Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékvédő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2018. 09. 25.
Nemzetközi gyógyszerésztudományi konferenciát tartottak Szegeden - u-szeged.hu
»
2018. 09. 25.
Nem mindenütt veszik vissza a kivont gyógyszert - magyaridok.hu
»
2018. 09. 24.
Szijjártó Péter hazai gyógyszercégekkel egyeztetett - portfolio.hu
»
2018. 09. 21.
Ismerje meg a debreceni patikarobotot - webbeteg.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
2012. 07. 18.
Tájékoztató anyagok a CIG Pannonia (volt MKB) biztosító szerz?déssel kapcsolatban
»
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
»
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
»
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Támogatáspolitika ? 2011. ? I. rész (A korábban a hírek rovatban szerepeltetett anyag!)

Az összeállítás a Széll Kálmán-terv bejelentéséhez kapcsolódva ismerteti a terv egészségügyi fejezetét, majd az elhangzott véleményeket, javaslatokat szedi csokorba. Összegzésként megállapítja, hogy a gyógyszerpiaci szerepl?k és szakért?k jelent?s többsége az együttm?ködés szándékával fogalmazta meg véleményét, és az egymással is ütköz? álláspontok ellenére sok olyan javaslat is elhangzott, amelyek értelmes tárgyalási alapot képezhetnek. Ugyanakkor egységesnek t?nik a szakemberek és szakért?k véleménye abban, hogy a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott célkit?zés túlzott és a végrehajtása súlyos egészségügyi és politikai kockázatokat hordozhat.

Támogatáspolitika ? 2011.

I. rész

Tavaly ?sszel ismerhette meg a szakma és a nagy nyilvánosság a Nemzeti Er?forrás Minisztérium Egészségügyért felel?s államtitkársága alkotóközössége által készített és szakmai vitára bocsátott Semmelweis-tervet. A terv önálló fejezetben foglalkozott a gyógyszer- és támogatáspolitikával. A terv a helyzetértékelés mellett a rendszer hatékony m?ködését biztosító javaslatcsomagot is tartalmazott. A tervhez hozzá lehetett szólni és javaslatokat is vártak a terv készít?i. A lehet?séggel ? a terv készít?inek id?közbeni megnyilatkozásai szerint ? sokan éltek, a javaslatok beépítése azóta megtörtént, a végleges változat közzétételére azonban még nem került sor.

 

Id?közben megjelent a Széll Kálmán-terv, melyet Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Navracsics Tibor ésMatolcsy György ismertetett március 1-jén. Az ?Összefogás az adósság ellen!? alcímet visel?, 40 oldalas kiadvány beköszönt?jében Orbán Viktor úgy fogalmaz, hogy ?Magyarország számára most jött el a pillanat, hogy hadat üzenjünk az adósságnak, amely polipként ráfonódott az életünkre. Ha nem fejtjük le magunkról, végképp lehúz a mélybe, és nem lesz esély munkából megélni Magyarországon. A Széll Kálmán Terv célja az adósságveszély elhárítása.? A Széll Kálmán-terv készít?i szerint ?2002‐ben, a szocialisták kormányzásának kezdetén Magyarország GDP‐re vetített államadóssága 53% volt. 2010‐re, vagyis nyolc év szocialista kormányzás után ? a MÁV és a BKV adósságából, valamint a PPP‐beruházásokból fakadó terhekkel együtt ? viszont már a GDP 82%‐ára emelkedett. 2010‐re az államadósság, a vállalkozások és a háztartások adóssága együttesen a GDP‐hez viszonyítva 130%‐ra n?tt.?

 

A terv szerint az adósságcsapdából való szabadulás három eszköz együttes alkalmazásával vihet? véghez:

-        Az adósságot le kell vinni 82%‐ról 50% alá.

-        A lehet? legnagyobb gazdasági növekedést kell elérni (erre szolgál az Új Széchenyi-terv).

-        Meg kell akadályozni az államadósság újratermel?dését.

 

1. A Széll Kálmán-terv

A Széll Kálmán-terv több területen jelent?s átalakításokat és kiadáscsökkentést irányoz el?. Ezek között szerepel az egészségügy is. Az ezzel foglalkozó fejezet az ?Adósság és egészségügy?címet viseli. A fejezet tagolása ? a többihez hasonlóan ? a probléma rövid bemutatásával kezd?dik, a kormányprogram vonatkozó részével folytatódik, majd a megoldásra vonatkozó javaslatokat ismerteti. Ezt követi a várható haszon, majd a teend?k határid?höz kötött felsorolása, végezetül a Széchenyi-tervben e terület fejlesztésére rendelkezésre álló forrás megnevezése zárja a fejezetet. Az alábbiakban az ?Adósság és egészségügy? c. fejezetet szövegh?en ismertetjük.

 

Adósság és egészségügy

(Részlet a Széll Kálmán-tervb?l)

Mi a probléma?

Ma Magyarországon az egészségügy a betegségb?l indul ki ahelyett, hogy az egészségre koncentrálna. Miközben arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költünk erre a területre, aközben a gyógyszerek támogatására fordított forrásaink messze meghaladják a régió átlagát. Rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek. A gyógyszerkassza kiadásainak fedezetére hitelt vesz föl az állam, és egy átláthatatlan, korrupt rendszeren keresztül ez a pénz a gyógyszergyárakhoz kerül. Az így keletkezett államadósságot azonban a magyar adófizet?knek kell visszafizetni.

 

Mi áll a kormányprogramban?

