Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2014. november 18.
Részletek a közforgalmú gyógyszertárakról alkotott kormányjelentésből - 1. rész - MGYK

A közelgő Köztestületi Napok alkalmából részletek adunk közre a közforgalmú gyógyszertárakkal kapcsolatos kormányjelentésből.  Tesszük ezt azért, mert ennek ismerete nemcsak a szakmai és szakmapolitikai vezetők, hanem a gyógyszerészek számára is fontos lehet.
Összeállításunk első részben a jelentés keletkezéséről, szerkezetéről, illetve a 2006-os szabályozásról ejtünk szót.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII. törvény (a továbbiakban : Gyftv .) 86/B. §-a elrendeli, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti időszakra vonatkozóan a Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjesszen az Országgyűlés elé.

A jelentés elkészült, amit 2014. október 27-én nyújtottak be az Országgyűléshez B/1764 számon. Elkészítésében segítséget nyújtott az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK).

A jelentés bemutatja a 2010-ben elfogadott, a közforgalmú gyógyszertárak működési feltételeire vonatkozó szabályozásváltozásokat, azok kiváltó előzményeit, illetve a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzetéről is tájékoztatást ad (A jelentés készítésekor a 2013. évi mérlegbeszámolók adatai még nem voltak elérhetőek.). A következőkben az alább látható tartalomjegyzéke alapján – ugyanazt a számozást követve próbálunk betekintést nyújtani a kormányjelentésbe.

 

BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - A 2010-BEN BEVEZETETT, A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEIT ÉRINTŐ ÁTALAKÍTÁS ELŐZMÉNYEI

1. 1. A gyógyszertári szabályozás jellemzői 2006-ig

1. 2. A szabályozás változása 2006-ban

1. 3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs időszak végén

 

II. A 2010-BEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK FINOMHANGOLÁSAI

II. 1. Jelentősebb jogszabály módosítások

II.1.1. Patikaalapítási moratórium

II. 1. 2. Új gyógyszertár létesítési szabályrendszer

II.1. 3. Demográfiai és geográfiai kritériumok

II.1. 4. Országos pályázat rendje

II.1. 5. Minimális gyógyszerészi tulajdon

II.1. 6. Személyi jogos gyógyszerész önálló képviseleti és menedzsment joga

II.1. 7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma

II.1. 8. További módosítások

II. 2. Megjegyzések a deliberalizációs intézkedésekkel kapcsolatban

II. 3. A gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedések

II. 3. 1. A Patika Hitelprogramról

II. 3. 2. A Patika Tőkeprogramról

II. 3. 3. Az elővásárlásról

 

III. A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE MA III. 1.1 . A gyógyszertárak gazdasági helyzete

III. 1.1. Legfontosabb gazdasági adatok

III. 2. A gyógyszertárak működésével összefüggésben nyújtott támogatások

III. 2.1. Közforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatása

III. 2. 2 . Finanszírozási előleg

III. 2. 3. Gyógyszerészi generikus ösztönző

III. 2. 4. Gyógyszertárak árrésrendezése

III. 2. 5. Gyógyszertári szolgáltatási díj

III. 3. Fontosabb tények és adatok a hatósági gyakorlat köréből

III. 4. A gyógyszertárak szakmai helyzete

III. 4.1. Személyi jog rehabilitálása, szakmai kompetenciák fejlesztése

III. 4. 2. Alapszint ű gyógyszerészi gondozás

III. 5. Egyéb fontos szakmai változások

III. 5.1. Személyi minimumfeltételek bevezetése és képzés

III. 5. 2. Marketing szabályok szigorítása

III. 6. Jelenlegi kihívások, problémák

 

Összeállításunk első részében az I. fejezetben foglaltak közül a 2010-ben bevezetett, a közforgalmú gyógyszertárak működési feltételeit érintő átalakítás előzményeiről lesz szó. E fejezet célja, hogy nagyobb történelmi távlatban mutassa be a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok alakulását, annak érdekében, hogy nyilvánvaló legyen az, hogy a 2006 és 2010 között lezajlott liberalizációs folyamat törést jelentett az ágazati szabályozás fejlődésében.

 

I.2. A szabályozás változása 2006-ban

A jelentés megállapítja, hogy 2006 előtt a meghatározott földrajzi és demográfia szükségletalapon szervezett lakossági gyógyszerellátás rendszere feladatai ellátására alkalmas volt és egyenletes gyógyszerellátás t biztosított Magyarországon. A 2006. december 29-én bevezetett szabályozás következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás minőségének általános javulása elmaradt, sőt a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenlőtlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a működtetést veszélyeztető terhek is. Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdekű célnak a sérülését okozták.

