Az egészségügy pénzt termelhet


Id?sek bérháza épül Gy?rben: orvosi rendel? és gyógyszertár is lesz, adta hírül a Gy?ri Nap március 2-án. Harminckét lakásos bérházat épít kifejezetten az id?skorúak számára a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú INSZOL Zrt. A mintegy 440 millió forintos beruházás részeként három orvosi rendel?, patika, bank és id?sek napközi otthona is helyet kap az épületben, amely október végére készül el.

Szentesen, a weborvos.hu március 5-i beszámolója szerint már el is készült az új gyógyszertár, amelyet nem magánvállalkozás üzemeltet majd, hanem a közkórház saját maga. A súlyponti intézmény területén kialakított gyógyszertár 8 és fél millió forintos beruházási költségét teljes egészében a kórházat fenntartó Csongrád Megyei Önkormányzat finanszírozta.

Heves Megyei Hírlap március 6-án adta hírül, hogy a legkisebb patikák vannak igazán nagy veszélyben. Dr. Kovács Frigyes, a Heves Megyei Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a szomorú helyzetnek több oka van: Ilyen a generikus gyógyszereket gyártók folyamatos árversenye a legolcsóbb referenciatermék címért, mivel az orvosoknak els?sorban ezt kell felírniuk. Ám ha csökken az ár, csökken az árréstömeg is, vagyis kevesebb jut a m?ködési költségek finanszírozására. Ezért több patika évek óta mínusszal zárja az évet. Dr. Kovács Frigyes gyöngyösi gyógyszerész szerint a patikák nehéz helyzetbe kerülésének másik oka a falusi munkahelyek megsz?nése, a szegénység és a pénztelenség, ami miatt a felírt recepteknek csupán egy részét váltják ki a betegek. ?A korrekt piaci versenyt el kell tudni viselni, ebben partnerek vagyunk, de mi, patikaláncon kívüli gyógyszertár-tulajdonosok ilyen gazdasági er?fölénnyel szemben tehetetlenek vagyunk? - reagált dr. Kovács Frigyes. Ezt er?sítette meg Lestyán Balázs hatvani és Kóró András egri gyógyszerész is, akik szerint a válság csak tovább növelte a patikusok veszteségét, hiszen vannak, akik magánvagyonukat is kénytelenek feláldozni, hogy vállalkozásuk talpon maradhasson.

Elégedettek a patikusok az EFPIA eredetiségigazoló rendszerével, írta a Securing Pharma, március 2-án. A tesztid?szakban résztvev? patikusok többsége könnyen kezelhet?nek és megfelel?en gyorsnak ítélte az EFPIA hamis gyógyszerek kisz?résére kifejlesztett eredetiségellen?rz? rendszerét. A gyógyszerészeti szervezet a rendszer széleskör? alkalmazását szeretné elérni. Az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége egy, a napokban Hollandiában megtartott gyógyszerhamisítás elleni találkozón hozta nyilvánosságra az új eredetiségellen?rz? programjának tesztelése során kapott visszajelzések eredményeit. A négy hónapos, Svédországban lebonyolított tesztid?szakban 1100 gyógyszertípust és 25 helyi gyógyszertárat vontak be.

Az eredetiségellen?rz? rendszer tesztelése során a programba bevont gyártók által a termékcsomagoláson elhelyezett, egyedi termékszámot tartalmazó kétdimenziós vonalkódokat ellen?rizték a résztvev? patikusok a gyógyszerek kiadása el?tt. Az ellen?rzés során a szkennerek minden, a kódokban észlelt eltérést kisz?rtek, riasztva a gyógyszerészt, ha a termék eredetisége, származása megkérd?jelezhet?. A program nem csak a hamis, de a visszahívott, vagy más okból problémás termékeknél is jelzett.

A beérkezett visszajelzések szerint a patikusok dönt? többsége könnyen boldogult az új rendszerrel. Mintegy 94 százalékuk úgy vélte, az alkalmazás könnyen használható, 96 százalékuk pedig úgy ítélte meg, hogy az ellen?rzés által igényelt többlet energiaigény elfogadható mérték?. Az EFPIA által korábban közzétett eredmények szerint a kódleolvasások 94 százaléka kevesebb, mint 5 másodperc alatt adott eredményt. Bár a résztvev? gyógyszertárak 85 százaléka szerint a rendszer már most is elég gyors, szélesebb kör? alkalmazás esetén várható, hogy ez a hatékonysági szint tovább fog javulni.

