Kormányprogram: Működő kispatikák nélkül nincs élhető vidék


Május 25-én Orbán Viktor leendő miniszterelnök benyújtotta a kormányprogramot, melyben az egészségügyre vonatkozóan a legfontosabb célja többek között a várólisták felére csökkentése, a tisztességes bérezés megteremtése, a háziorvosok, a járó- és fekvőbetegellátás finanszírozásának javítása, a kórházak adósságállományának felszámolása, valamint a mentőszolgálat fejlesztése.

A kormányprogram gyógyszergazdálkodás című fejezete kifejti, hogy az elmúlt évek során a finanszírozás változásával egyidejűleg gyakran változtak a gyógyszergyártókra és nagykereskedőkre vonatkozó szabályok. A piaci szereplők számára a növekvő költségek mellett a kiszámíthatatlanság és a kaotikus viszonyok jelentették a legnagyobb problémát. A betegek gyógyszerterhei eközben drasztikusan emelkedtek. „Célunk, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár és a gyógyszergyártók között több évre szóló megállapodások jöjjenek létre, amelyek lehetővé teszik a betegterhek és a biztosítói kifizetések mérséklését. A gyártók rendkívül magas marketingköltségeinek csökkentése, valamint a generikus program támogatása jelentős árcsökkentő hatást fejthet ki. A gyógyszerár-emelkedés ellenőrzését, valamint a választék bővítését szolgálja majd a biosimilar (magas technológiai igényű, pl. inzulin) gyógyszerek befogadási és támogatási rendszerének megteremtése. Hasonló célokat fog szolgálni a párhuzamos importból származó gyógyszerek térnyerésének elősegítése. A szocialista kormányzat gyógyszer-gazdaságossági törvénye rontott a gyógyszerellátás biztonságán, a patikaalapítás liberalizációjának eredményeként pedig közel 600 kispatika ment csődbe. A törvény újragondolása, valamint a patikaalapítás újraszabályozása elengedhetetlen. A kispatikák megmaradása nemcsak egészségpolitikai cél, hanem nemzetpolitikai cél is. Működő kispatikák nélkül nincs élhető vidék. Meg kell teremteni, hogy a közforgalmú gyógyszerellátásban megőrizhető legyen a gyógyszerészi tudáson alapuló független működtetési kompetencia és az ehhez szorosan hozzátartozó többségi gyógyszerészi tulajdonon alapuló gyógyszertár működtetés. Ez a tervezett változás összhangban van az Európai Bíróság határozatával.”

A Magyar Nemzet május 26-ai számában az ellátórendszer finanszírozásának javítását, valamint az orvosok és az ápolók bérrendezését emelte ki a legtöbb szakmai szervezet vezetője az új kormány programjának egészségügyi fejezetéből. Mindannyian reményüket fejezték ki, hogy a korábbiaktól eltérően a döntések előkészítésénél figyelembe veszik véleményüket.

A kormányprogrammal kapcsolatban Horváth Tamás, az MGYK elnöke a lapnak kifejtette: „a választási programból már ismert elemek köszönnek vissza az új kormány programjában, amelyek megfelelő alapot biztosítanak a gyógyszerellátás rendszerének helyreállításához”. Horváth Tamás szerint azonban a "részletekben rejlik a lényeg", amelyek kidolgozásához reményei szerint segítséget nyújthatnak a szakmai szervezetek, így a kamara is.

- Alapvetésnek tekinthető, nem tartalmaz felelőtlen ígérgetést - vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke. Pozitívumnak nevezte, hogy a dokumentumban bővebben írnak a munkaerőgondokról, mint a korábbi kormányprogramok, s már nemcsak az orvosok elvándorlásával és életkörülményeinek javításával foglalkoznak, hanem a szakdolgozókéval is. Ha sikerül pluszforrást szerezni az idén az ágazatnak, akkor annak egy részét - még ha csak közérzetjavító intézkedésként is - a bérrendezés megkezdésére kellene fordítani szögezte le.

Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője annak örül, hogy a dokumentum elismeri: a Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es szakminiszter idején történt struktúraátalakítás elhibázott volt, amit most korrigálni kell. Az ágazati dolgozók bérrendezésének lehetőleg idei megkezdésén kívül fontosnak nevezte a költségkövető finanszírozás biztosítását. Szeretnék azonban azt is elérni, hogy az elavult infrastruktúra cseréjéhez biztosítson forrást az új kormány, s a háziorvosláson kívül a járóbeteg-ellátásban is tegye lehetővé a vállalkozói működést.

- Most az a dolgunk, hogy a szakmai szervezetekkel együtt segítsük és figyelemmel kísérjük az új kormány munkáját - vélekedett a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Éger István elmondta, a tervezet olyan témákat érint, amelyeket már régóta szorgalmaznak, mindhiába. - Operatív tudással rendelkezünk ezen a területen, így reméljük, hogy ez a kormány az előzővel ellentétben igénybe veszi a szakmai szervezetek segítségét - tette hozzá. Szerinte a program számos területen ígér alapvető változást, amelyek reményt adnak a járó- és fekvőbeteg-ellátás rendbetételéhez.

A volt szocialista miniszter Rácz Jenő, Kórházszövetség elnöke az ATV-nek nyilatkozta elismerte, hogy a kormányprogram egészségügyi részének minden szavával egyetért. Rácz Jenő szerint összesen 250 milliárd hiányzik az egészségügyi rendszerből, idén pedig másfél-két havi finanszírozás, vagyis 65 milliárd forint. Ez az, amit sürgősem orvosolni kell – mondta. Rácz Jenő szerint ehhez erőforrás kell és struktúraátalakítás, de ez nem az ágyleépítést és a kórházbezárást jelenti, ahogyan a kormányprogram is írja. A kórházszövetség elnöke szerint a forrásokat az egészségiparnak, mint húzóágazatnak a megjelenése teremthetné elő, az ágazat ugyanis több GDP-t termel, mint amennyit felhasznál. Rácz Jenő szakmai területenként, megyei szintű kórházintegrációt elképzelhetőnek tart, mert a jelenlegi rendszer nem fenntartható.

A kormányprogram benyújtásának napján, május 25-én a Napi Gazdaságnak nyilatkozta Horváth Tamás elnök kifejtette, hogy ma egy piacvezérelt, szétesett, kizsigerelt és válságjeleket hordozó gyógyszerellátó rendszert kell rendbe tenni, ami szükségletalapon szervezett, kiegyensúlyozott, fenntartható, garantált szolgáltatásminőséget adó és mindenki számára elérhető gyógyszerellátást biztosító állami szabályozást igényel. Ennek elkészültéig le kell állítani a gyógyszertárak engedélyezését, hogy továbbiak csak az új szabályozásnak megfelelően létesülhessenek - tette hozzá.

Horváth szerint meg kell fékezni a gyógyszertárak további eladósodását és a részben ebből eredő integrációs és fúziós folyamatokat. Az elnök úgy véli, a patikai promóció problémakörét is sürgősen szabályozni kell, mivel az az ellátásbiztonságot és a minőséget veszélyezteti. A kormánynak új gyógyszerpolitikára lesz szüksége, amelyben a piaci szempontok érvényesítése helyett az eredményességet és a hatékonyságot kell elsődlegesnek tekinteni - fogalmazott. Vissza kell állítani a teljes körű, államtól független hivatásetikai rendszert, ehhez kötelező tagság alapján szervezett hivatásrendi köztestületre van szükség.