Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2018. 02. 20.
Összeállítás: Szigorították a büntetését, de így sem kerül börtönbe egy magát rákkutatónak beállító állatorvos - Kékfény
2018. 02. 20.
Vajon mit gondolunk a homeopátiás szerekről? - kemma.hu
2018. 02. 19.
A magyarországi gyógyszertáraknak már több mint a fele csatlakozott a Biztonságos étrend-kiegészítő programhoz - Katolikus Rádió
2018. 02. 16.
Védeni kell a személyes egészségügyi adatokat - Világgazdaság
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató anyagok a CIG Pannonia (volt MKB) biztosító szerződéssel kapcsolatban
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Táltosképző – a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusokról…
2015. május 31.
Nyomtatható változat

A Táltosképző májusi összejövetelén dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdász volt a vendég, aki a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusok történetéről, természetéről és kezeléséről tartott előadást. Az adatokkal bőven alátámasztott beszámoló számos összefüggést tárt fel, és ráirányította a figyelmet arra, hogy a piac szereplőinek egyéni önérdeke sokszor felülírhatja az ágazatét.

Dr. Hankó Zoltán köszöntő szavai után röviden bemutatta dr. Bodrogi József egészségügyi közgazdászt, a Corvinus és az ELTE volt oktatóját, volt miniszteri biztost, akivel közel két évtizedes ismeretségük alatt hosszú távú munkakapcsolatuk alakult ki. Dr. Bodrogi a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusok történetéről, természetéről és kezeléséről tartott előadást. Az előadó bevezetőjében elmondta, két fő téma köré gyűjtötte mondandóját: az egyik a gyógyszerpiaci trendek kérdésköre, míg a második téma esetében hazai vizekre evez és a magyar gyógyszerpiaci főszereplők helyzetébe próbál betekintést nyújtani – már itt felhívta a figyelmet arra, hogy másféle szempontokat érvényesítenek a gyártók, a finanszírozók, a nagykereskedők és az orvosok. Táltosképző – a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusokról…

Az előadás gyógyszerpiaci trendekkel foglalkozó részében a piac globális jellegét hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy pár hónapos késéssel nálunk is megjelenik minden új termék. A továbbiakban a gyógyszeripar „dilemmáját” vázolta föl. E szerint vannak a különféle megbetegedések, amelyek kezelésére jelenleg nem ismeretesek áttörést jelentő gyógyszerek. Ez óriási nyomást generál a betegek részéről, a gyógyszergyártásnak pedig kihívást jelent. A gyógyszer kutatás-fejlesztés azonban kockázatos tevékenység, hiszen 10 ezer szabadalmaztatott vegyületből 4 lesz sikeres. Továbbá igen drága is, mert egy terápia kifejlesztése kb. 1,2 milliárd dollárba kerül… Bodrogi egy amerikai példát hozott ennek szemléltetésére: a hepatitis C-terápia 80 ezer dollár egy beteg számára. „Jól van így? Ha van ennyi pénzem, meggyógyulok, ha nincs, nem?”  – tette fel a finanszírozónak, a gyógyszeriparnak és a társadalomnak is komoly problémát jelentő kérdést.Táltosképző – a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusokról…

A közgazdász mindent a kereslettel és kínálattal magyaráz –mondta, és így is tett a továbbiakban. Először a gyógyszerpiac keresleti oldalának néhány jellemzőjét ismertette. A megbetegedések okait 60-70 százalékban az életmóddal magyarázzák, kisebb részben pedig a genetikai és környezeti okokkal; ez utóbbi alatt természeti és társadalmi okokat is értve. Úgy látja, ma az elhízás az egyik legfontosabb népegészségügyi kihívás, annak minden következményével – mindezt hazai és külföldi adatokkal támasztotta alá. A keresleti oldal másik fontos tényezője, hogy az átlagéletkor világszerte emelkedik, ott is, ahol egyébként alacsony. Ma hazánkban 13 százalék a 65 éven felüliek aránya, ami egyrészt terhet jelent az egészségpolitika számára, másrészt pedig a kérdés megoldását a politika nem szívesen vállalja föl. A politika számára ugyanis a költséghatékonyság szempontjából az a kérdés vetődik fel, hogy X forint befektetéssel mennyi nyereséget tud elérni, és 65 év fölöttiek kezelése költséghatékonyság szempontjából nehezen értelmezhető. A társadalom elöregedése hatalmas egészségpolitikai kérdés, nálunk a 64 éven felettiekre fordítják például a gyógyszertámogatás 2/3 részét. A fejlett világnak pedig az ezzel kapcsolatos kérdéseket előbb-utóbb fel kell tennie. A döntést gátolja, hogy az egészségügybe ma befektetett összegek csak évtizedek múlva hoznak hasznot … akkor pedig már lehet, hogy nem is az adott politikus, párt lesz hatalmon. Kivételként említette Finnországot, ahol 1975-ben olyan politikai döntés született, amely az egészségügyre kifejtett kedvező hatása akkor jelentkezett, amikor az azt bevezető miniszter már nem is élt. Nem szívesen fektet a politika olyanba, amely nem hoz számára hasznot.Táltosképző – a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusokról…

A kínálati oldallal folytatva elmondta, a világ gyógyszeripara tavaly kutatás-fejlesztésre 50 milliárd dollárt költött. Több piaci adatot is megosztott a hallgatósággal: például 2014-ben a világ gyógyszer-értékesítésből  befolyt összege  1100-1200 milliárd dollár volt. A Föld lakosságának 4 százaléka fogyasztja a gyógyszerek 30 százalékát. Míg az Egyesült Államokban 9 százalékos volt a növekedés, addig a BRICK országaiban ez 52 százalékot tett ki – ez utóbbi ma a húzóerő.