A hirextra.hu március 6-án arról írt, hogy a gyógyszertárba küldött recept számítógépes formája hatszorta pontosabb, biztonságosabb, mint az eredeti, kézzel írott változat. A módszer amerikai elterjedésének el?nyeit és nehézségeit áttekint? tanulmányt a Journal of Internal Medicine legújabb száma közölte. Az egészségügyi hivatalok és a biztosítók az elektronikus rendszerek megjelenése óta igyekeznek a doktorokat rávenni, hogy a receptek miel?bb mind e-receptek legyenek, vagyis elektronikus úton készüljenek el az orvosi rendel?ben.

Az MTI március 2-án közölte Bujdosó Lászlónak, a pandémiás bizottság elnökének a nyilatkozatát, miszerint a H1N1 járvány kapcsán hibákat követek el. Bujdosó elmondta: a véd?oltás szükségességének fontosságát már az els? lakossági tájékoztató plakátok megjelenésével egy id?ben kellett volna kommunikálni a lakosság körében, és hiba volt az iskolai oltási kampányokat az ?szi szünet után elkezdeni. Továbbá - folytatta - néha hiba csúszott a logisztikába is. Hozzátette: a vírusellenes szerek alkalmazásával sem lehetünk elégedettek, amely a szakmai kommunikáció hibájaként róható fel. Mivel eddig Magyarország nem szembesült hasonló járványügyi helyzettel, ezekb?l a hibákból tanulni kell, és bármilyen vírusvariáns üti is fel a fejét a jöv?ben, nem engedhetjük meg.

A Világgazdaság március 3-án írt arról, hogy ötvenmillió forintot rendelt Hódmez?vásárhely önkormányzata az egészségfejlesztés és a mindennapi testnevelési tantárgyak iskolai oktatásának bevezetéséhez. Lázár János polgármester az Egészséges Vásárhely Program els? fázisának eredményeit ismertetve elmondta, a programot a szaktárca által meghirdetett nemzeti népegészségügyi programhoz kapcsolódva indították el. Évtizedek óta nem sikerült elérni, hogy ismét kötelez? legyen az iskolákban az egészségtan oktatása, a dél-alföldi város önkormányzatának képvisel?-testülete ezt el?írta. Az egészségbe való befektetésnek milliárdokban mérhet? gazdasági haszna lesz.

A Népszabadság március 4-ei számában Kaló Zoltán, az ELTE Egészség-Gazdaságtani Kutatóközpontjának vezet?je nyilatkozott arról, hogy Magyarország gazdasági erejének megfelel?en költ az egészségügyre, de ezeket a forintokat sokkal rosszabb árfolyamon képes egészségre váltani, mint a hasonló országok. Nincs bizonyíték arra, hogy a közkiadások növelésével javítani lehet a magyarok egészségi állapotán.

Húzóágazat lehet az egészségipar címmel március 8-én a Népszabadság közölt összeállítást. Trendkutatások ugyanis azt bizonyítják: az egészségügy mint megaiparág válhat a gazdaság hajtóerejévé, és számos egyéb területet is magával húzhat. Nem kiadás, sokkal inkább befektetés minden, az egészségügyre költött forint - hangzott el egy konferencián.

Paradigmaváltást ajánlott szakmai konferenciáján az egészségüggyel kapcsolatos közgondolkodásban a döntéshozóknak az Egészségügyi Baráti Társaság (EÜBT). A szervezet legutóbb tavaly ?sszel több mint ezeroldalas tanulmánnyal próbálta meggy?zni a témára érzékenyen figyel?ket arról, hogy az egészségügy és a mögötte álló ipar nem visz, sokkal inkább pénzt termel az országnak. Adataik szerint a magyar egészségipar a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékot ad, miközben az egészségügyre fordított kiadás 5,9 százalék. A Magyar Tudományos Akadémián rendezett tanácskozáson Szepesi András, a szervezet titkára úgy vélte, a jöv?ben foglalkozni kell a biztosítási rendszerrel, az egészségügyi struktúrát a lakossági szükségletekhez kell igazítani, de az ágazat humáner?forrása is fontos téma. Utóbbiban csak rövid távra szóló intézkedések vannak a hosszú távúak helyett.