Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Problémákra érzékenyen, feladatorientáltan - Interjú a Kamara elnökével – mgyk.hu
2012. november 4.
Nyomtatható változat

Utoljára nyáron, az árrés-átrendezést követően adott interjút a kamara honlapjának dr. Hankó Zoltán elnök. A mostani beszélgetés apropóját elsődlegesen a Köztestületi Napok c. kamarai rendezvényre készülődés jelenti. Az interjúban azonban – szokás szerint – más aktuális témákra is sort kerítetünk, így például a kamara kommunikációjával is részletesen foglalkozunk.

Jelentős rendezvényre, a Köztestületi Napokra kerül sor a közeljövőben. Hányadik alkalom lesz a mostani?

- Ezzel az elnevezéssel ez még csak a második rendezvényünk lesz. Ráadásul az elsőt is idén februárban tartottuk, mert a tisztújítás elhúzódása miatt tavaly novemberben halasztanunk kellett. A 2006-ot megelőző években azonban voltak hasonló rendezvények nagyjából ugyanebben az őszi időszakban, amikor a köztestületi kamara vezetőinek és tagjainak lehetőségük nyílt az államigazgatási és hatósági vezetőkkel a közvetlen egyeztetésekre.

Mi az a motiváció, ami miatt rendszeresen megszervezik az összejövetelt?

- Több párhuzamos célunk is van. A gyógyszerészetben paradigmaváltás folyik, ami egyaránt kiterjed a gyógyszerellátás struktúrájára, a gyógyszertárak finanszírozására, a gyógyszerészekkel és a gyógyszertárakkal szemben támasztott szakmai követelményekre, valamint az önkormányzatiság megteremtésére. Szeretném, ha közvetlenül tájékozódhatnánk a patikaalap létrehozásával, a támogatáspolitika 2013-as kereteivel és a gyógyszertári szolgáltatások díjazásával kapcsolatos döntésekről. Az előkészítő munkában becsületesen részt vettünk, a döntéseket azonban a kormány hozza meg.

Küszöbön áll a gyógyszertárak OEP-szerződéseinek módosítása. Az egyeztetések lényegében lezárultak, tudni szeretnénk, hogy mi változik és mi nem. Sok kórházi gyógyszertár fenntartója az állam lett azáltal, hogy a kórházakat állami kezelésbe vették. Tudnunk kell, hogy mi lesz velük. Meghívott előadóinktól ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk. Már februárban is szerveztünk egy fórumot a tiszti főgyógyszerészek és a területi szervezeteink vezetőinek a részvételével, ezt folytatni fogjuk. Emellett külön programban foglalkozunk az egészségpénztárak és a gyógyszertárak kapcsolatrendszerével. Ez nekünk stratégiai fontosságú kérdés, amit több jogszabály-módosítási kezdeményezésünk is igazol. Fontosnak tartom, hogy számot adjunk arról, hogyan folyik a kamarai szervezetépítés: a különböző szervezetek és bizottságok milyen munkát végeztek és milyen nehézségekkel találták magukat szembe. Az egyik célként tehát a tájékozódást, mérlegkészítést, problémafeltárást és feladatkijelölést határozhatjuk meg.

Mi a helyzet a gyógyszerészi társadalom egyben tartásával a mai nagy átalakulások idején?

- Ez a másik nagy célunk a Köztestületi Napokon. A közösségépítés a gyógyszerészetben mindig is különleges feladatot jelentett, hiszen a körülbelül hatezer gyakorló gyógyszerész háromezernél több munkahelyen dolgozik. Ráadásul sokféle érdek jelenik meg egyidejűleg, és az elmúlt évtizedek szabályozási cikkcakkjai a klasszikus gyógyszerészi értékrendet is kikezdték. Ezért különösen fontos, hogy a kamara képes legyen a lehető legtöbb gyógyszerész integrálására. Ehhez viszont minden szervezetünkben tudatos építkezésnek kell folynia, amiről a mostani köztestületi napokon szeretnénk képet kapni.

Minden gyógyszerészt várnak, függetlenül attól, hogy a kötelező kamarai tagságon kívül esetleg más szakmai szervezetnek is tagjai. A közös hivatáson kívül milyen kohéziós erőt tudnak felmutatni?

- Régi hagyomány, hogy párhuzamosan több szakmai és érdekvédelmi szervezet is működik a gyógyszerészetben. Így a kötelező tagság előírása szükségszerűen együtt jár azzal, hogy a kamarai tagok más szervezetek munkájában is részt vehetnek. Én például az MGYT-nek is tagja vagyok. Ezt alapvetően jónak tartom annak ellenére, hogy emlékszem olyan időszakra, amikor a személyek, majd a szervezetek közötti rivalizálás átcsapott a szervezetközi konfliktusok szintjén és az egész szakma számára kontraproduktívvá vált. Ezt a hibát még egyszer nem követhetjük el, ez meghatározó prioritás minden konfliktus kezelésében.

Többször kifejtettük, hogy senkinek a legitimációját nem kérdőjelezzük meg. Zárójelben jegyzem meg, hogy még azokét sem, akik feljelentést tesznek az uniós bíróságnál. És akikkel csak lehet, igyekszünk együttműködni. Közös hivatásunk a gyógyszerészet, amely több száz év óta élő közösséget alkot. Ez a közösség fogad be a gyógyszerésszé avatáskor és ez búcsúztat el, amikor a pályánk véget ér. Nagy hagyományokkal és közös kultúrával rendelkezik, felelősséget vállal a tagjaiért és közös célokat fogalmaz meg. Közösség volt, mielőtt gyógyszerésszé lettünk és létezni fog a halálunk után is. Ezt a közösséget a hivatásunk gyakorlása során erősítenünk kell, és a közösségnek is mindent meg kell tennie tagjai boldogulásáért. Tehát a hivatás kohéziós erejénél nagyobb összetartó erőre normál körülmények között nem lenne szükség, azonban a közösségünk összetartó ereje – akárcsak a minket körülvevő társadalomé – az elmúlt évtizedekben megroppant.

A gyógyszerészek közösségét ma a kamara jeleníti meg, ezért a köztestületnek egyszerre kell befogadónak és értékvédőnek lennie. Nem szabad azt néznünk, hogy ki honnan jön, de jogos elvárás, hogy a tag fogadja el az értékeinket, szeresse a hivatását, szolgálja a közösséget és segítse a kamarát. A kamara ajtaja mindenki előtt nyitva áll, feladat van bőven.

Az új kamarai törvénnyel újjáalakult, gyakorlatilag megújult a gyógyszerészek köztestülete. Számos eredményt tudhatnak magukénak. Melyek ezek?

- A 2007 elejétől mostanáig tartó időszakot kamarai érdekvédelmi szempontból egységesnek tartom. Akkor a liberalizáció leállítása, a gyógyszerészi kompetenciák visszaszerzése és a köztestületiség helyreállítása volt a fő cél. Az elmúlt években mindhárom területen komoly változások következtek be. Mostani törekvéseink úgy is összegezhetők, hogy a liberalizáció káros hatásainak felszámolásáért, a gyógyszerészi kompetenciák további kiterjesztéséért és a köztestületi kamara megerősítéséért dolgozunk. Céljainkat a kamara alapszabályában rögzítettük, ezért engedje meg, hogy most ennél részletesebben ne térjek ki rájuk. 

Az esetleges eredményeket mindig a célkitűzések és a lehetőségek figyelembe vételével kell értékelni. A tavalyi tisztújítás óta eltelt időben vezették be a generikus ösztönzőt, és a többszörösére növelték a vidéki kisgyógyszertárak támogatását. Volt egy árréskorrekció, amit most még sokan vitatnak. Várjuk a szolgáltatási díj januári bevezetését, valamint tárgyalások folynak a gyógyszerészi tulajdon rendezését segítő patikaalapról. Ez utóbbiakat még nem vezették be, de a legmagasabb politikai szinten született róluk döntés, amit kormányhatározatok igazolnak. Ezeket nagy horderejű, a szakma jövőjét meghatározó lépéseknek tartom. Megteremtettük egy kedvezményes vagyon- és felelősségbiztosítás feltételeit a patikáknak. Sikerült megteremteni egy elfogadható kompromisszumot a gyógyszerészi szakképzés ügyében és talán valami hasonlóra sor kerülhet az asszisztensképzésben is. Legalább ilyen fontosnak tartom, hogy legitim tárgyaló partnernek tekintik a kamarát a kormány és a politika, valamint a gyógyszerpiac és az egészségügy szereplői is. Több jogszabályi korrekcióra a közreműködésünkkel került sor. Jó a munkakapcsolatunk a társkamarákkal is, véleménykülönbség esetén is mindig sikerül egyezségre jutnunk.

Ezek szép eredmények, ugyanakkor az ágazat helyzete nagyon nehéz és a gyógyszerészeken a kifáradás jelei is láthatók. A gyógyszerészetben két évtized alatt bekövetkezett három rendszerváltás mentálisan is megvisel mindenkit. A kifáradásunkat növeli, hogy a liberalizáció lezárása óta magunk előtt tolunk több tízmilliárd forint adósságállományt és a Széll Kálmán-terv sem kíméli a gyógyszerkasszát. Ezek tükrében különös értéke van annak, hogy a 2013-as gyógyszerkassza társadalompolitikai kockázataira személyesen hívhattuk fel a kormányfő figyelmét, aminek az eredményességét szintén kormányhatározat igazolja vissza. Néhány hete egy rendezvényen úgy fogalmaztam: nehéz a helyzet, de a kamara részéről nincs miért szégyenkeznünk: megtettünk mindent, amit csak lehetett.

Tervezik-e kommunikációs gyakorlatuk további külső-belső fejlesztését, kiterjesztését?

- Hadd kezdjem egy személyes emlékemmel a választ. 2006. november 25-én választottak meg először alelnökké. Az idősebbek talán emlékeznek rá, hogy ez az előzmények ismeretében egyáltalán nem volt egy kézenfekvő döntése a küldötteknek. Akkori elhatározásom szerint szeretnénk az egységet és az igazságot képviselni. Az egységet nem hiszem, hogy magyarázni kellene: a kamarának nem az egymás közötti konfliktusok generálásában, hanem a megoldásában kell az élen járni. Ez vonatkozik a személyek és a szervezetek közötti konfliktusokra is. Az igazsággal kapcsolatban alapelv, hogy egy folyamat leírása vagy egy szám meghatározása során ugyan tévedhetünk, de tudatosan soha nem szabad hazudnunk, mert az hosszabb távon a kamara hitelességének az elvesztésével járna. Különösen fontos ez a kormányzati és ágazati egyeztetések során.

Fontosnak tartjuk a médiát, ezért az egészségügyi újságírókkal rendszeres kapcsolatot tartunk. Az újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéseken őszinték vagyunk, cserébe csupán korrektséget kérünk, amit meg is kapunk. Úgy látjuk, hogy a médiában folytatott oppozíció egy-egy döntés megakadályozását ugyan segítheti, azonban hosszú távú építkezésre nem alkalmas.

Fontos kommunikációs szempont, hogy a kollégáinkat olyan önálló ítéletalkotásra felkészült értelmiséginek látjuk, akik a rendelkezésükre álló információk alapján képesek az önálló döntéshozatalra, a jó és a rossz megítélésére és saját érdekeik megfogalmazására. Képesek felmérni a saját helyzetüket, az ágazat lehetőségeit és a gazdaság mozgásterét. Ezért a belső kommunikációban elsődlegesen informálni akarunk és kerüljük a manipulációra alkalmas módszereket. Ezt példázzák a különböző szakmai és szakmapolitikai kérdésekben megjelenő elnökségi tájékoztatók is.

A kamara szervezetén belüli kommunikációt illetően elmondható, hogy valamennyi területi szervezetet személyesen kerestünk fel az első félévben, és a megyei elnökök értekezletét az idén már ötödszörre hívtuk össze a tájékoztatás és a közös ügyek megbeszélésének igényével. Úgy látom, hogy a kommunikációnk folyamatosan javul, a napi gyakorlat azonban sok belső vitával jár, és ez így van rendjén. Jelenleg három csatornán érjük el a kollégáinkat, a honlapon, a hetenkénti hírlevelekben és a Gyógyszerészi Hírlapon keresztül, továbbá a területi szervezetek elnökeinek is gyakran küldünk aktuális tájékoztatókat. A honlap napi látogatóinak száma 1000 és 2000 között van, az oldalon töltött idő az elmúlt évben több mint 50%-kal emelkedett, a hétköznapi oldalmegtekintések száma kettőezer-ötszáz és ötezer között mozog. Tartalmát tekintve döntően a gyakorlatban jól hasznosítható hír- és tájékoztató anyagok jelennek meg a honlapon. A hírlevelek olvasottságáról nincs konkrét adatunk, tekintettel arra, hogy több megyei szervezet saját maga küldi tovább a tagjainak a hírlevelet. A honlap és a hírlevél befolyásolja a Gyógyszerészi Hírlap szerkesztési elveit is, amelynek szerkesztői önálló műhelyt alkotnak. A Hírlap egyre több elemzést jelentet meg. Több területi szervezet saját belső kommunikációs csatornákat alakított ki, ez is segíti a gyógyszerészek tájékozódását.

Szeretném, ha már a közeljövőben az országos hivatalból minden tagot közvetlenül elérhetnénk, és jó lenne lépni a visszajelzések rendszeresebbé és strukturáltabbá tételéért is. Elkezdődött a honlap struktúrájának és funkciójának újragondolása is, hiszen itt a lehetőségek és az elvárások is dinamikusan változnak. Többen jelezték, hogy a honlap fórumán időnként penetráns beírások is megjelennek, azonban szeretném remélni, hogy a gyógyszerészek túlnyomó többsége rendelkezik olyan önvédelmi képességgel, amely ezeket a helyi értékükön képes kezelni.

