Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2016. július 27.
Utazásorvostan gyógyszerészeknek – Beszélgetés dr. Felkai Péterrel

Utazni jó… de még jobb, ha előtte felkészülünk rá. De vajon ki segíthet a felkészülésben?  Dr. Felkai Péter több könyvébe is az utazásorvostant járta körbe és ahogy az a továbbiakból is kiderül, elsősorban a gyógyszerészekben látja a megoldást.


Utazásorvostan gyógyszerészeknek – Beszélgetés dr. Felkai Péterrel – Hazánkban az Önét megelőzően még nem jelent meg olyan, az utazásorvostant tárgyaló komplex könyv, amely jó alapul szolgálna ennek a tudományterületnek a megismerésére. Hogyan került kapcsolatba a kérdéssel?

– Miután 1979-ben végeztem a SOTE-n, első munkahelyem az Országos Mentőszolgálatnál volt, majd 1984-ben intenziv-aneszteziológusi szakvizsgát szereztem. Amikor 1990-ben lehetőség nyílott a magánegészségügyi ellátásra, megalapítottam a Személyi Orvosi Szolgálatot, ami az első külföldi-magyar alapellátó és mentőszolgálati tevékenységet végző, egészségügyi magánvállalkozás volt hazánkban. Már akkor is több külföldi biztosító társaság felkeresett azzal, hogy az ő biztosítottjaikat ellátnánk-e. Az uniós csatlakozásunk, 2004 után már mindenki mindenhova mehetett – évi 17 millió utazást regisztráltak. Láttam, hogy a magyarok keveset törődnek az egészségükkel, és velük kapcsolatban külföldi útjaikon számos gond merülhet fel, amelyekre akkor még nem volt megoldás, így elkezdtem ezt a kérdést tanulmányozni.

– Sokan úgy gondolják, nincs is szükség utazási tanácsra… Ehhez képest Ön utazási orvostanból PhD fokozatot szerzett 2008-ban – elsőként hazánkban. Ön képviseli hazánkat a WHO – ECDC szervezethez tartozó, a utazási betegségekkel, fertőzésekkel foglalkozó EuroTravelNet és a GeoSentinel nevű szervezeteknél, melyek az utazók és migránsok által közvetített fertőzőbetegségek előrejelzésével foglalkozik. Több egyetemen is az utazásorvostan előadója, a betegek külföldről való hazaszállításának nemzetközi szakértője, több könyve, cikke jelent meg ebben a témában…

– Úgy gondolom, az utazásorvostan sokkal nagyobb jelentőségű, ahogy azt talán még a szakmabeliek is gondolják. Nem a méltó helyén foglalkoznak vele. A beteg utazó orvoslása más, mint a mindennapi megszokott orvosi ténykedés,különálló dolog. Az itthon apróságnak tűnő bajok külföldön komoly gondokat okozhatnak, például, ha valaki itthon náthás, akkor nem csinálunk nagy ügyet belőle, de ha a repülőgépen bedugul az orra, akkor akár megrepedhet a dobhártyája. Itthon egy bokaficam ellátása egyszerű, de külföldön tönkre tehet egy nyaralást, sőt lehet, hogy a beteg képtelen folytatni útját.

Tény, a magyar utazók több mint 92%-a Európán belüli célországot választ a felmérések szerint, ahol tudvalevőleg nincs fertőző megbetegedési veszély, civilizáltak a higiéniás viszonyok. Mivel nem kell védőoltást adatniuk maguknak, ezért nem is mennek az orvosukhoz. De a védőoltások az utazásnak csak egy szeletét adják, noha baleset, hőártalom, mozgásszervi problémák, medúzacsípés stb. mind-mind velejárója lehet egy európai nyaralásnak is.

