Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 10. 21.
Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak - weborvospro.hu
2017. 10. 19.
Az egészségügyi személyes adatokkal való kereskedelem az egyik legnagyobb biznisz - technokrata.hu
2017. 10. 18.
A biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendszer - kormany.hu
2017. 10. 18.
Egyre több a kibertámadás az egészségügyben - Világgazdaság
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Biztosítási ajánlatkérés!

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Kérdezze meg gyógyszerészét! - Reggel, délben, este - Rajtunk is múlik, hogy hat a gyógyszerünk!
2015. május 13.
Nyomtatható változat

A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az idő tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvező hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul tűzte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészektől. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehetőségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

Egy mindennapos mondat a gyógyszertárban: „A gyulladáscsökkentőből naponta 3-szor vegyen be egy tablettát, a csontritkulásra hatóból éhgyomorra egyet, az altatóból pedig lefekvés előtt 2 órával egy tablettát.”

A gyógyszerhatást nagyon sok tényező befolyásolja. Ilyen lehet az életkor, mivel a gyermekek és az idősek eltérően reagálhatnak ugyanarra a gyógyszerre; a betegségek, jellemzően a vese- és májkárosodások, de akár egy láz is módosíthatja a gyógyszerhatást. A genetikai tényezők (enzimműködési zavarok), a táplálkozás, a gyógyszerbevétel gyakorisága és az étkezésekhez kötöttsége mind-mind módosító tényezők lehetnek. Az utóbbiakat mi magunk is befolyásolni tudjuk életvitelünkkel, gyógyszerszedési szokásainkkal. A gyógyszerhatásnak egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a gyógyszer hatóanyaga meghatározott, közel azonos koncentrációban legyen a vérben. Ez ugyanolyan szükséges egy élethosszon át tartó magasvérnyomás-betegség kezelésére szánt gyógyszernél, mint egy akut fertőzéshez kapcsolódó egyhetes antibiotikumterápia esetében.

Hogyan érhetjük ezt el? Feltétlen kövessük az adagolási rendet, amelyet a felíró orvos betegre szabottan határoz meg. A gyógyszer kiadásakor az adagolással kapcsolatos tudnivalókat a gyógyszerész szóban is megerősíti, illetve rávezeti a gyógyszer dobozára. Ez még hosszan tartó betegség esetén is fontos, hiszen a megfelelő vérszint érdekében változtathatott az adagolási renden az orvos, vagy egyszerűen több gyógyszer együttes szedésekor már nem tudjuk, hogy eredetileg hogy is rendelték nekünk a gyógyszert. A hatás eléréséhez szükséges vérszint az adagolási rend követésével fog tudni kialakulni. Ez hosszú eseménysorozat következménye. A tabletta a szervezetbe kerülés után röviddel szétesik és felszabadul belőle a hatóanyag. A szabaddá váló hatóanyag a gyomorból vagy bélből felszívódik és a véráramba kerül. A vérrel jut el a szervezet különböző pontjaira. Mivel a szervezetbe kerülő gyógyszer idegen anyag, szervezetünk megkezdi annak lebontását és kiürítését. A szervezet folyamatosan bontja el és üríti ki a gyógyszer hatóanyagot. Ez jellemzően a vizelet vagy a széklet útján történik meg, de szinte bármely testnedvben vagy váladékban megjelenhet. Ennek a folyamatnak a sebességét a gyógyszer felezési idejével lehet jellemezni.

Az az idő, amely alatt egy hatóanyag mennyiségének fele kiürül a szervezetből, az adott hatóanyag felezési ideje. A vérszint így a fenti két folyamat – a gyógyszer szervezetbe jutásának és kiürülése egyensúlyának eredménye. Ezért ha egy adagot kihagyunk, nem veszünk be egy tablettát az adott időben, akkor csökken a hatóanyag koncentrációja a vérben, ami a hatás csökkenéséhez vagy akár megszűnéséhez is vezethet. Ha nagyobb adagban veszünk be gyógyszert, az előírtnál egyszerre több tablettát, az magasabb vérszintet eredményez, ami fokozza a mellékhatások megjelenését vagy akár mérgezést is okozhat. A rendszertelen gyógyszerszedés során kialakuló ingadozó vérszintnek szintén a gyógyszermellékhatás megjelenése lehet a következménye, és terápia hatékonyságát is veszélyezteti. A helyes gyógyszerszedés a terápia sikerének egyik kulcsa.

A gyógyszeres kezeléseknek csak kis része az, amely pár napig–egy hétig tart. Sokkal gyakoribbak a több éven át tartó kezelések. A kezelés időtartalma alatt folyamatosan biztosítani kell tudni a megfelelő vérszintet. További szempont az, hogy ez ne nagyon ingadozzon, erre szolgálnak a technológiai fejlesztések is. Egy napon belül kevesebb gyógyszeradag bevételével biztosítható ugyanaz a hatás. Egyre kevesebb gyógyszer adagolásán találkozhatunk a klasszikus 3x1 adagolási renddel. A modern gyógyszerformáknak, mint a speciális hatóanyag-leadású tablettáknak köszönhetően egyre több gyógyszer esetén elégséges lehet a napi 2x1-es vagy naponta egyszeri bevétel is. Az adagolási renddel kapcsolatban több kérdés is felmerülhet:

Mit jelent a 2x1? Igen, naponta kétszer egy tabletta! De mikor? Egyes gyógyszereket reggel és este másokat reggel és délben kell alkalmazni. 3x1 esetén este is kell bevennem gyógyszert? Nem feltétlenül. A hurutoldó, köptető készítményeknél például az elalvás és a nyugodt alvás biztosítása érdekében reggel, délben, délután célszerűbb használni a készítményt. Napi 1 tabletta (fogamzásgátlók, egyes antibiotikumok)? Törekedjünk arra, hogy a készítményt mindig közel azonos időszakban vegyük be.

Ha már egyértelmű az adagolás, hogy viszonyuljon a gyógyszer bevétele az étkezéshez. Sajnos nincsen általános szabály arra vonatkozóan, hogy étkezés előtt, közben vagy után kell-e a gyógyszert bevenni. Ez minden esetben a hatóanyagtól, a gyógyszerformától függ. Részletes információt a betegtájékoztatóban találhatunk, amely minden gyógyszerdobozban megtalálható. Néhány elvet érdemes ismerni. A szilárd gyomortartalom, a telített gyomorból lassabban szívódnak fel a hatóanyagok vagy kevesebb hasznosul a szervezet számára. Az étkezés után bevett gyógyszer kb. 2-3 órát tölt a gyomorban. Az étkezés utáni bevétel csökkentheti a gyomorirritációt. Egyik leggyakrabban használt vény nélkül is megvásárolható gyógyszercsalád a fájdalomcsillapító hatású nemszteroid gyulladáscsökkentők (aszpirin, diklofenák) tartoznak ide. Ezek a gyógyszerek azok, amelyeket a fájdalom észlelésekor impulzusszerűen is bevesszük, ezért különösen fontos, hogy ez ne éhgyomorra történjen!

Egyes hatóanyagok viszont csak akkor hatnak, ha üres gyomorba kerülnek, és az erősen savas gyomornedv teremtette környezetbe jutnak. Ebbe a csoportba egyes csontritkulás megelőzésére és kezelésére szolgáló, illetve gyomorvédő gyógyszerek tartoznak.

A fentiek alapján látható, hogy a gyógyszerterápia minden esettben betegre szabottan kell, hogy megtörténjen. Az egyen gyógyszeres dobozok az adagolási rend fenti szempontok mentén való kialakításával alakulnak az adott beteg egyedi terápiájává! A gyógyszert az orvosa önnek rendelte, ne kísérelje meg vele ismerősét, családtagját kezelni. Gyógyszerének helyes használatával kapcsolatos bármely kérdés, probléma esetén:  Kérdezze ön is gyógyszerészét !

Dr. Horváth-Sziklai Attila

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 október
hkszcspszv
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
2016. 11. 20.
Beszámolók a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 10. 21 szombat