?Célunk, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehet?vé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. A gyártók rendkívül magas marketingköltségeinek csökkentése, valamint a generikus program támogatása jelent?s árcsökkent? hatást fejthet ki. A gyógyszerár‐emelkedés ellen?rzését, valamint a választék b?vítését szolgálja majd a biosimilar (magas technológiai igény?, pl. inzulin) gyógyszerek befogadási és támogatási rendszerének megteremtése. Hasonló célokat fog szolgálni a párhuzamos importból származó gyógyszerek térnyerésének el?segítése.?

?Fontos, hogy az egészségügy finanszírozása a jelenleginél egyszer?bb, kiszámítható, évekre el?re tervezhet? legyen. Meg kell teremteni, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat értékükön, eredményorientáltan finanszírozzuk.?


Mi a megoldás?

Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizet?k pénzéb?l kevesebbet kelljen költeni rá. Mindezt egy többlépcs?s folyamatban kell elvégezni, a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét fel kell számolni. Ehhez például meg kell vizsgálni, hogy mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdül?helyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét. Az egészségügy rendszerét is át kell alakítani, mert miközben pénzhiánytól szenvednek a rendel?intézetek, a kórházak, az egészségügyben dolgozók elfogadhatatlanul alacsony bérért dolgoznak, aközben az indokolatlan kiadások, a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok is részei az egészségügy mindennapjainak. Az átszervezéssel megtakarított forrásokat az egészségügyben kell elkölteni, kórházak fejlesztésére, vagy akár az egészségmeg?rzést nagyban szolgáló tömegsport programokra.

Mi a haszna?

A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizet?k pénze. Több jut gyógyításra és egészségmeg?rzésre, ezzel az emberek általános egészségügyi állapota is javulhat, csökkenhet a munkától betegség miatt távol töltött id?, amely összességében szintén jó hatással van az államadósság újratermel?désének megakadályozására.

Mit teszünk?

2011. április 1‐t?l a Nemzeti Er?forrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy új, hatékonyabb gyógyszer‐finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.

2011. július 1‐ig a Nemzeti Er?forrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszertámogatási rendszer m?ködéséhez szükséges jogszabályokat.

Rendelkezésre álló forrás az Új Széchenyi Tervben

Az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintnyi forrást tartalmaz egészségüggyel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.

A Széll Kálmán-terv egészségügyi / gyógyszerügyi fejezete számokat nem tartalmaz és a bejelentés során sem hangzottak el konkrét összegek. Ugyanakkor a bejelentéskor Matolcsy György kivetített anyagában az szerepelt, hogy a 2011-ben 343 milliárdos gyógyszerkasszában 2012-ben 83 MdFt, 2013-ban és 2014-ben 120-120 MdFt megtakarítást terveznek. Ezeket az adatokat egy nappal korábban már az egyik internetes újság ismertette, majd az NGM honlapján közzétett demonstrációs anyagban meger?sítették.

 

2. Reagálások a Széll Kálmán-tervre

 

A Semmelweis-tervre és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly novemberben tett bejelentésére tekintettel, mely szerint kb. 100 milliárd forintot akarnak a járóbeteg gyógyszerkasszában megtakarítani, a gyógyszerellátási rendszer szerepl?i már a Széll Kálmán-terv bejelentését megel?z?en elkezdték támogatáspolitikai álláspontjuk kidolgozását. Ezért már a bejelentést megel?z?en hetekkel megjelentek a támogatáspolitikával kapcsolatos els? publikációk.

 

Bodrogi József egészségügyi közgazdász és Szolyák Tamás az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke a Világgazdaságban február 16-án közösen publikált írásban kifejti, hogy a várható élettartam egy évvel való meghosszabbodása a GDP 4%-os növekedését eredményezi, ezért az ?egészségérték? emelése komoly tényez? lehet a versenyképesség fejlesztésében, a GDP b?vülésében és a foglalkoztatottság növelésében. Az eredménytelen terápia növeli a szöv?dmények számát, ami újabb gyógyszeres kezelést igényel. A gyógyszer-finanszírozás f?nyírószer? visszavágása helyett a hatékonyság növelésére célszer? fókuszálni. ?Hatékonysági szempontból elemezhetjük a hazai termékek árszínvonalát a nemzetközihez képest és vethetjük ezt össze az elért egészségnyereséggel, várható élettartammal. Nyilvánvalóan megjelennek azok a területek, ahol jelent?s ártartalékok vannak a gyógyszerekben, melyek kisz?résével legalább közelíteni tudjuk, hogy befektetéseink azonos mennyiség? egészségnyereséget érjenek el. A két hatékonysági szempont kombinációja jelent?s hatékonyságnövekedést hozhat.? Felhívják a figyelmet arra is, hogy a generikus termékek árában ? a legalacsonyabb európai árak figyelembe vételével ? ?hatalmas megtakarítási lehet?ség van?. Azonban ?egy 80 milliárd forint érték? forgalomcsökkenés az árfelülvizsgálatok eredményeként olyan mérték? árréscsökkenést okozna, hogy a kis forgalmú vidéki patikák tönkremennének, és ez ellátási gondokhoz vezetne. Tehát ezt azonnal a patikai árrés jelent?s megemelésével kellene kompenzálni.? Szólnak arról is, hogy a hatékonyságnövelést célzó lépéseknél a gyógyszeripari hatásokat is vizsgálni kell. Az iparág 2010-ben forgalomarányosan befizetett extra adója 51 milliárd Ft, ami az iparági bevételek 8,83%-a. ?Ez jelent?sen felülmúlja bármely ideiglenesen bevezetett különadó mértékét?.  A kialakítandó modellnek tehát figyelembe kell vennie ?a lakosság jövedelmi szerkezetét, egészségszemléletét, az ellátórendszerre, a forgalmazói és gyártói rendszerre kivetett hatásokat?.

 

A Világgazdaság február 23-i számában közölt írásában Hankó Zoltán kamarai alelnök kifejti, hogy kívánatos lenne, ha a döntéshozók végre a gyógyszertámogatást ?nemcsak a tb által folyósított, árhoz nyújtott támogatással igénybe vehet? szolgáltatásnak? tekintenék, hanem ?a teljes érték? élet élésének egyik lehetséges eszközét? látnák benne. A cikkíró több javaslatot fogalmaz meg. Javasolja, hogy a ?gyógyszerkommunikációs er?térben? a gyógyszergyárak mellett jelenjenek meg azok a szerepl?k is, akik a támogatáspolitika szakmai szempontjait ?magas színvonalon, hitelesen és hatékonyan? képesek képviselni. Ugyanis az orvos nem a gyógyszergyárral, hanem az OEP-pel kötött szerz?dést a gyógyszerek támogatással történ? rendelésére. Javítandó a beteg-együttm?ködés is. Ehhez ? a jelenlegivel szemben ? olyan megoldásokra van szükség, amelyek megteremtik az orvos és a gyógyszerész érdekeltségét a közösségi források rendeltetésszer? felhasználásában és a hatékonyság érvényesítésében. A hatékonyság növelése a betegtudatosság és az együttm?köd? készség hiányában azonban nem valósulhat meg. Mint írja, ?a gyógyszertámogatás rendszerében nemcsak a társadalmi szint? szolidaritás elvének kell érvényesülnie, hanem a beteg személyes felel?sségének is a saját egészségi állapotáért és a rá fordított közösségi er?források felhasználásáért?. Ezért a lakosság egészségtudatosságának, együttm?köd? készségének és érdekeltségének javítása olyan feladat, amelyben a közvetlen támogatáspolitikai eszközökön túl a ?népegészségügyi és prevenciós? programoknak is komoly szerepe lehet. Kezdeményezi az érdekviszonyok tisztázását is, mert a jelenlegi kuszaság sok m?ködési zavar forrása. Példaként a kórházi és a járóbeteg gyógyszerforgalmazás összehangolatlanságát és a generikus szabályozás ellentmondásos szabályozását említi, benne a helyettesítés szabályrendszerével.

 

A Széll Kálmán-terv március 1-jei bejelentése el?tt már kiszivárogtak különböz? információk. A Népszabadság február 28-án arról ír, hogy értesülései szerint a kormány a 300 Ft-os dobozdíjat 500 Ft-ra akarja emelni, a gyógyszerfogyasztók kiadásai 5-30 százalékkal n?hetnek, a legkisebb költségnövekedésre a daganatos betegek számíthatnak, a generikus gyógyszerek árversenyének növelésével a kormány 30-40 milliárdot akar megspórolni. Változni fognak a gyógyszerbefogadási szabályok, növelni fogják a gyártói befizetéseket és az orvoslátogatói díjat. Ugyanazon a napon a portfolio.hu internetes portál közzéteszi, hogy a gyógyszerkasszából 2012-ben 83, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forintot akar a kormány megtakarítani.

 

Március elsején ismertették a Széll Kálmán-tervet. Ugyanezen a napon Mellár Tamás az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a gyógyszerkasszában együtt van jelen a hiány és a túlköltés. Békesi László volt pénzügyminiszter a hvg.hu-nak kifejti, hogy ?képtelenség 100 milliárdot elvonni a szektorból anélkül, hogy vagy közel ennyivel emeljék a lakosság térítési díjait, vagy tovább sanyargassák az egyébként versenyképes gyógyszergyártó cégeket.?

 

Szócska Miklós államtitkár március 1-i budapesti fórumán egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy már 2011-ben is szükséges a gyógyszerkasszában ?egy kis kiigazítás?, melyre mintegy 23-25 milliárd forintos többletforrás el?teremtése szükséges. A portfolio.hu beszámolója szerint az államtitkár a gyógyszerkiadások Széll Kálmán-tervben megfogalmazott mérték? csökkentését ?igazi b?vészmutatványnak? tartja, f?leg úgy, hogy a betegterhek nem növekedhetnek.

 

A Somogyi Hírlapnak Gara István nagyatádi gyógyszerész március 1-jén úgy nyilatkozott, hogy a generikus helyettesítés ?kétségkívül választékb?vít?, de azt is látni kell, hogy miután a technológia teszi a gyógyszert gyógyszerré, nem egészen ugyanaz a generikus, helyettesít? gyógyszer?. Horváth Tamás MGYK elnök az ATV-ben kifejtette, hogy els?sorban arra figyel majd: a betegterhek ne növekedjenek és az ellátás min?sége ne romoljon. Mára a rendszer egy ?kifacsart citromra? emlékeztet, ezért a gyógyszeres terápia hatékonyságának növelésére kell fókuszálni.

