Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2018. 05. 23.
Elindult a Dietaline.hu! - diabetes.hu
2018. 05. 23.
A magyarság érti a világ működését - Magyar Demokrata
2018. 05. 23.
Mit lehet tudni az új egészségügyi államtitkárról?- weborvos.hu
2018. 05. 22.
Klinikai gyógyszervizsgálatok: évente 90 milliárd
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató anyagok a CIG Pannonia (volt MKB) biztosító szerződéssel kapcsolatban
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.hu
2014. október 7.
Nyomtatható változat

Hova tart a világ, melyek a hazai kilátások? – ezeket a kérdéseket járta körbe Lóránt Károly közgazdász a tehetséges fiatalokat a köztestületi munkára felkészítő programsorozat október 3-diki eseményén.

A neves közgazdászt dr. Hankó Zoltán kamarai elnök köszöntette, majd dr. Csath Magda és dr. Bogár László mellett ahhoz a három szakemberhez sorolta, akik már korábban is éles, a fő csapásvonaltól eltérő kritikát fogalmaztak meg a neoliberális gazdaságpolitikával kapcsolatban. A kamarai elnök és Lóránt Károly ismeretsége a kilencvenes évek végére nyúlik vissza, egy fórumon találkoztak, ami arról szólt, hogyan lehetne a gyógyszer-nagykereskedelemben a gyógyszerészeket helyzetbe hozni. Kapcsolatuk azóta is fennmaradt, a gyógyszerészet sorsfordító időszakaiban időről időre megvitatják a felmerült problémákat. Lóránt Károlynak személyes indíttatása is van a gyógyszerészi hivatás felé: felesége is gyógyszerész.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huLóránt Károly bemutatkozásá-ban elmondta:
a BME Villamosmérnöki Karán végezett 1966-ban, de mivel érdekelték a gazdasági kérdések, mérnök-közgazdász diplomát is szerzett. Munkahelyein széleskörű tapasztalatokra tett szert: fejlesztőmérnökként kezdett dolgozni, majd az Országos Tervhivatalban a távlati előrejelzések szinte minden területével foglalkozott. Uniós tapasztalatai is vannak, 2003-ban ugyanis szakértői megbízást kapott az Európai Parlamentbe egy dán képviselőtől. Tíz év után jött vissza Magyarországra. Jelenleg „A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum” munkatársa.

Vitaindító előadásában a „hova tart a világ és melyek a hazai kilátások?” kérdéseket járta körül. A válaszhoz tudni kell – mondta –, hogy bizonyos dolgokat az ember előre láthat, ilyenek például a demográfiai adatok alakulása, a gazdasági növekedés vagy az eladósodás mértékének számai. Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huDe vannak események, amelyeket nem láthatunk előre. Erre jó példa az az eset, amikor a hetvenes években egy híres amerikai intézet kutatója könyvében úgy vélte, az ezredfordulóra a termelékenység növekedése miatt a munkaidő majd annyira lecsökken, hogy a legfőbb gond az lesz majd, hogy az emberek mivel csapják agyon a szabadidejüket…  A politikai viszonyok változását és így a politikai döntéseket nem lehet előre látni. Például 1956. október 23-án reggel még aligha volt tudható, mi fog történni délután. Vagy ha 1989 előtt valaki leírta volna, hogy a Szovjetunió összeomlik, Horn Gyula megnyitja a határt és belépünk a NATO-ba… azt nem rendőrök vitték volna el, hanem a mentősök az elmeosztályra.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.hu