Majd feltette a kérdést: a növekvő egészségügyi kiadásokat vajon honnan lehet finanszírozni? Ha nincs elég pénz, milyen más források állhatnak rendelkezésre? Ez komoly probléma mindenhol, és – a kínálati oldalnál maradva – a törzskönyvezés költségeiről, a betegtájékoztatókról és a gyógyszerbiztonság szigorodó feltételeiről is szót ejtett, ahogy a gyógyszerhamisításról is.

A következőkben a magyar trendek bemutatásával folytatva. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy adott ország gazdasági fejlődéséhez tőkére és munkára van szükség. Mivel hazánkban a tőke nem jut jelentős szerephez, marad munka – ez viszont függ az oktatástól és a munkavégző képesség megőrzésétől, így az egészségügytől. Ezekre jobban kéne koncentrálni a politikának… Úgy látja, egyre gyakrabban hangzanak el olyan kérdések, hogy mennyit költsön egy ország egészségügyre. Minden országban ugyanaz a helyzet: az egyes szakágak benyújtják kéréseiket, mindenki kér valamilyen összeget. Olyan azonban nyilvánvalóan nincs, hogy minden kérést teljesíteni lehetne. Az első szűrő a pénzügyminiszter, ő látja, van-e a kérés teljesítésére pénz. A legfelső döntéshozó azonban mindenhol a politika – ez diszponál a források fölött. Megnézik, az adott befektetésnek mi a kimenetele, a társadalmi hatások mellett a politikait is figyelembe veszik: Mi lesz a politikai hozadéka, ha pl. 100 milliárdot betesznek az egészségügybe? Lesz valamilyen politikai haszna? A válaszok ismeretében dönt a politika.

Az előadó a továbbiakban a gyógyszergyártók szempontjából elemezte a vaklicit hatását. Úgy látja, inkább előnyökkel jár a rendszer. Szó esett továbbá a gyógyszergyártók különadójáról és a sávos befizetésről is. Majd a piac néhány jellemző adatát ismertette: például tavaly 300 millió doboz gyógyszert adtak el, valamint 500 tonnát tett ki a begyűjtött és megsemmisítésre került gyógyszer.Táltosképző – a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusokról…

A hazai gyógyszerpiac sokkomponensű vektorrendszerként jellemezhető, ahol a finanszírozó, a gyártók, a kereskedők, az orvosok és a fogyasztók érdekei találkoznak egymással. Hazánkban elmaradtak a GDP növekedéstől az egészségügyi kiadások, de vajon hogyan lehetne bővíteni a forrásokat? A „chips-adót” említette, valamint azt, hogy először nálunk sikerült egészségügyi bevétellé konvertálni az alkohol és a dohány jövedéki adóját. A forrásbővítés ezen technikájának bővítése 2014 után azonban leállt. Komoly bevételi forrást jelentenek a Fázis-3 klinikai vizsgálatok, mert jelentős összeg áramlik így be a rendszerbe. Jól szerepelünk a klinikai vizsgálatok versenyében.

Az innovatív és a generikus gyógyszergyártók hazai helyzetének ismertetését követően a gyógyszer-nagykereskedők kerültek szóba: a patikai forgalom 80 százalékát 2 cég bonyolítja. Felvetette továbbá, hogy a kórházi gyógyszerek beszerzésének 80 százaléka egy külföldi céghez köthető – át kellene gondolni ezt a helyzetet. Szó esett továbbá a közelmúltban történt szervezeti átalakulásokról, a kistelepülések gyógyszerellátásáról és az Uniónál a lakossági gyógyszerellátás átszervezése kapcsán ellenünk elindított eljárásról is. Ez után az orvosokat említette, hangsúlyozva romló helyzetüket, az elvándorlás problematikáját és az utánpótlás kérdését.

A több mint három órás elemzést követően a hagyományokhoz hűen lehetőség nyílt kérdések feltételére. Ezek egyikére válaszként felhívta a figyelmet arra, hogy a Ratkó-korszak szülöttei hamarosan nyugdíjba mennek, és ez komoly problémákat fog okozni a nemcsak a nyugdíjrendszerben, hanem az egészségügyben is.Táltosképző – a gyógyszerpiacon belüli érdekkonfliktusokról…

Az előadáson és az azt követő konzultáción elhangzottak alapján elmondható, hogy a gyógyszerpiac rendkívül bonyolult érdekviszonyokkal és komoly finanszírozási problémákkal működő területe az egészségügyi ellátásoknak, amelynek társadalmi, népegészségügyi és nemzetgazdasági vonatkozásai messze túlmutatnak az ágazati kereteken. A gyógyszerpiac szereplői a közös érdekek érvényesítésén túl egyéni érdekeik érvényesítésére is nagy hangsúlyt helyeznek, és ezt a gyógyszerészeknek a mindennapi munkában és érdekvédelmi tevékenységük során is figyelembe kell venni.

Végül az egri vándorgyűlésen megtartott Táltosképző összejövetelen elhangzottaknak megfelelően, elindult a fiatalok kamarai integrációját és szakmai problémáinak megoldását elősegítő problématérkép összeállítását célzó munka. 

B. Zs.

Fotó: Dr. Nagy Vilmos

« Vissza
Betegsarok
2018. 02. 08.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos együttműködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája (2018.02. 07.)
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
Eseménynaptár

2018 február
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2018. 01. 13.
A szem allergiás megbetegedései
2018. 01. 13.
A gyógyszerallergiákról
2018. 01. 13.
Gyermekkori allergiák
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2018. 02. 24 szombat