ZIVKOVICSNATÁLIA
Máris éles vita övezi az egészségügyi kormányzat egyik első intézkedését, a patikaalapítási moratóriumot. Míg a gyógyszerészek szakmai szervezetei örülnek a döntésnek, a piac más szereplői, a gyógyszer-nagykereskedők tiltakoznak. Szerintük ugyanis a hazai gyógyszerellátási problémák nem a szabad patikaalapítás miatt alakultak ki, hanem a rossz jövedelmezőség, az alacsony árrés miatt. Úgy tudjuk, a minisztérium tervei szerint legkésőbb július végén lépne hatályba a patikaalapítási stop.
Egyesek szerint addig tömeges gyógyszertár-létesítési hullámra lehet számítani, míg mások nem tartanak ettől. Kivételeket is meghatároznának: azok kaphatnának mentességet a moratórium alól például, akik olyan településen nyitnak patikát, ahol eddig nem volt. A gyógyszertár-alapítás végleges szabályozását várhatóan őszig dolgozzák ki.
A moratórium nem old meg semmit, a hazai gyógyszerellátás problémáit ugyanis a rossz jövedelmezőség, az alacsony patikai árrés okozza - vélekedett a Gyógyszernagykereskedők Országos Szövetségének elnöke. Szabó Ferenc ezt azután mondta, hogy néhány nappal ezelőtt bejelentette első intézkedéscsomagját Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi ágazatért felelős államtitkára. Ennek egyik eleme a patikaliberalizáció felfüggesztése, ami a gyakorlatban patikaalapítási moratóriumot jelent.
Szabó Ferenc szerint a liberalizáció szitokszóvá vált, miközben hatásáról nincsenek megfelelő' elemzések. Vannak az egykori szabad demokrata egészségügyi vezetés döntéseinek vitathatatlanul pozitív eredményei, például számos patikában lett hosszabb a nyitva tartás, s lehet gyógyszert vásárolni bevásárlóközpontban és hipermarketben is. Szabó Ferenc szerint nem igaz az az állítás, hogy miközben országszerte ötszáz új patika létesült - igaz, főleg nagyobb városokban -, a kistelepüléseken lévők közül rengeteg megszűnt. Az ÁNTSZ adatai alapján mindössze hattal lett kevesebb gyógyszertár az ötezer lakosúnál kisebb településeken.
Szabó Ferenc azt javasolja: álljon vissza az a szabályozás, amely szerint a meglévő patikák háromszáz méteres környezetében nem lehet újat létesíteni. Gyógyszertár alapításához pedig írjanak elő harmincmillió forintos alaptőkét.
Kifogásolta, hogy szervezetüket nem keresték meg, miközben az új egészségügyi kormányzat széles körű egyeztetést ígért. így a moratóriumot diktátumnak tekintik, pedig - mint mondta - a nagykereskedők piacra léptek patikaüzemeltetőként - ráadásul tízmilliárd forint a kintlévőségük -, ezért megkerülhetetlen a velük való egyeztetés.
- Az úgynevezett liberalizációs törvény nem volt végiggondolt, ezért szükséges az egész jogszabály, többek között a patikaalapítás feltételeinek felülvizsgálata jelentette ki Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke. Mint mondta: elfogadhatónak tartja a moratóriumot, de csak akkor, ha elegendő', legalább egy-két hónapos átmenti időt biztosítanak a hatályba lépéséig, s az ez idő alatt beadott kérelmeket elbírálják.
Mindkét szakmai szervezet hangsúlyozta, hogy nem igaz az a gyógyszerész-kamarai vezetők által hangoztatott megállapítás, miszerint a gyógyszerészi többségi tulajdonú patikák jobb szakmai színvonalon működnek, mint a befektetői tulajdonúak.
Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke viszont úgy látja: ezeken a helyeken a kialakult tulajdonosi struktúra veszélyezteti az ellátás biztonságát, a beteg ugyanis nem azt a gyógyszert kapja, amelyik neki a legjobb, hanem azt, amelyik a tulajdonos-befektető érdekeit leginkább szolgálja. Ezt meg kell akadályozni, többek között ezért is támogatják a moratóriumot. Hozzátette: az Európai Bíróság is megerősítette a tagállamokat abban, hogy a patikalétesítés és működtetés versenypiacitól eltérő szabályozása, tehát a szakmai tulajdonlás közegészségügyi érdek.
- Ismerjük azt az adatot, amely szerint a kistelepüléseken eddig csak hat gyógyszertár szűnt meg, de ennél sokkal több - valószínűleg több száz - került rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe, csőd közelébe - fogalmazott. Hangsúlyozta: valóban súlyos problémák vannak a jövedelmezőséggel, s a helyzeten tovább rontott a szabad patikaalapítás. Míg ugyanis korábban az összárréstömegen kétezer vállalkozás osztozott, most ennél négyszázzal több. Horváth Tamás szerint a pénzügyi befektetők patikavállalkozásai tőkeerősek, a szabad marketinglehetőségek mellett kedvezményekkel csábítják a vásárlókat. Ám ha így "bedöntik" a mellettük lévő', régi patikát, akkor monopolhelyzetbe kerülnek, s árpolitikájuk is megváltozik. A gyógyszerészszervezetek egyébként régóta lobbiztak a szabad patikaalapítás felfüggesztéséért. Hosszú távon szeretnék elérni, hogy patikaműködtető csak gyógyszerészi többségi tulajdonnal - azaz legalább 51 százalékkal - bíró vállalkozás lehessen.
Egyetértett ezzel Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke is. Aggodalmának adott hangot, hogy a moratórium hatályba lépéséig tömegével adhatnak be patikaalapítási kérelmeket, azokat ugyanis a tervek szerint még el kellene bírálni. Szerinte a törvénnyel együtt a nem jogerős, folyamatban lévő' ügyeket is fel kellene függeszteni.
Szócska Miklós korábban azzal indokolta a moratóriumot, hogy az ellátás minősége és egyenletessége a liberalizációval romlott: míg a városokban százával létesültek új gyógyszertárak, a vidéki betegek ellátása ellehetetlenült, rendre szűntek meg a kis patikák. Az államtitkár szerint a beteg érdeke, hogy ott nyíljon gyógyszertár, ahol arra szükség van, és nem ott, ahol az befektetői érdeket szolgál. Hozzátette: az egyes gyógyszertárak tulajdonosai között offshore cégek is megjelentek, ami nem kívánatos. Céljuk, hogy visszaállítsák a gyógyszerészi hivatás rangját, jelenleg ugyanis a patikák mögött meghúzódó befektetők miatt alig érvényesül a gyógyszerész szakmai és tulajdonosi felelőssége.