Elmondta: a világ hosszú távú alakulásával kapcsolatban több tényezővel is számolni kell: Európát jelenleg az Unió uralja, de változtatásra kényszerül. Dél-Amerika feljövőben van és Kína szerepe sem elhanyagolható, sőt már most nagyon komoly problémákat gerjeszt Dél-Európában, ahol foglalkoztatási gondokat, munkanélküliséget okoznak termékeikkel. A kelet-nyugati együttműködés az Egyesült Államoknak nem érdeke, mi viszont a kelet és nyugat határán vagyunk, ahol mindkét irányba figyelnünk kell. Oswald Spengler, A Nyugat alkonya című, kb. száz évvel ezelőtt írt könyvére is hivatkozva elmondta, a Nyugat haldoklik, Európa túljutott a zenitjén, súlyos érték-, politikai és gazdasági válság tapasztalható.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huAz értékválság a keresztény értékek háttérbe szorulásával és az iszlám nagymértékű megerősödésével függ össze. A nyugati országok az olcsó munkaerő érdekében kinyitották kapuikat a bevándorlók előtt, akik – főleg az iszlám valláshoz tartozók – gyakorlatilag önálló társadalmat alakítanak ki az őket befogadó országokban. Ez azért is fontos kérdés, mert – legalábbis a Brüsszelben élő magyarok véleménye szerint – az európai beolvadásban nem a bőrszín számít, hanem a vallás. Például egy keresztény fekete könnyebben asszimilálódik, mint egy fehér muszlim.  Lóránt Károly demográfiai modellje szerint a XXI. század második felére Nyugat-Európában a muszlim lakosság többségbe kerül.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huAz Európai Unióval kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy 1977-ben készült egy jelentés, amely szerint ahhoz, hogy egyfajta szövetségi állam jöjjön létre, a fejlett országok GDP-jének legalább a 20-25 százalékát központosítani kell, hogy a kevésbé fejletteket támogatni tudják. Ezt a továbbiakban nem vették figyelembe, ahogy azt sem, hogy a bővítés és az együttműködés elmélyítése egymásnak ellentmond: nem lehet ugyanis egyszerre bővíteni és erősíteni az együttműködést. Lóránt Károly úgy látja, a hetvenes évek végén még reális alapokon nyugodott az Unió fejlődése, ezt követően azonban irreális elképzeléseket alakítottak ki: ma úgy szeretnének egyfajta szövetségi államot létrehozni, hogy a tagországok költségvetésükből nem igen akarnak erre költeni. Hozzátette továbbá, évekkel ezelőtt az egyik uniós biztos az Uniót egy birodalomhoz hasonlította, a birodalmakat azonban – a történelem tanúsága szerint – erőszakkal tartják egybe.

De vajon ki irányítja az európai politikát – tette fel a kérdést. Tapasztalata alapján a különböző kérdésekről az Európai Bizottság hátterében működő szakmai bizottságok döntenek, az Európai Parlament elé kerülő javaslatokat ugyanis már alig lehet megváltoztatni. Hozott egy példát is, ami jelzi, mennyire arctalan ez a „háttérhatalom”: egykori dán főnöke öt évig küzdött azért, hogy adják ki azt a listát, amiből kiderülne, kik az egyes bizottságok háttéremberei, kik dolgoznak a különböző szakmai háttér-bizottságokban? A résztvevőket nem, csak a bizottságok neveit sikerült megtudni, viszont nem túl szívderítő, hogy azért az kiderült: a bizottságok tagjait jelentős részben a multinacionális cégek képviselői alkotják.

A következőkben arról beszélt, hogy a közgazdászok valójában nem tudják, hogy hogyan működik a gazdaság. Emiatt a ma elterjedt közgazdasági ideológiák többnyire kitalált elméletek, amelyek mögött többnyire érdekek állnak. Felállítanak egy axiómát – ami olyan kiindulási feltételt jelent, amit nem kell bizonyítani és nem megkérdőjelezhető –, majd arra építik fel az elméletet. Példaként hozta azt a gyakran hallott állítást, miszerint az állam rossz gazda. De vajon honnan tudják – kérdezte –, hiszen semmilyen konkrét számítás nem támasztja ezt alá? Ráadásul Nyugat-Európában is sok állami tulajdonnal találkozunk. Az említett axióma is konkrét érdekeket szolgált, azok érdekeit, akik a nyereséges állami vállalatra rá akarják tenni a kezüket. Ha pedig ez sikerült, minden tevékenységet, ami korábban a közérdeket szolgálta, de nem volt nyereséges, megszüntettek, lefaragtak – mondván, hogy azt csinálja tovább az állam. Példaként hozta, hogy az orvosi diagnosztikát sok helyen kiszervezték, ami jó üzletet jelent a magánvállalkozóknak: garantált a piac és a nyereség, a gondok pedig az államra tartoznak.


A hetvenes évektől megfigyelhető a tőkés társaságok vagyonának a koncentrációja, illetve hatalmuk fokozott növekedése. E társaságok hatalomigénye végtelen, a hatalomból sohase elég nekik, a hatalomkoncentrációnak nincs határa – állította  David C. Korten  „A tőkés társaságok világuralma” című könyvének mondandójával is alátámasztva. Említést tett továbbá egy zürichi tanulmányról is, amely a vagyon és a hatalom koncentrációjáról szól. Egy 140 millió vállalat adatait tartalmazó adatbázis alapján kiderítették, hogy a világtermelés jelentős része 40-60 ezer multinacionális vállalat kezében van, de ezek is egy mintegy 147 nagy pénzügyi konglomerátumból álló mag részei és még azok mögött is 30-40 igazán nagy pénzügyi központ van, általában new-yorki székhellyel. E cégek hatalma mára akkora lett, hogy meghatározzák a politikát is. Az egész nyugati média is – amely hat nagy társaság kezében van – mögöttük áll, őket támogatja. Az egyes országok politikusait is ez a rendszer finanszírozza. Az emberek ugyan demokratikusan választanak pártokat, azonban azok általában nem azt csinálják, amiért megválasztottuk őket, hanem azt, amit ez a csoport mond nekik. A multinacionális cégeket semmi se korlátozza, ha pedig mégis, rohannak az Unió valamelyik illetékeséhez, akik többnyire nekik adnak igazat.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huAz Unióban jelenleg az történik, amit a németek akarnak. Hiába vannak elképzelések arra vonatkozóan, hogyan lehetne változtatni a helyzeten, az a német ellenállás miatt elbukik. Aki nem teljesíti az előírásokat, például a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását, azt túlzott deficit eljárás alá vetik. Számos nemzetközi szakember is úgy látja, hogy ez a rendszer nem működőképes.

