztünk valamilyen gyakorlatot, vagy éppenséggel lemondtunk valamiről, mondjuk a desszertről. Vegyünk sorra az említettek egy-egy mellékhatásét! Az elvégzett testmozgás mellékhatásaként összegyűrődött a pólóm, amiben a felülést végeztem. Mivel lemondtam a desszertről, ennek mellékhatásaként tiszta maradt a tányérom, a villám. Ha vastartalmú gyógyszert szedek a vérszegénységem enyhítésére, akkor ennek a mellékhatása az lesz, hogy a vas feketére festi a székletemet. Mert a vas ilyen. A fenti példák lehet, hogy kissé bugyutának tűnnek, de azt hivatottak bemutatni, hogy minden féle-fajta és típusú beavatkozásnak vannak törvényszerű, a fizika, a kémia és a józan ész törvényszerűségeiből fakadó következményei és kísérő folyamatai. Ha úgy tetszik mellékhatásai. Arra, a patikában gyakran elhangzó kérdésre tehát, hogy: „Gyógyszerész Úr! Vannak-e ennek a gyógyszernek mellékhatásai?”, egyetlen helyes válasz adható: természetesen igen. A kérdés csak az, hogy a „mellékhatások” észlelhetők-e, zavaróak-e, károsak-e? Mert ha igen, akkor azok valóban mellékhatások (idézőjel nélkül).  Ha észre sem vesszük, vagy nem zavarnak bennünket, és persze semmilyen egészségkárosodást nem okoznak sem rövid, sem hosszú távon, akkor ezek teljesen normális fizikai, kémiai, biológiai kísérő folyamatok, amelyek az elérni kívánt hatás mellett felbukkannak.

Mindenki érezze magát biztonságban!

Szeretnék megosztani önökkel egy érdekességet. Egyetemi tanulmányaim során a gyógyszerfejlesztésről, a gyógyszerek engedélyezési eljárásáról hallgattam az egyik előadást. A gyógyszer törzskönyvezési eljárás (ez a gyógyszerré válás és a forgalomba hozatali engedély megszerzésének rögös, hosszú és igen költséges folyamata) oly mértékben szigorodott az elmúlt évtizedekben, hogy a milliónyi emberéletet megmentő és mind a mai napig használt penicillint (az első antibiotikum) ma már nem engednék törzskönyvezni. Ennek a háttérében az áll, hogy a penicillin viszonylag gyakran vált ki allergiás reakciót. Manapság már nem kerülhetne be az emberiség nagy gyógyszertárába. Elgondolkodtató. Hány emberi életet mentett meg egy olyan anyag, amit manapság már nem engednének át a szigorú vizsgálatokon, már nem engednék gyógyszerként forgalmazni és használni. Ezzel eszem ágában sincs azt sugallani, hogy a gyógyszer veszélytelen cukorka, de jó ha tudja a tisztelt olvasó, hogy nagyon komoly vizsgálatokat követelnek meg a gyártóktól, mielőtt „ránk szabadítanak” egy-egy új hatóanyagot.

Ne szárítsa a macskát a mikrohullámú sütőben!

Bizonyára sokan ismerik azt a mendemondát (nem tudom, hogy valós történet-e?), hogy Amerikában (hol máshol?) valaki beperelte a mikrohullámú sütő gyártóját, mert nem tüntette fel a kezelési kézikönyvben, hogy a készülék macska szárítására nem használható. Állítólag a bíróság igazat adott neki, a gyártót pedig jókora kártérítés megfizetésére kötelezték. Na, ez a túlzott óvatosság áll(hat) a gyógyszerek dobozában található betegtájékoztatók mellékhatás-felsorolásainak a hátterében is. A hosszú évekig tartó gyógyszerfejlesztés során tapasztalt összes mellékhatás feltüntetése kötelező a betegtájékoztatóban, nem kevés riadalmat okozva ezzel a betegeknek, akik sokszor a gyógyszerbe, orvosukba („Mit írt ez fel nekem?”), gyógyszerészükbe („Mit ajánlott ez nekem?”) vetett bizalmukat is elveszítik, még mielőtt elkezdték volna a terápiát.