I.3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs időszak végén

A jelentés szerint összességében elmondható, hogy a szükséglet-alapú szabályozási rendszer lazításának következtében a számon kérhető felelősségű szereplőkkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai kamara mint köztestület) szemben 2006-2010 között megerősödött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe. A megváltozott szabályozási környezet a gyógyszerellátás struktúrájának változását is magával hozta. Ez részben jelentette a szakmai (gyógyszerészi) döntéshozatalt befolyásoló külső, elsősorban gazdasági jellegű tényezők előtérbe kerülését –, csökkentve a gyógyszerészi döntéshozatal szakmai függetlenségét akkor, amikor kiüresedtek az etikai szempontokat ellenőrző, és gyógyszerészi magatartást védelmező köztestületi jogkörök is. A kötelező kamarai tagság megszüntetése a gyógyszerellátás minőségének biztosítására szolgáló eszközök gyengülését eredményezte.

2010. októberi (J/1323 számú) kormányjelentésre emlékeztetve a gyógyszerellátás szakmai színvonala és megbízhatósága, valamint a költségtakarékosság kapcsán az alábbi megállapításokat teszi a jelentés a 2006-2010 közötti időszakkal kapcsolatban.

  • A szabálytalan és jogosulatlan expediálás becsült aránya 2006-2010 között kb . 20-30%-ra volt tehető.
  • Jellemzőbbé vált az általános kereskedelemből átvett, de a gyógyszerellátás kontextusában a jogszerűség kereteit feszegető marketing elemek alkalmazása.
  • Míg a gyógyszertárak száma átlagosan 20%-kal, a gyógyszerészek száma csak 15% -kal nőtt. A növekvő patikaszámmal a gyógyszerészi létszám nem tartott lépést. A nyitva tartási idő átlagának növekedése miatt a fajlagos létszámarány alakulása enné l is rosszabb volt.
  • A közvélemény-kutatási adatok szerint az azonos hatóanyagú, de olcsóbb készítmények kötelező felajánlásának elmaradása (helyettesítés) átlagosan elérte a 30-40%-ot is.

A szakmai döntéshozatal feltételeinek változásával kapcsolatban a J/1323 . jelentés az alábbi gyakorlatról számol be.

  • A gyógyszertár működtetését érintő szakmai döntéshozatalban a személyi jogos gyógyszerész részére biztosított előjogok önmagukban elégtelenek, mert a valóságba n munkáltatójuk elvárásainak kénytelenek megfelelni. Amennyiben ellentmondanának a befektetői elvárásoknak a munkáltató másik személyi jogos gyógyszerészt választ, mivel a személyi jog nem a gyógyszertár működtetéséhez kötődik.
  • A gyógyszertári tulajdonosok nem voltak hatékonyan szankcionálhatóak a szabálytalanságok miatt, hiszen szankciók nem őket, hanem beosztott gyógyszerészeiket érintették.
  • Gondot jelentett továbbá, hogy a működési engedély súlyos jogszabálysértő tevékenység miatti megvonása esetén ugyanaz a tulajdonosi kör más gazdasági társasággal ismét lehetett működési engedély jogosultja, illetve más gyógyszertárakat is tovább működtethet.
  • A gyógyszertár tulajdonosa a gyógyszertár-létesítési kérelem beadását követően az engedélyezési eljárás során több esetben nem jelölt meg személyi jogos gyógyszerészt, illetve az eljárás során a megjelölt személyi jogos gyógyszerész személye megváltozott.
  • A gyógyszertárak nagykereskedők felé fennálló adósságállománya miatt a nagykereskedői befolyás a készletpolitikában fokozottan érvényesült, mindezt különösen erősítette a vertikális integrációban megvalósuló közvetlen nagykereskedői befolyás is.
  • A befektetők különösen 2006-2009 között erősebben érvényesítették a profitszempontot, amely a szakmai szolgáltatások minőségének háttérbe szorulását eredményezte.

A jelentés által idézett példák a gyógyszerész szakmai döntéshozatal szabadságának, illetve szakmai függetlenségének korlátozását jelzik. A következő működési elégtelenségekre mutat rá.

  • A nagyvárosokban ugyan mind a gyógyszertárak számát, mind pedig nyitvatartási idejének hosszát tekintve bővült a lakosság gyógyszerekhez jutásának lehetősége, ugyanakkor vidéken az ellátottság helyzete nem javult.
  • A megnövekedett városi ellátó kapacitás elszívta a vidéki patikák vevőkörét, jelentősen rontva ezáltal ez utóbbiak jövedelmezőségét, ami rontotta a helyben élő lakosság ellátásbiztonságát.
  • A megnövekedett városi ellátó kapacitás elszívta a vidéki patikák vevőkörét, jelentősen rontva ezáltal ez utóbbiak jövedelmezőségét, ami rontotta a helyben élő lakosság ellátásbiztonságát.
  • A szolgáltatás készlet-feltételeinek romlása a 2006-os és a 2008-as évek viszonyában átlagosan kb. 18-20% volt.

Mindezek alapján a 2010-ben hivatalba lép ő Kormány a fenti folyamatok áttekintése után a haladéktalan beavatkozás mellett döntött.

 

MGYK

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél