A műszakpótlék megvonása miatt felgyorsulhat a szakdolgozók pályaelhagyása

1., 4. oldal

Nógrádi Tóth Erzsébet

Az egészségügyi szakdolgozók erkölcsi megalázásnak tartják a műszakpótléknak a készülő munka törvénykönyvében előirányzott drasztikus csökkentését. Ez elvándorlást okozhat, pedig az ápolók tizede már most is hiányzik a kórházakból.

GYÓGYÍTÁS. Felgyorsíthatja a szakdolgozók elvándorlását az egészségügyből a műszakpótlék eltörlése, pedig az ápolók tizede már most is hiányzik a kórházakból; legsúlyosabb helyzetben a fővárosi intézmények vannak. Ha mégis így változna a munka törvénykönyve, újabb 10 milliárd forinttal rövidülne az ágazat, amelyet más jogcímen pótolni kellene. Ám a jövő évi költségvetési keretszámok ismeretében kevés a forráspótlás esélye, sőt, az energiaárak várható emelésének fedezetét is csak a bérköltségekből tudják előteremteni.

Újabb pofon az ápolónőknek?

„A gyógyítás halálát jelentené, ha elfogadná a parlament a műszakpótlék csökkentésére tett javaslatot” – jelentette ki lapunknak Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke. A munka törvénykönyvéről nemrég közzétett tervek szerint megszűnne a délutáni pótlék, az éjszakai pedig 50 százalékról 15-re apadna, ez a szakképzett ápolók átlagosan 125 ezer forintos nettó fizetését 20 ezerrel csökkentené. A változás a 90 ezer egészségügyi szakdolgozóból 50 ezer folyamatos munkarendben, ágy mellett, három műszakban dolgozót érintene.

Pedig már ma is kevesen vannak: öt-hatezer ápolónő hiányzik a kórházakból.

A kamara írásban hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a rosszul fizetett szakdolgozók erkölcsi megalázásként élik meg a tervezett jogszabályváltozást, nem tudják azt elfogadni. Így további elvándorlás lehet a következmény, az pedig a betegeken csattan. Mivel az orvoshiány miatt nem ritka, hogy egy ügyeletes doktornak két-három osztályt kell felügyelni, hatalmas a nővérek felelőssége is. „Érthetetlen, miként találhatta ki bárki, hogy még egyet csavar az amúgy is súlyos helyzetben lévő ágazaton” – fakadt ki az alelnök, aki saját bőrén érzi a betegellátás napi nehézségeit, hiszen a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ ápolási igazgatója.

Az 1630 ágyas fővárosi kórházban megvan a gyógyítási minimumrendeletben előírt létszám, ám a legtöbb intézmény ről ez nem mondható el, általános a kritikus ápolóhiány. A minimumfeltételeket is folyamatosan a gazdasági lehetőségekhez szabják, 2006 óta állandósult a létszámleépítés, sőt, a nyugdíj melletti munkát is korlátozták. Így jut a nappali műszakban egy nővérre 25 beteg – mondja Babonits Tamásné. Több évtizedes kórházi munkával a háta mögött állítja, egyre betegebben kerülnek kórházba az emberek, egyre több az idős, illetve a fokozott figyelmet, szakképzett ápolást igénylő páciens.

A fővárosi Semmelweis Egyetemen 2500 dolgozót érintene a túlóraés az éjszakai pótlék megvonása, van, akit mindkettő – tudtuk meg Ivády Vilmos gazdasági-műszaki főigazgatótól.

Ha eltörölnék ezeket a juttatásokat, évi 500 millió forinttal csökkenne az érintettek jövedelme – tette hozzá. Kérésünkre a főigazgató úgy becsülte, egy ilyen intézkedés évente akár 10 milliárd forinttal is megrövidítené az ágazatot. „Ezt más jogcímen mindenképpen pótolni kell, ekkora összeg kiáramlása ugyanis óriási kárt okozna a gyógyításban. Hatását a munkaerőpiac alakulása válaszolja majd meg” – utalt a képzett szakemberek elvándorlására a főigazgató.

A pótlék eltörlése kevésbé érinti az orvoskart, csak azokat sújthatja, akik műszakos munkarendben dolgoznak – tudtuk meg Rácz Jenőtől, a Magyar Kórházszövetség elnökétől. Bár Kázmér Tibornak, a váci kórház főigazgatójának az a tapasztalata, sok kórházban az orvoshiány miatt nem tudják megszervezni a műszakos munkarendet még ott sem, ahol a munka jellege indokolná, például a traumatológián. A főigazgató feltételes módban beszélt a műszakpótlék eltörléséről, reméli, arra nem kerül sor. Ha mégis, úgy véli, azt a mostaninál magasabb tb-finanszírozással kellene pótolni. Márpedig a jelenlegi gazdasági körülmények között nem tudni, gyarapodhat-e a biztosító jövő évi gyógyítói kasszája. Ám ha az ideivel azonos szinten marad, úgy a dologi költségek, a víz-, a gázdíjés a villamos energia árának várható emelését a kórházak csak a bérköltségeinek terhére tudnák kompenzálni – mondta Kázmér Tibor. Az általa irányított intézményben az orvosok nettó átlagos jövedelme nem éri el a 186 ezer forintot, a szakdolgozóké pedig csupán 116 ezer. Orvosként állítja: sokkal nagyobb megterhelést jelent az emberi szervezetre az éjszakai munka a nappal végzettnél, így az többletdíjazást igényel. Ő is megerősíti kollégái véleményét: az intézkedés további elvándorlást okozhat a váci kórházban is, ahol az év első felében 10 százalékos volt a fluktuáció, pedig most is hiány van jól képzett műtősökből és aneszteziológus asszisztensekből.

Eltér az uniós gyakorlattól

„A műszakpótlékok esetében a munka törvénykönyvének tervezetében foglaltak megvalósulása jelentős jövedelemcsökkenést okozna az éjszaka is dolgozó munkavállalók számára, egyes dolgozóknál akár 30 százalékos keresetkiesést is hozhat a változás” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Prugberger Tamás munkajogász. A Miskolci Egyetem tanára hozzátette: Nyugat-Európában jellemzően 30 százalék körüli az éjszakai pótlék, a délutáni viszont nem megszokott.

A jelenlegi tervekkel ráadásul nemcsak az a baj, hogy összegszerűen kevesebbet kapnának a munkavállalók.

Prugberger szerint az is aggályos, hogy az éjszakai műszakban egységesen 15 százalékos pótlékot írnának elő. „Mindez nem venné figyelembe az állandó éjszakás és a váltott műszakban dolgozók közötti különbséget. A váltott munkarendben – például a folyamatos vagy a három műszakban – dolgozók fizikai megterhelése nagyobb, mint az állandó éjszakázáshoz már hozzászokott munkavállalóké – mutatott rá Prugberger Tamás. – Emiatt a kétféle munkarend közti különbségek elismerése az uniós országok jogrendjében elterjedt és indokolt” – tette hozzá.

A szakszervezetek még mindig tárgyalni akarnak

A szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetéseket az új munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a kormánnyal és a munkáltatókkal, miután a múlt heti tárgyalások eredménytelennek bizonyultak. A budapesti tájékoztatón az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elmondta azt is, egyelőre sem formális, sem informális viszszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról. Pedig a szeptemberi eleji kormányülés előtt kellene rá sort keríteni. Ráadásul a tervezet megvitatására több hónapra lenne szükség, ha pár hét alatt „átgyötrik” a parlamenten, az feszültségekhez vezet majd – figyelmeztettek a szakszervezeti vezetők.

A sajtótájékoztatón szóba került az Országos Érdekegyeztető Tanács hiánya is. Ezzel kapcsolatban elhangzott: a munka törvénykönyvéről a múlt csütörtökön folytatott tárgyalás bizonyította, a problémákat háromoldalú egyeztetésen lehet megoldani.

Az OÉT megszüntetésének egyik kormányzati indoka az volt, hogy a rendszer pazarló.

Ugyanakkor a jelenlegi egyeztetési rendszer, amelyben az oldalakkal külön-külön tárgyalt a minisztérium, nem olcsóbb és nem is hatékonyabb az OÉT-énél – hangzott el.

Ráadásul nemcsak a munka törvénykönyvéről, hanem a 2012-es adó és járulékszabályokról, valamint a költségvetésről is egyeztetni kell a szociális partnerekkel.

vissza