 

A weborvosnak Zalai Gábor a Boehringer Ingelheim magyarországi igazgatója kifejti, hogy a gyógyszerkassza nettó növekedési üteme elmarad az államadósság növekedését?l. Szóvá teszi, hogy a gyógyszerismertet?k után személyenként és évente fizetend? 5 millió forint adófizetési kötelezettség megnehezíti a gazdálkodásukat, miközben ?szakmai kötelességünk tájékoztatást adni az orvosoknak?. ?Nagyon magasak az adóterhek és nincsenek tartalékok a gyógyszeriparban, hiszen a 300 milliárd forint támogatási kerethez tavaly 51 milliárd forinttal járultak hozzá a gyógyszergyártók?. Szerinte ?A gyógyszer-támogatási rendszerben is vannak tartalékok, amelyek feltárásával tényleges megtakarítások érhet?ek el?. Javasolja a ?magas generikus árszintek európai árszinthez történ? csökkentését a referenciaárazás keretein belül, a hatástalan terápiák támogatásának megszüntetését, egyes területeken a hatékonyabb befektetések támogatását, a terápiás protokollok és finanszírozási protokollok összhangjának megteremtését, a protokollok betartásának ellen?rzését?.

 

A weborvoson március 2-án közzétett összeállítás szerint Rózsa Iván a sanofi-aventis/Chinoin kommunikációs igazgatója szerint a gyártói terhek emelkedése a kutatás+fejlesztés terén is nehéz helyzetbe hozza a magyarországi gyártókat. ?Az anyavállalat a stabil, ösztönz?ket kínáló országok valamelyikébe viheti el a jöv?ben a kutatás-fejlesztési projekteket. Elengedhetetlen, hogy a hazánkban több ezer munkahelyet teremt?, a hazai GDP-hez, exporthoz jelent?s mértékben hozzájáruló hazai gyógyszeripari vállalatok kutatás-fejlesztési költségei leírhatók legyenek az extra magas adókból?. Beke Zsuzsa a Richter PR-ért és kormányzati kapcsolatokért felel?s vezet?je szerint cége ?mint t?zsdén jegyzett cég, a befektet?i érdekeket figyelembe véve nem tud hivatalosan meg nem er?sített, sajtóba kiszivárogtatott információkra reagálni?. Mint mondta, ?a fix csoportokba tartozó generikus készítménykör további megszorításokat már nemigen visel el, ezen a termékkörön jelent?s megtakarítást képtelenség végrehajtani anélkül, hogy a biztonságos gyógyszerellátás szempontjai ne sérüljenek. A gyártói hozzájárulás esetleges növelése pedig még inkább el?térbe helyezné a K + F leírhatóság kérdését és szükségességét?.  Szolyák Tamás AIPM elnök kifejtette, hogy ?a jelenlegi makroökonómiai gondok közepette a már meglév? extra adóterhek id?leges, kismérték? növelését kész elfogadni?, a befizetéseket azonban ?egyértelm? célokra? javasolják fordítani. Megemlítette, hogy a kutatás részeként hazánkban végzett klinikai vizsgálatok ?elmaradásának következtében a nagy kórházak munkaer?-megtartó ereje tovább csökken majd?.

 

Szolyák Tamás a Világgazdaságnak elmondta, hogy ?átmenetileg 30-40 milliárdos racionalizálási lehet?séget? látnak a rendszerben. Amennyiben a kormány tervei valóra válnak, 2014-re a GDP 0,7%-ára süllyedne a gyógyszerkiadás a visegrádi országok mostani 1,1%-ához képest. A fejlett országokban ez az arány most 0,83%, ?de ott a hazai 200 dollárhoz képest 412 dollár jut egy f?re a közkiadásokból?. Sinkó Eszter közgazdász a Világgazdaságnak nyilatkozva nem látja tisztán, hogy a cégbevételek növelésével, vagy a gyógyszerkiadások csökkentésével számol-e a kormány, számítása szerint azonban legfeljebb 20-40 milliárdos többletadóval terhelhetik az ágazatban m?köd? vállalkozásokat. Sinkó Eszter az Indexnek nyilatkozva elmondta, hogy ?a gyógyszercégeknek tényleg van pénzük, de a mostani 50 milliárdos befizetés mellett eszük ágában sincs többet adni a magyar államnak. Ha a következ? években további 40-50 milliárdot akarnak elvenni t?lük, egyszer?en kivonulnak a piacról, elviszik a kutatás-fejlesztési tevékenységet és a gyártói kapacitásokat az országból?. Ugyanakkor a pénz egy részét ?szépen és intelligensen? is el lehet kérni ezekt?l a cégekt?l, ami ?tárgyalástechnikai kérdés?. A generikus és az originális készítmény közötti árkülönbség 50-60%-ra növelhet? a jelenlegi 30%-ról. Legalább 5-10 milliárdos tartalék van az orvosok gyógyszerfelírási szokásainak felülvizsgálatában is. ?Ha minden szerepl? összehúzza magát, ebb?l legfeljebb 50-60 milliárd jöhet ki?. Rékassy Balázs a Pfizer Hungary Kft. közkapcsolati és kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a gyógyító hatás ellen?rzésének állnak elébe. E szerint ha az adott gyártó az adott betegnél nem tudja igazolni szere hatékonyságát, nem jut hozzá annak támogatásához sem. Rékassy szerint azonban annak, hogy hatékony legyen a terápia, ?az is feltétele, hogy a beteg akkor és úgy szedje az orvosságot, ahogyan a készítmény leiratában olvasható?.