Én is megtalálok minden jogszabályt az interneten, el is olvashatom, de attól még nem leszek jogász.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy manapság túl sok információ áll a rendelkezésünkre. Már nem az információk, adatok megszerzése a nehéz, hanem az azok közötti eligazodás. A felesleges, elhanyagolható dolog, információ megkülönböztetése a fontostól. Ehhez kell a szakember. Ugyanaz a szöveg teljesen mást jelent egy szakembernek, aki összefüggéseiben tudja kezelni az elé kerülő információt, és teljesen mást jelent egy laikusnak, jogszabály esetén mondjuk nekem, hiszen én csak egy kiragadott szöveget olvasok, de nem feltétlen tudom azt helyesen értelmezni az adott szakma alapvető szabályainak fényében, amik abban az adott jogszabályban nincsenek külön leírva, hiszen a jogot végzett ember számára ezek alapvetőek.  Így van ez minden szakmában. A gyógyszerészetben is.

A magyar állam kiképezi a gyógyszerészeket a magyar állampolgárok számára, hogy ha ez utóbbiaknak gondjuk, kérdésük van, akkor jól képzett szakemberhez tudjanak fordulni. Tanulunk az egyetemen 5 évig, majd szakvizsgázunk 2-3 évig és aztán életünk végéig, minden nap a tára mögött állva, a betegekkel beszélgetve, tőlük folyamatos visszajelzéseket kapva gyarapítjuk tudásunkat, az évenkénti kötelező továbbképzéseken kívül. Tessék használni bennünket, gyógyszerészeket!

Mik a leggyakoribb mellékhatások?

Szédülés, hányinger, rossz közérzet, álmatlanság, fáradékonyság, levertség, viszketés, kiütés, köhögés, étvágytalanság, fogyás, hízás stb. Sorolhatnánk a végtelenségig. Mindenféle panasz elhangzik a patikában és ugyanannak az ellenkezője is. De hangsúlyozom, nem az összes mellékhatás jelentkezik valakinél, csak lehetséges az előfordulásuk.

Mit tegyünk, ha mellékhatást tapasztalunk?

Vannak olyan mellékhatások, amelyekkel sokáig együtt lehet élni (száraz köhögés, bokaduzzanat bizonyos vérnyomáscsökkentők esetén (de csak egyes betegeknél!), és vannak olyanok, amelyek felbukkanása esetén nem érdemes tovább erőltetni a terápia folytatását, hanem azonnal keressünk fel szakembert, orvost, gyógyszerészt (pl. allergiás panaszok). Ha allergiás tüneteket tapasztalunk (hirtelen fellépő viszketés, bőrpír, duzzanat, légzési nehézség) javasolt a terápia azonnali megszakítása és mihamarabb valamilyen kalcium pezsgőtabletta bevétele, az ugyanis hamar képes megfékezni, enyhíteni az allergiás folyamatokat.  

Mindenesetre nyugodtan jelezzük a gyógyszerészünknek, ha bármi változást, szokatlant tapasztalunk magunkon, vagy gyermekünknél, és úgy gondoljuk, hogy köze lehet a terápiához, az újonnan felírt vagy már régóta szedett gyógyszerünkhöz. Megpróbáljuk közösen eldönteni, hogy köthető-e valamely gyógyszerhez vagy kórfolyamathoz. Figyelem! A régen szedett gyógyszernél is egyszer csak előfordulhat eddig nem észlelt mellékhatás, lehet, hogy az egy újonnan kapott gyógyszer hatására erősödött fel.

A már korábban említett szigorú vizsgálatok nem érnek véget a gyógyszer engedélyezésével, hanem kötelező a gyógyszereket, azok esetleges mellékhatásait nyomon követni, hátha új mellékhatás jelentkezik a mindennapi felhasználás során és arra már fel lehessen hívni a további betegek figyelmét is, s a betegtájékoztatóba is legyen beleírva. Ezért is fontos, hogy a visszajelzések eljussanak hozzánk, gyógyszerészekhez, hogy a betegekkel együttműködve, közösen dolgozzunk, a minél biztonságosabb gyógyszerellátásért.

 

Dr. Gutay Tibor

szakgyógyszerész

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 16 szombat