Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 10. 21.
Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak - weborvospro.hu
2017. 10. 19.
Az egészségügyi személyes adatokkal való kereskedelem az egyik legnagyobb biznisz - technokrata.hu
2017. 10. 18.
A biztonság, a hatékonyság és a kényelem területén jelenthet előrelépést az e-egészségügyi rendszer - kormany.hu
2017. 10. 18.
Egyre több a kibertámadás az egészségügyben - Világgazdaság
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Biztosítási ajánlatkérés!

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Nyomtatható változat
Nem kommunikációelméletre, hanem alkalmazott kommunikációra van szükség - A komplextől a speciálisig - PIRULAtrend

 

„A mi továbbképzéseink egyfajta
szûrõk, amik igényt formálnak a
gyógyszerészekben valamilyen más
típusú tréning iránt.”

Az egészségkommunikáció évtizedét éljük – vallja dr.Horváth-Sziklai Attila, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság(GYGSZB) szakmai titkára. Szerinte ezen a téren óriási tartalékok vannak még a terápia hatékonyságának növelését illetően.

„A mi továbbképzéseink egyfajta szűrők, amik igényt formálnak a gyógyszerészekben valamilyen más típusú tréning iránt.”

Pirulatrend: Milyen szinten működik jelenleg a gyógyszerész–beteg kommunikáció?

Horváth-Sziklai Attila: Az 1998. évi XXV.törvény (Gyógyszertörvény) kötelező jelleggel előírta, hogy milyen tájékoztatást kell adnia a gyógyszerésznek a beteg számára. Utóbbi különösen a mellékhatások tekintetében igényel információkat, de ez csupán a jéghegy csúcsa. Ráadásul a hatékony gyógyszerszedéshez nem elégséges, ezért a szakmának ezen a téren is tovább kell lépnie. A Magyar Gyógyszerész Kamaraetikai kódexébe is bekerült, hogy mi azaz öt kérdés, amit mindenképpen fel kell tenni a betegnek. Mindezt azért, hogy legyen egy proaktivitás a részünkről, amivel kezdeményezzük a kommunikációt. Ugyanakkor vannak olyan betegek, akik nem szeretik, ha „beszélgetnek” velük. Ezért két évvel ezelőtt – „Kérdezze gyógyszerészét!”szlogennel – elindítottunk egy kampányt: nagy plakátokat helyeztünk ki az officinákba, rajtuk 15–20 kérdéssel, amelyek közül a betegek sorban állás közben kiválaszthatták azokat, amikre a gyógyszerszedéssel kapcsolatban választ szeretnének kapni. A plakátokkal felkínáltuk a lehetőséget, és mintát adtunk arra, hogy mit kellene, mit lenne érdemes megkérdezniük. Ez is egy módja a beszélgetés kezdeményezésének: ha nem mi szólítjuk meg a betegeket, akkor ezekkel a plakátokkal bírjuk szóra őket. Így nemcsak azt a fizikai igényüket elégítjük ki, hogy gyógyszerhez akarnak jutni, hanem azt a szükségletüket is, hogy a készítménnyel kapcsolatos információkat megkapják. Hiszen a gyógyszer = termék + információ. A gyógyszerrel kapcsolatban már elég sok minden szabályozva van; viszont az információátadásnak ugyanúgy lehetnének protokolljai, kötelező eljárásrendje, struktúrája – ezeknek a megfogalmazása most van kialakulóban. A GYGSZB is foglalkozik ezzel a területtel, és más trénercégek is kínálnak erre programokat. Igény –kimondva- kimondatlanul – a gyógyszerészek és a betegek részéről van rá, hiszen ha azt mondjuk, hogy az előző az egészség-gazdaságtan évtizede volt, akkor a mostani az egészségkommunikációé.

PT: Mi az, amiben segítséget nyújt az alapképzés, és melyek azok a fejlesztendő területek, ahol posztgraduális tréningekre van szükség?

H-Sz. A.: Az egyetemeknek értelemszerűen különböző a képzési gyakorlatuk. Amit feltétlenül erősíteni kell, az az egészségkommunikáció vonala. Erre a felsőoktatási intézményekben is vannak törekvések. A felsőoktatási intézményekből kikerülve nagyon sokan akadnak olyanok, akik nem ezzel a tudással, képességekkel felvértezve jönnek ki az egyetemről. Definiáltan, tananyag szerűen nem kapnak ilyen információt a hallgatók, s így a hivatás, azon belül a beteggel való kommunikáció fortélyait a patikai gyakorlat során lesik el. A posztgraduális képzéseknek ezért az is a része lehet, hogy az ilyen képességeket elmélyítsék, legalábbis egy elméleti alapot adjanak hozzá.

PT: A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság konkrétan milyen tréningeket szervez a gyógyszerészeknek?

H-Sz. A.: Betegség specifikus továbbképzéseket tartunk, amik annyiban különböznek a többi továbbképzéstől, hogy míg az utóbbiakon gazdaságtani ismereteket, eladástechnikát tanítanak, vagy éppen a kommunikáció javítása a fő cél, nálunk a gondozási sémát ismerik meg a résztvevők, és abba beillesztve, az adott betegség kapcsán foglalkozunk a gyógyszerész–beteg párbeszéddel. Úgy gondoljuk, a gyakorló gyógyszerészeknek nem feltétlenül kommunikációelméletre, sokkal inkább alkalmazott kommunikációra van szükségük.

PT: A különböző személyiségű betegek, illetve a felmerülő konfliktusok kezelésével foglalkoznak-e ezek a tréningek?

H-Sz. A.: A képzéseink elsősorban a szakmai kommunikációra koncentrálnak. Ennek természetesen az is a része, hogy felmérjük, milyen típusú emberrel állunk szemben. Azt gondolom, ebben az expediálóknak már elég nagy rutinjuk van, amit tényleg csak a táraasztal mellett lehet megszerezni. Egyes egyetemeken, a gyógyszerészi államvizsgán is megjelentek már kifejezetten szituációs gyakorlatok, úgyhogy ez a szemlélet a graduális képzésbe is kezd beépülni.

PT: A gyógyszerész–beteg kommunikáció harmadik rétege – a szakmaiság és a konfliktuskezelés mellett – az eladás technika.

H-Sz. A.: Kétféle beteg létezik. Az egyik egy egészségügyi problémával jön be a patikába, és a gyógyszerész arra javasol valamilyengyógyszert és/vagy egyéb terméket. A másik esetben a beteg egy konkrétgyógyszert kér, és nem beszél arról, hogy mi a panasza. Itt jön a gyógyszerész feladata és felelőssége, hogy felmérje: a betegnek erre a készítményre csupán igénye vagy tényleg szüksége van-e. Innen indul a szakmai kommunikáció. Nehézséget jelenthet, hogy a beteg ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez, és csupán akkor érzi úgy, hogy megkapta a megfelelő ellátást, ha a„gyógyszer iránti igényét” elégítettük ki. De a kommunikációban arra a szintre is ellehet jutni, amikor a beteg akkor válik elégedetté, ha a tényleges szükségletét szolgáltuk ki. Visszatérve a kereskedelmi szempontú eladástechnikára: az egészségügyi ellátórendszer, azon belül a gyógyszerészek sem buzdíthatnak senkit arra, hogy plusz terméket fogyasszon, pusztán azért, hogy öncélúan keresletet gerjesszenek valamilyen készítmény iránt. Ugyanakkor számos klasszikus példát ismerünk arra, hogy nagyon sok gyógyszer csak úgy hatékony, ha valamilyen másik készítménnyel együtt alkalmazzák. Ha erre nem hívjuk fel a figyelmet, akkor hibát követhetünk el. Vagyis egyetlen esetben fogadható el további termékek ajánlása: ha az szakmailag indokolt. Az ilyenfajta „figyelmesség” nemcsak hogy elfogadható, de el is várható, hiszen a gyógyszerészi gondozás – egyik olvasatban– valójában a betegről való gondoskodást jelenti (az angol nyelv is a care kifejezést használja rá). Ennek része az egyfajta előregondolkodás,akár a beteg helyett is: felmérni,mi mindenre lehet szüksége a betegség megfelelő kezeléséhez.

PT: Az eddig elmondottak alapján úgy érzem,a gyógyszerészi gondozás szervesen összekapcsolódik az expediálással, holott sokakban úgy élhet, hogy előbbi az officina elkülönített részében vagy külön helyiségben zajló tevékenység…

H-Sz. A.: Az alapszintű gondozás ugyanúgy a táraasztal két oldalán zajlik, beépítve abba a beszélgetésbe, ami a gyógyszer kiadását kíséri. Az emelt szintű gondozás viszont betegség specifikus, és arról szól, hogy ha valakinek van egy krónikus betegsége, és létezik egy ehhez kapcsolódó terápia, akkor mi ezen az úton segítjük őt: motiváljuk, megpróbáljuk terápia hűségessé tenni, és jelzünk neki, hogy hol tart ebben a folyamatban.

PT: Kiegészítik vagy rontják egymás hatását a különböző filozófiájú képzések?

H-Sz. A.: A komplex, betegség specifikustréningek arra is jó alkalmat nyújthatnak,hogy a gyógyszerész felmérje, mely területen vannak hiányosságai, és ezután már célorientáltan tud olyan speciális képzést keresni, ahol a szükséges muníciót fókuszáltan meg tudja kapni. Ebből a szempontból a mi továbbképzéseink egyfajtaszűrők, amik igényt formálnak a gyógyszerészekben valamilyen más típusú tréning iránt. Ami viszont mindkét esetben fontos, hogy a továbbképzések résztvevői olyan emberektől hallják az információkat, akik ezen a szakterületen dolgoznak, s így a gyógyszerészek számára hitelesek.

 

A cikket pdf formátumban elérheti itt!
HSzA-PIRULAtrend_interju.pdf

 

Forrás: PIRULAtrend

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 október
hkszcspszv
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
2016. 11. 20.
Beszámolók a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 10. 21 szombat