A TV2 Mokka c. m?sorában március 2-án Hankó Zoltán MGYK alelnök a megtakarítás tervezett 120 milliárdos összegét nem tartotta reálisnak. Ellenben fontosnak tartja, hogy a gyógyszerkasszát tehermentesítsék a nem odatartozó tételekt?l. Ilyen pl. az áfa és a kórházi felhasználású drága gyógyszerek járóbeteg-gyógyszerkassza terhére történ? beszerzése. Szüntessék meg a támogatási rendszer bels? ellentmondásait és ezt követ?en hozzanak hatékonyságot növel? intézkedéseket. A betegterheket nem szabad növelni, az ellátás biztonságát térben és id?ben is garantálni kell, tehát ?olyan intézkedés amelyik például a gyógyszertárak m?ködését is ellehetetlenítené, értelemszer?en a mi támogatásunkat nem fogja elnyerni?. Horváth Tamás az MTI-nek elmondta, hogy a gyógyszertárak árréstömege nem csökkenhet, mert az az ellátás romlásához vezetne. Az Indexnek nyilatkozva elmondta: jelent?s megtakarítást lehet elérni a helyes és pontos gyógyszerezéssel, amelyben a patikusok a kormányzat segítségére tudnak lenni.

 

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóviv? március 2-án az mtv1-en kifejtette, hogy ?most a gyógyszerkassza támogatási rendszere egy teljesen átláthatatlan rendszer". Úgy kell átalakítani a gyógyszerkasszát, hogy ne n?jenek a gyógyszerárak és ne kelljen ennyi közpénzt elkölteni, magyarul ?a valóban gyógyulni vágyó emberek érdekeit kell úgymond finanszírozni, és nem a gyógyszergyárakat?. Mint mondta, olyan megoldási javaslatot fog hozni a Nemzeti Er?forrás Minisztériuma, amely biztosítja azt, hogy nem fognak emelkedni a gyógyszerek árai.

Mikola Bálint MOSZ elnök március 2-án az MTI-nek úgy nyilatkozik, hogy ?elképzelhetetlen, hogy forrást vonjanak ki az ágazatból?. ?Reménytelen, hogy a gyógyszertáraktól m?ködési költségeket vonjanak el, mikor a patikák már így is közel 18 milliárddal tartoznak a nagykeresked?knek?. A MOSZ kezdeményezésére egyeztetés volt a MOSZ, az MGYT, a Gyógyszer-nagykeresked?k Országos Szövetsége, a MAGYOSZ, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus Gyógyszergyártók Szövetsége és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége között. Mikola szerint napokon belül ?mindannyian külön elnökségi ülést tartanak, majd ezt követ?en megfogalmazzák egységes, közös álláspontjukat a kormány számára.?

 

Kovácsy Zsombor a megsz?nt Egészségbiztosítási Felügyelet volt vezet?je az MTV-ben március 3-án elmondta: ?Ha alacsonyabb árból akár alacsonyabb támogatással is el tudunk érni kedvez?bb helyzetet a beteg számára, akkor a beteg nem érez ebb?l semmit, s?t még kedvez? is lehet a számára a dolog.? 2007 el?tt a magyar gyógyszercégek ?több hasznot tudtak húzni a szektorból?, de ennek már vége. A nadrágszíj azonban még meghúzható, de ?ez semmiképpen nem lehet 80-100 milliárd forint?. A korrupcióról szólva elmondta: ?a gyógyszerpiac korrupciója olyan, mint az ország vagy Kelet-Közép-Európa korrupciós helyzete?. Ezért ?a finanszírozási döntésekt?l a gyógyszerfelírásig a rendszer minden eleme áttekintésre érdemes?.

 

A HVG március 3-i számában Gáti Júlia arról ír, hogy ?senki sem veszi komolyan azokat a fenyegetéseket, hogy a multinacionális gyógyszercégek, termékeiket kivonva a forgalomból, kivonulnak a magyar piacról. A hazai gyártók számára pedig végképp nem alternatíva a távozás. Várhatóan csökkenteni fogják a marketingköltségeket és karcsúsítani a foglalkoztatotti létszámot. A beruházások és a kutatás-fejlesztés is kárát láthatja a megszorításoknak, ami a foglalkoztatást és a hazai gyógyszeripar versenyképességét is hátrányosan érinti. ?Ha az árakban nincs is jelent?s tartalék, a felhasználás, a vényírás ellen?rzésében, a hatékonyság növelésében még biztosan akadhat néhány tízmilliárd. Hogy a további megtakarítást honnan szerzi, az már a Nemzeti Er?forrás Minisztérium gondja. Az elmúlt hetekben a fejlesztési és a gazdasági tárca ötletelt, miképpen vegyen úgy el az orvosságok támogatásából, hogy azt ? a nyugdíjmeg?rzés példájára ? egészségmeg?rzésként lehessen eladni. Most az egészségügyért felel?s államtitkárságnak lesz rá április elsejét?l három hónapja, hogy a stafétabotot átvéve, az ?érdekeltekkel egyeztetve? július elsejére megalkossa a jogszabálytervezetet. Az elvi téveszme adott: a kormány abból indul ki, hogy míg az OECD országokban az egészségügyi ellátásra fordított kiadásokból a gyógyszer átlagosan 17 százalékkal részesedik, Magyarországon az arány 30%-os. Így tehát ? vélhetik a számok mögé nem látók ? van mib?l lefaragni. Ha viszont úgy kalkulálunk ? amit a Fidesz a választási kampányaiban nem gy?zött hangoztatni ?, hogy a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátásból évi sok százmilliárd forint hiányzik, mindjárt más arányok jönnek ki. Például, csak az egészségügyben dolgozók ötvenszázalékos béremelése rögtön 24 százalékosra mérsékelné a gyógyszertámogatás arányát.?