Utazásorvostan gyógyszerészeknek – Beszélgetés dr. Felkai Péterrel A korábban megjelent Utazásorvostani ismeretek gyógyszerészeknek, illetve a most kiadásra került Életveszélyes állapotok ellátása a gyógyszertárakban  című könyveimben az utazás alatt fellépő valamennyi egészségügyi problémával foglalkozom és próbálok választ adni számos gyakorlati kérdésre is. Csak néhány ezek közül: Bejelez-e a csípőprotézis a repülőtéri átvilágításon? Hogy lehet kiváltani az ingyenes uniós egészségügyi kártyát? Mi a különbség a különböző utasbiztosítások között? Mit tegyünk, hogy ne duguljon be a fülünk a repülőgép fel- és leszállásakor? A krónikus beteg is utazhat, csak megfelelően fel kell készíteni. Tudomásom szerint nem jelent meg olyan könyv, amely a magyar utazók szokásaihoz és elvárásaihoz igazítottan, és nem pusztán orvosi, hanem gyógyszerészi szempontoktól, a gyógyszerészek lehetőségeihez szabva e kísérelné meg ismertetni a tudnivalókat. Természetesen megjelent az orvosoknak is az utazásorvostannal foglalkozó könyvem, de az inkább orvos-szakmai szempontokat tartalmaz és olyan gyógyszerelést (pl. a malária ellen), amelyet jelenleg csak orvosi rendelvényre lehet megvásárolni.

– A minket legjobban érdeklő kérdés ezzel kapcsolatban persze az, „hogyan jöttek a képbe” a gyógyszerészek?

– Gondoljunk csak bele, hova, kihez fordulnak az emberek, mielőtt elutaznak!? Ha az orvoshoz nem is, de a patikába biztosan elmennek, hiszen napolajat, ragtapaszt stb. szeretnének vásárolni indulás előtt. Tehát a gyógyszerész az, akivel minden bizonnyal találkoznak az utazók, és neki teszik fel kérdéseiket – és neki tudni kell válaszolni rájuk. Védőoltás köztelezettsége híján, de utazási tanácsért nem nagyon keresik fel a háziorvosokat. Ezen kívül én úgy látom, a gyógyszerésznek túlnyomórészt jó a kommunikációs képességük. Nagy a tárgyismeretük (főleg a vény nélkül kapható gyógyszerek terén), és nemcsak a gyógyszereket ismerik, hanem más, az utazáshoz szükséges termékeket, készítményeket is tud ajánlani… Ráadásul a patika egész nap nyitva van, ellentétben a házi orvosi rendelővel. Így kezdődött, hogy a gyógyszerészek felé próbáltam orientálódni.

– Hogyan fogadta a szakma a megkeresését? Várható valamifajta együttműködés?

– Az MGYT és a Kamara is nagyon pozitívan állt hozzá. A Galenus Kiadó jelentette meg az Utazásorvostani ismeretek gyógyszerészeknek című könyvemet. Felismerték a téma fontosságát, különösen a gyógyszerészi gondozás szempontjából. Hiszen ha mérik a patikákban a vérnyomást vagy a vércukrot, és magasnak találják, akkor orvoshoz küldik a beteget. De ha például Thaiföldre akar menni valaki, akkor a gyógyszerész is tud tanácsot adni, sőt, ha védőoltásra van szükség, akkor annak felvételét is tanácsolja a betegnek. És tudni kell válaszolni a kérdéseire. A kamara mindent megtett, hogy az utazás előtti tanácsadás a gyógyszerészek látóterébe kerüljön, az elnökség még határozatot is hozott az utazás előtti tanácsadásról (ez a kamara honlapján olvasható), és több, a gyógyszerészek által olvasott folyóiratban is foglalkoznak a témával.

Európában elsőként a debreceni egyetem Belgyógyászati Intézetének keretében alakult egy tanszéki csoport e tudományág oktatására – az Egyesült Államokban és Ausztráliában már van ilyen tanszék. A budapesti egyetemen elsőként a gyógyszerészkaron folyik az utazás előtti tanácsadás című tantárgy.  A tudnivalóknak sikere volt, ez egy jól előadható, színes téma, és megindult a posztgraduális képzés is.  Az pedig a távolabbi jövő zenéje, hogy az utazás előtti (illetve a többi) immunizáció történjen a patikákban, ahogy az több tengerentúli és európai országban is így van…

B. Zs.

Fotó: Dr. Felkai Péter előadás közben 

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél