A GYKTN rendezvénysorozatának péntek délután vendége volt dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelő államtitkár, aki A gyógyszerellátás modellkorrekciójának egészségpolitikai vonatkozásai című előadásában az ágazatban 2010-ben elindult változásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, az elődei által kijelölt utat fogja járni.
Az államtitkárt dr. Hankó Zoltán köszöntette, aki emlékeztetett arra, hogy 2010 óta a kamarai konferenciákon az EMMI illetve az Egészségügyért Felelős Államtitkárság mindig képviseltette magát. Ezt a gyakorlatot erősíti az újonnan kinevezett államtitkár eljövetele, és reméli, hogy a jövőben is tovább folytatódik ez. Mint mondta, az új államtitkárral a kapcsolatfelvétel már megtörtént, és ennek részeként az előttünk álló feladatokat is áttekintettük.
Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán előadását a liberalizáció éveire való visszaemlékezéssel kezdte, felidézve annak következményeit: az akkori szabályozás nagy teret engedett a befektetői érdekeknek, miközben a betegérdeket és egészségügyi szempontokat háttérbe szorították. 
Emiatt esélyegyenlőtlenség alakult ki a betegek ellátásában és a gyógyszertárak működtetésében is. Ennek következtében 2010-re közel 600, jellemzően vidéki kis gyógyszertár került csődhelyzetbe. Akkoriban azt gondolták, hogy a gyógyszertár olyan, mint bármilyen más bolt. De ez nem így van. A patikai tevékenység az egészségügy része szögezte le.
A továbbiakban a gyógyszerellátás javítása érdekében 2010. óta tett előrelépéseket elevenítette fel: a 2010-ben megválasztott új kormányzat leállította, illetve visszafordította a liberalizációt. A gyógyszertárak gazdasági működőképességének stabilizálása volt a másik komoly feladat, a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése és a kamara köztestületi jogainak és feladatainak a biztosítása mellett.
A 2010. utáni legfontosabb változások és jellemzők ismertetését a gyógyszertár-létesítés és tulajdonlás kérdéskörével folytatta. Az, hogy a gyógyszerellátás ismét az egészségügy része lett, ez nemcsak jogszabályi definíció, hanem egészségpolitikai döntés is! A gyógyszertár-létesítés újra szükséglet-alapú lett, a gyógyszer-gazdaságossági törvény rögzíti a pályázatok benyújtásának és elbírálásának rendjét. A tényleges többségi gyógyszerészi tulajdont garantálja a szindikálás 2014-ben hatályba léptetett tilalma és semmissége. A többségi gyógyszerészi tulajdon megszerzését segíti a patika-alap (hitel- és tőkeprogram). Új gyógyszertárlánc 2010-től nem hozható létre, a 2011 előtt létrejött gyógyszertárlánc nem növekedhet.
A szakmai kompetenciák érdekében tett előrelépésekről ejtett szót a továbbiakban. Olyan kompetenciákat kaptak a gyógyszerészek, ami korábban nem volt birtokukban. A gyógyszerellátás első számú felelőse a személyi jogos gyógyszerész emelte ki, majd a gyógyszerészi gondozás kapcsán a gyógyszerész feladatairól is szólt. A gyógyszertárak jogszabályi felhatalmazás alapján aktív résztvevői a népegészségügyi programoknak, de figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad túlságosan kihasználni a patikusokat. Kiemelte, a kormány a generikus helyettesítést és a gyógyszerbiztonsági validálást központilag finanszírozza.
A 2010. utáni változások közül a kórházi gyógyszerellátásról is szót ejtett: nincs már kiszervezett intézeti gyógyszertár, a kórházi gyógyszerészek is részei voltak a bérfejlesztésnek, illetve szólt a különböző támogatási programokról. Megújult a szakgyógyszerész-képzés rendszere folytatódott az előadás, a közforgalmú és a kórházi gyógyszertár vezetése újra szakgyógyszerészi kompetencia lett, 2025-től pedig csak szakgyógyszerészi címmel szerezhető személyi jog. Az OGYÉI keretei között ugyanakkor létrejött az egységes gyógyszer-felügyeleti rendszer.
Az államtitkár adatokkal is alátámasztotta mondandóját mondván, a számok makacs dolgok: a 2006 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan mutatta be a nyereséges, illetve a veszteséges vállalkozások adózott eredményét: 2010-ig csökkent az eredmény, majd 2010 után növekedésnek indult, 2014-ben pedig majdnem elérte a 2006-os értéket.
A betegeink érdekében stabilizáltuk a gyógyszerellátást hangzott el a továbbiakban, majd szót ejtett a gyógyszerészek növekvő szakmai felelősségvállalásáról és a gyógyszerészi szolgáltatásokról. Így beszélt a generikus ösztönzőről (3,6 mrd Ft/év), a gyógyszertári szolgáltatási díjról (gyógyszerbiztonsági validálás 4,5 mrd Ft/év) és a kispatikák működési célú támogatásáról (700 m Ft évente, amelyet 330 kispatika és ehhez kapcsolódó 150 fiókgyógyszertár vett legutóbb is igénybe). Mindezek eredményeképpen takarékosabb, gazdaságosabban működő közvetlen lakossági gyógyszerellátó rendszerjött létre!
Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán előadása végén a kamarával közös teendőkre hívta fel a figyelmet kiemelve az államtitkárság és a kamara közti eddig is meglévő eredményes munkakapcsolatot: a szakmai együttműködés, konzultáció folytatásának szükségességét hangsúlyozta. Közös teendő a gyógyszerészi tulajdonosi program sikeres célba juttatása, a gyógyszerészi szakmai kompetenciák integrálása az alapellátás megújítását célzó és az egészségfejlesztést fókuszba állító fejlesztésekbe. Nem hagyható ki továbbá az e-health, az e-recept bevezetése területén a gyógyszerészekkel való együttműködés sem, ahogy a szakmai szabályozások finomhangolása és a gyógyszertárak részére kiszámítható gazdasági környezet fenntartása sem.
Az előadás végeztével lehetősége nyílt a hallgatóságnak kérdések feltételére, amivel többen éltek is.
mgyk.hu
Fotó: dr. Nagy Vilmos