Hazánkban is ismert a neoliberális szemlélet, amely már 1968-ban felbukkant. Ennek a szemléletnek a következménye pl. napjaink egykulcsos jövedelemadója – ami egyébként csak Kelet- és Közép-Európában terjedt el. Bevezetése nagy hiányt jelent a költségvetésben, amit a gazdasági növekedésből nem lehet pótolni. Minden ország elementárisan védi saját érdekeit, és nálunk is meg kellene találni azokat az eszközöket, amelyek az ország gazdaságát védik.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.hu

A jövővel kapcsolatban kiemelte, miután már szinte mindent liberalizáltak, a szolgáltatások kerülhetnek sorra, így pl. az egészségügyi ellátó rendszerek is. A szolgáltatások liberalizációja a multinacionális gazdasági-pénzügyi erőközpontoknak a nyugdíjpiachoz való hozzáférést is jelentheti.


Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huAz előadást követő konzultáció során – az előadó által kifejtett állásponttal egyezően – több hozzászóló is jelezte, hogy a nemzeti érdekek védelmét szolgálhatja az uniós bizottságok munkájában való konstruktív részvétel és a szövetségesek keresése. Volt, aki a stratégiai tervezés fontosságát vetette fel, mert ha elegendő információval rendelkezünk, bizonyos eseményeket – legalább a következő töréspontig lehet látni. Volt, aki kifejtette: ahogy a muszlimok is ragaszkodnak saját hagyományaikhoz, úgy a magyar gyógyszerészet is elindult ezen az úton.

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.huKérdésre válaszolva Lóránt Károly kifejtette, az lenne a jó, ha a gyógyszertárak a helyi patikusok kezében lennének. Az az elképzelés ugyanis, hogy a helyiek kezében legyenek mindazok funkciók, amelyek az életünkhöz szükségesek, mára elég széleskörű mozgalommá vált. Globális tudat – lokális megoldás – erre van szükség.  Hiába azonban az ideológia, ha nincs mögötte társadalmi támogatás. Kell tehát az elmélet, de mögötte kell állnia az erőnek, a társadalmi szervezeteknek, szakszervezeteknek, kamaráknak. Dr. Hankó Zoltán hozzátette, hogy az uniós kitekintés bebizonyította: a szubszidiaritás elve a gyógyszerészetben is követendő. Ennek elsődleges letéteményese a kamara, amelynek feladata, hogy a globalizálódó világban keresse azokat a lokális megoldásokat, amelyek a gyógyszerellátás helyi rendszerének, finanszírozásának és a betegérdeknek is megfelelnek.

A résztvevők a közel ötórás program végén megállapodtak, hogy a soron következő megbeszélésre november elején kerüljön sor.

 

mgyk.hu

 

Galéria

 Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.hu

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.hu

Lóránt Károly volt a „Táltosképző” vendége - mgyk.hu

Kapcsolódó oldalak:
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. január 22-én tartotta soron következő elnökségi ülését – mgyk.hu
Beszélgetés hangzott el a kisforgalmú gyógyszertárak támogatásával kapcsolatban az InfoRádióban – mgyk.hu
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2014. december 11-én tartotta soron következő elnökségi ülését – mgyk.hu
Kedvezmények Volkswagen személyautók vásárlására – mgyk.hu
Számvetés – Véget ért a Köztestületi Napok rendezvénysorozata – mgyk.hu
« Vissza
Betegsarok
2018. 02. 08.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos együttműködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
Eseménynaptár

2018 május
hkszcspszv
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
konferencia  Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2018. 04. 06.
Az MGYK X. Vándorgyűléséről
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2018. 05. 17.
Allergiás folyamatok és allergia elleni szerek
2018. 04. 24.
Allergén specifikus immunterápia
2018. 03. 06.
Az asztmáról
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2018. 05. 23 szerda