Eddig jelentős hatásfokkal hozták tárgyalási helyzetbe magukat nemcsak a saját, hanem a betegek érdekében is. Hogyan képesek egyensúlyt tartani a gyógyszerpiac egyes szereplőinek sokszor eltérő érdekköre között?

- Nem mindig sikerül konszenzusra jutni. A generikus ösztönző és a hatóanyagnéven történő kötelező rendelés kezdeményezése, illetve bevezetése kapcsán a gyárakkal kerültünk konfliktushelyzetbe. A vidéki kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatásának év eleji növelése a nagy forgalmú gyógyszertáraknak és a hálózatoknak volt hátrányos. Ez a konfliktus év végére megoldódik. Az árréskorrekció – azáltal, hogy csak belső átcsoportosításra futotta – a nagykereskedőknél verte ki a biztosítékot, a nagykereskedők válaszreakciója pedig a patikáknál. A gyógyszerészi tulajdon rendezésére és a patikaalapra vonatkozó törekvéseket a hálózatok tulajdonosi köre nézi rossz szemmel. A szolgáltatási díj remélt bevezetése kapcsán a közelmúltban egyeztettem az orvoskamara és a MOTESZ elnökeivel, akiknek elmondtam, az erre szánt pénz az Egészségügyért Felelős Államtitkárság forrásteremtő munkájának az eredménye és azt nem az egészségügy többi szereplőjétől veszik el.

Az érdekkülönbségek ellenére van együttműködés és vannak közös akciók is a gyógyszerpiaci szereplőkkel. Rendszeresek a jogalkotáshoz kapcsolódó egyeztetéseink a gyártói szövetségek képviselőivel. A vaklicites árcsökkentések fordulónap előtti érvényesítése a gyógyszertárak felé egyre inkább bevett gyakorlat, így volt ez most októberben is. Ebben a gyárak és a nagykereskedők összehangoltan segítik a gyógyszertárakat, sőt a gyárak és a gyógyszertári csoportosulások közötti közvetlen kapcsolatok is szépen bővülnek. Nemrég léptünk közösen a nagykereskedőkkel az iparűzési adó tervezett emelése ellen, és például előkészítés alatt áll egy keretmegállapodás a nagy nagykereskedőkkel a népegészségügyi programokban való közös részvételről is.

Érezhetően egyre nagyobb súlyt kapnak. Ez nyilván nem mindenkinek tetszik, ami tulajdonképpen érthető az elmúlt évek erőviszonyainak tükrében.

- Az érdekütközéseket a mostani átalakítás szükségszerű velejárójának tartom, ugyanis mindegyik szereplő a saját pozíciói stabilizálását tekinti elsődlegesnek.  Ebben a konfliktushalmazban a gyógyszerészek önálló – részben a többi szereplőjével azonos, részben pedig eltérő – érdekeit igyekszünk érvényesíteni, ami jelentős fedésben van az objektív betegérdekkel is. Ahogy látom, ebben a küzdelemben az érdekérvényesítés módszereit és technikáit is újragondolja szinte mindenki. Ugyanakkor, a gyógyszerpiac meghatározó szereplői különös gonddal figyelnek arra, hogy az elkerülhetetlennél nagyobb konfliktus egymás között ne alakuljon ki. Több jel mutat arra, hogy a gyógyszerellátás rendszerében a korábbihoz képest egy új típusú együttműködés formálódik, s ha a most még előkészítés alatt álló intézkedésekre is sor kerül, az egészségügybe visszaintegrálódott és önállóságát visszaszerző gyógyszerészet ebben is komoly tényező lehet. Szeretném remélni, hogy az erre való készülésben a Köztestületi napok is sok segítséget nyújt. Hívom a gyógyszerészeket, vegyenek részt ebben a munkában is.

 

Niczky Emőke

Kapcsolódó oldalak:
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. január 22-én tartotta soron következő elnökségi ülését – mgyk.hu
Beszélgetés hangzott el a kisforgalmú gyógyszertárak támogatásával kapcsolatban az InfoRádióban – mgyk.hu
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2014. december 11-én tartotta soron következő elnökségi ülését – mgyk.hu
Kedvezmények Volkswagen személyautók vásárlására – mgyk.hu
Számvetés – Véget ért a Köztestületi Napok rendezvénysorozata – mgyk.hu
« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 16 szombat