 

A Magyar Hírlapban március 3-án Gaál Péter egészségpolitikai szakért? kifejtette: a megtakarításokat az egészségügyben kell hasznosítani. ?Ezt az elvet szegte meg korábban a liberális kormányzat.?

 

Március 4-én a hírszerz?-ben Kaló Zoltán az ELTE Egészséggazdaságtani kutatóközpont vezet?je úgy fogalmazott: ?nem létezik olyan finanszírozási modell Magyarország számára, amely ekkora megtakarítást büntetlenül eredményezne. Nem a kiadáscsökkentés a kérdés, azt bárki meg tudja csinálni. Hanem az a b?vészet a 120 milliárdos megtakarításban, hogy úgy kell csökkenteni a kiadásokat, hogy az egészségi állapot ne romoljon.? A svéd modell bevezetése szerinte kockázatos, mert az a terápiah?ség csökkenését eredményezné. ?A terápiah?ség csökkentése különösen veszélyes egy olyan országban, ahol a cukorbetegek 90%-ának nincs beállítva megfelel?en a vércukorszintje, ahol a koleszterinszint-csökkent? gyógyszert szed?k többsége egy év után felhagy a terápiával.?

 

A Népszabadság március 4-én arról ír, hogy a kormány a gyógyszerköltségek lefaragására a nemzetközi referenciaárakat, a másolt hatóanyagok árszínvonalának mérséklését, a biotechnológiai terápiák eljárásrendjének felülvizsgálatát, a nagy érték? terápiák hatásainak nyomon követését, a gyártók extraadójának 12 százalékról 18 százalékra, a 300 forintos dobozdíj 500 forintra növelését, valamint a gyógyszerismertet?k adójának 50 százalékos emelését tervezi.

 

A Népszabadság ?számításai? szerint az orvoslátogatói díj 50%-os emeléséb?l 5 milliárd, a 12%-os adó 18%-osra emeléséb?l 18 milliárd, a 100%-ban támogatott gyógyszerek dobozdíjának emelésével 1,5 milliárd forint spórolható meg. A nagy érték? gyógyszerek ?nyomon követése? 15 milliárd, a fixesítés szabályainak átalakítása 20 milliárd forint megtakarítást okozhat. További tízmilliárd jöhet össze ?a nemzetközi árszabályok átalakítása? (sic!) révén, a  biológiai gyógyszerek támogatása pedig 8 milliárdot hozhat. ?Így optimális esetben 77,5 milliárd forint megtakarítást érhet el a kormányzat?.

 

Március 7-én Bogsch Erik a MAGYOSZ elnöke a Kossuth rádiónak úgy nyilatkozott, hogy ?a kormánynak tisztában kellene lennie, hogy a gyógyszeripar kiemelt iparág, amely ezeket a terheket nem tudja elviselni és ezáltal a kutatásfejlesztési tevékenységgel, a beruházással és a foglalkoztatással gondok lesznek?. Horváth Tamásrahivatkozva a hirado.hu azt állítja, hogy a tervezett 350 milliárd forint helyett csak annak negyedét lehet megspórolni a támogatásokon.

 

Az index.hu március 7-én a Széll Kálmán-terv angol nyelv? változatára hivatkozva azt írja, hogy ?ha a kormány nem lépi meg a strukturális átalakításokat, az veszélyezteti a Széchenyi-terv forrásait. Ha ugyanis az Európai Bizottság megállapítja, hogy hazánk nem tett megfelel? lépéseket, úgy dönthet, hogy felfüggeszti a fejlesztési forrásokat. A csomag nélkül a GDP-arányos költségvetési hiány 2012-ben 4,5%, 2013-ban 5,2% és 2014-ben 4,9% lett volna.

 

Szijjártó Péter a Duna televízióban március 7-én elmondta: ?Furcsa dolog megszorító csomagról beszélni akkor, amikor 1900 milliárd forintnyi pluszforrást vonunk be azokba az ágazatokba, amelyek átszervezésér?l a Széll Kálmán-tervben beszélünk ? oktatási, egészségügyi, közigazgatás-átszervezési, közösségi közlekedési beruházásokra, fejlesztésekre, felújításokra ennyi pluszforrást tartalmaz az Új Széchenyi-terv, ami együtt értelmezend? a Széll Kálmán-tervvel?. Már csak azért is értelmetlen megszorításokról beszélni, mert a mostani kormányzat gazdaságpolitikája összeférhetetlen a megszorításokkal ? ez a korszak a Gyurcsány-korszakkal lezárult ? tette hozzá. Megszorítások tehát nem, de átszervezések vannak a Széll Kálmán-tervben. ?Számos esetben azt láthatjuk, hogy a közpénzt úgy használták fel bizonyos területeken, hogy az állam és az emberek számára nem jól hasznosult? ? mondta a szóviv?, rossz példaként említve a ?diplomás munkanélküliek képzését? az egyetemeken, vagy a gyógyszerkassza közpénzeinek nagyvállalati lobbiérdekek szerinti szétosztását.

 

Március 8-án a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Szervezete közleményben ismertette álláspontját. E szerint ?a generikus gyógyszerkészítmények szélesebb kör? használata el?segíthetné a gyógyszerkassza finanszírozhatóságát és hosszú távú fenntarthatóságát?. Ehhez ?olyan szabályozási környezet megteremtése szükséges, mely átláthatóan és kiszámíthatóan ösztönzi az egészségügyben dolgozókat ezen készítmények használatára. Emellett, a generikus program részeként, a generikus gyógyszerek szélesebb kör? használatának érdekében, a gyógyszeripar és a kormányzat összehangolt kommunikációjára van szükség?. A közlemény szerint az orvosok és gyógyszerészek szakmai továbbképzésén túl a betegek felvilágosítása és informálása is elengedhetetlen. Versenyel?nyt kellene biztosítani a generikus gyógyszereknek, azonban az orvoslátogatónként fizetend? 5 millió forintos és a 12%-os különadó is terheli a generikus gyártókat, továbbá a kassza túllépése esetén is fizetniük kell. A közlemény rögzíti, hogy ?az árversenyben betöltött szerepének er?sítésével, a generikus termékek valós piaci el?nyhöz juttatásával további megtakarítások volnának elérhet?k mind a betegek, mind a társadalombiztosítás számára?.

 

A Magyar Nemzet március 9-én ír arról, hogy ?egyel?re sem a Széll Kálmán-tervben, sem Szócska Miklós egészségügyi államtitkár nyilatkozataiban nem szerepelnek konkrétumok. A gyógyszercégekre hárított teher növekedése szembemegy a kormány ?egészségiparra épít? gazdaságfejlesztés? koncepciójával. Az érintetteknek ugyanis ?költségcsökkentéssel kell reagálniuk?. Ezek a lépések ?már akár érzékelhet? GDP-visszaesést is eredményezhetnek?. A lap beszámol arról, hogy a tervek között szerepel az ún. ?volumenszerz?dések? felülvizsgálata is. Ha ?tíz százalékkal csökkentenék a szerz?déseken szerepl? összeget? az ?néhány milliárd forintnyi megtakarítást hozhat?.  Bogsch Erik szerint ?nehezen elképzelhet??, hogy a 120 milliárd forintos megtakarítást kizárólag a cégekre hárítsák. ?A kormánynak tisztában kell lennie azzal, hogy gazdasági fejl?dés nélkül az államadósságot sem lehet csökkenteni, márpedig a gazdasági növekedésben érdemi szerepet vállalnak a magyarországi gyógyszergyártók ? A generikus készítményeken már nem lehet megtakarítani, nem igazak azok az állítások, amelyek szerint ezeket a szereket itthon drágábban adják a gyártók, mint egyes nyugat-európai országokban.?

 

A Népszava március 9-i cikke szerint ?arról is hallani?, hogy ?csökkenthetik a támogatások mértékét?. ?Az államilag támogatott gyógyszerek mintegy harmadát ugyanis 100 százalékos árkedvezménnyel lehet megvásárolni, de a tb-finanszírozott gyógyszerek árának 85, 55 vagy 25 százalékát szintén a gyógyszerkassza állja. Ha tehát csökkentik a támogatás mértékét, a lakosság egyenes arányban többet fizet majd értük. 2006-ban, Molnár Lajos minisztersége idején ezt már meglépték, akkor a támogatások mértékét jelent?sen csökkentették.? A cikk szerint Mikola Bálint közölte: a számok nagysága és az ellentmondó nyilatkozatok meglep?ek a gyógyszergyártók számára; Szócska ugyan azt kommunikálja, hogy a gyógyszer-kereskedelemben vannak tartalékok, Mikola szerint azonban nincs egy fillér sem. A szektor résztvev?i szerint már most nagyon magasak az adóterheik és nincsenek tartalékok az iparban, hiszen a 300 milliárd forint állami kerethez tavaly 51 milliárd forinttal járultak hozzá a gyógyszergyártók.

 

Március 10-én Korozs Lajos MSZP-s politikus sajtótájékoztatón közölte: a gyógyszerek árának emelésével elképzelhet?, hogy sokan a szükséges helyzetben sem tudják majd kiváltani orvosságukat. Kiemelte: a kabinet az Európa élmez?nyébe tartozó magyar gyógyszeripart készül ?hátba döfni?, tervezett lépései hatására ugyanis gyártók és forgalmazók vonulhatnak ki az országból, a kisebb forgalmú patikák bezárásával egyszerre. Az MSZP szerint az ésszer? gyógyszerfelhasználáshoz valódi szerkezeti reformokra van szükség az egészségügyben.

 

Szolyák Tamás az AIPM elnöke március 10-én a Nemzetgazdasági Minisztérium el?tt tartott sajtótájékoztatóján együttm?ködésükr?l biztosította a kabinetet. Kijelentette: 2014-ig tudomásul veszik a jelenlegi extra adón felüli extra iparági adó tényét. A szervezet kilenc pontos javaslattal állt el?. A javaslatcsomag lényege az alábbi:

1. Tudomásul veszik, hogy extra szerepvállalásukra, a gyártói hozzájárulás ésszer? növelésére van szükség 2014-ig. Ezt követ?en azonban a 12 százalékon felüli rész kivezetését kérik a rendszerb?l.
2. Javasolják a lejárt szabadalmú eredeti termékek 6-9 hónapos ?kegyelmi idejének? azonnali megszüntetését.
3. Javasolják a generikus támogatás struktúrájának átalakítását, amely az árszint racionalizálása mellett megóvja a patikai árrések szintjét és megakadályozza a felesleges gyógyszerfelírásokat. Nem támogatják a nemzetközi referencia-árazást, helyette olyan rendszer alkalmazását javasolják, amely az árszintek különösebb befolyásolása nélkül szabályozza a támogatás kiáramlást.
4. Javasolják a súlyos betegségek kezelésében a terápiás eredményesség alapján történ? finanszírozás kiterjesztését, a gyártói érdekeltség megteremtését.
5. Javasolják a népbetegségek esetén a prevenció, a terápiás eredményesség és a finanszírozás összehangolását, az egyén egészségérték érdekeltségének megteremtését.
6. Javasolják a támogatási szerkezet felülvizsgálatát a terápiás haszon / eredményesség szempontrendszere alapján.
7. Javasolják átláthatóbb, következetesebb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítását a betegek új készítményekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében. A jelenlegi befogadási rendszer nemzetközi összehasonlításban kevésbé transzparens és az új gyógyszerbefogadás hosszadalmas; 2004 és 2010 között az új innovatív termék törzskönyvezését?l a hazai támogatási rendszerbe történ? befogadásáig eltelt átlagos id? 677 nap, miközben 15 európai ország átlaga 230 nap.
8. Javasolják a közhasznú orvos-továbbképzés kontrolljának növelését, a szürke promóciós tevékenység szankcionálásának jelent?s emelését, a promóciós etikai elvárások szigorítását, er?teljesebb kontrollját.
9. Javasolják a ?hamburgeradó? típusú népegészségügyi járulék bevezetését.

 

Az Echo tv-ben március 10-én Szócska Miklós úgy fogalmazott, hogy a támogatási rendszer megújításán dolgoznak és azon, hogy a rendelkezésre álló er?források hatékonyan kerüljenek felhasználásra a rendszeren belül. ?A feltételeket, kereteket most értelmezzük. Ez egy folyamatban lév? munka?. Ugyanebben a m?sorbanKovács József az Országgy?lés egészségügyi bizottsága elnöke kifejtette, hogy a megtakarított forrásokat az egészségügyi ellátás különböz? területein kell felhasználni. Hankó Zoltán elmondta: a kamarában dolgoznak azon, ?hogy amikor a tárgyalások elkezd?dnek valamikor áprilisban, a Magyar Gyógyszerészi Kamara az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan egy koherens és minden szempontot figyelembe vev? javaslattal tudjon el?állni.? Megismételte azt néhány nappal korábban már megfogalmazott javaslatát, mely szerint el?ször azokat a tételeket kell kisz?rni, amelyek nem a járóbeteg-gyógyszerkasszába valók. Ezt követ?en lehet feltárni és felszámolni a korábbi hibás intézkedésekkel kialakult érdekkonfliktusokat. A ?legnagyobb hatékonysági tartalék? a betegek együttm?ködésének a biztosítása lehet. ?Ehhez az orvosi gyógyszerrendelésnek és a gyógyszertári gyógyszerkiadásnak a gyakorlatát felül kell vizsgálni és a betegeket ösztönöznünk kell arra, hogy a gyógyszeres terápiában megfelel? együttm?ködéssel éljenek?.

 

3.

Összegzés helyett

Egy ilyen összeállítás természetesen nem lehet teljes és az objektivitásra törekvés ellenére is nyilvánvalóan hordozhat szubjektív elemeket. Mégis alkalmas arra, hogy bepillantást nyerjünk az elmúlt hetek gyógyszerellátással kapcsolatos legnagyobb horderej? témájának vitájába.

 

Felt?n? a NEFMI képvisel?inek óvatossága. Jól látható, hogy a Semmelweis-terv hatékonyságnövelésre koncentráló javaslataival szemben a Széll Kálmán-terv ? az elmúlt évtizedek gyakorlatához hasonlóan ? a költségvetési elvárásokhoz akarja igazítani a támogatási rendszert. Érdemes figyelni arra, hogy a beavatkozás közvetlen költségvetési hatásán kívül számos járulékos következményre is utalnak a nyilatkozók. Szembeötl?, hogy szinte valamennyien igyekeztek úgy megfogalmazni a véleményüket, hogy az egyben ?üzenetté váljék?. Úgyszintén érdemes felfigyelni arra, hogy a gyógyszerpiaci szerepl?k és szakért?k jelent?s többsége az együttm?ködés szándékával fogalmazta meg véleményét, és az egymással is ütköz? álláspontok ellenére sok olyan javaslat is elhangzott, amelyek értelmes tárgyalási alapot képezhetnek. Ugyanakkor egységesnek t?nik a szakemberek és szakért?k véleménye abban, hogy a Széll Kálmán-tervben megfogalmazott célkit?zés túlzott és a végrehajtása súlyos egészségügyi és politikai kockázatokat hordozhat. A tárgyalások április elején kezd?dnek.

 

A témát az mgyk.hu-n a továbbiakban is figyelemmel kísérjük.

 

Budapest, 2011. március 19.

(hz)

A nyomtatóbarát verzió pdf formátumban itt let?lthet?: Tamogatspolitika_2011_1resz.pdf

« Vissza
Betegsarok
2018. 02. 08.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a ?diabetikus?, ?cukorbetegek is fogyaszthatják? és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 12.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai ? és amit ellenük tehetünk ? tetplatform.hu
»
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság el?tt, alatt és szoptatás idején I.
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2018 szeptember»
hkszcspszv
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2018. 04. 06.
Az MGYK X. Vándorgy?lésér?l
»
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
»
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
»
Tovább »
Népegészségügyi programok
2018. 08. 02.
Asztma és allergiás rinitisz
»
2018. 08. 02.
A COPD-r?l
»
2018. 05. 17.
Allergiás folyamatok és allergia elleni szerek
»
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!  -  Webmaster
Utolsó módosítás: 2018. 09. 25 kedd