Hogyan állunk az új 12 ponttal?


A GYKTN szombat délutáni blokkjában a kamara előtt álló feladatokról esett szó: egyrészt arra keresték a választ, hogyan állnak az új 12 ponttal, illetve A területi szervezetek, mint az önkormányzatiság zálogai címmel  az újonnan megválasztott megyei elnökök tartották meg beszámolóikat.

A rendezvénysorozat szombat délutáni blokkja Dr. Nagy Vilmos, a kamara közgazdasági szakértője előadásával vette kezdetét – a beszámoló a délelőtti időhiány miatt csúszott át későbbre. A gyógyszertári vállalkozások mérlegbeszámolói feldolgozásának eredményéről tájékoztatta a hallgatóságot. Mint ismeretes, a kamara –mint évek óta mindig – idén is megrendelte a KSH-tól az említett adatokat, hogy nyomon tudják követni az ágazat gazdasági, pénzügyi helyzetének változásait. Hogyan állunk az új 12 ponttal?Az adatok részletes ismertetése után újfent láthatóvá vált, hogy a 2006. végi liberalizáció következtében 2010-re az ágazatban súlyos gazdasági válság alakult ki. A liberalizáció 2010-es leállítása a gazdasági válság fokozatos felszámolását eredményezte. Amíg a 2011-es mérlegbeszámolók feldolgozását követően a változásokat „trendfordulóként” jellemezték, addig a 2012-es év adatai alapján úgy fogalmaztak, hogy elindult a „kilábalás a válságból”. A 2013-as adatok ismeretében azt mondhatták, hogy „megindult a stabilizáció”. A 2014-es adatok feldolgozása alapján pedig megállapítható, hogy az ágazat a 2006-2010 közötti – liberalizáció okozta – gazdasági válságból kikerült, stabilizálódott és folyamatos működésre alkalmas – hangzott el. A beszámoló alapját képező elemzés a honlapunkon olvasható.

Ez után vette kezdetét a délutáni blokk, amely Az előttünk álló feladatok címet viselte, ennek első részében Hogyan állunk az új 12 ponttal? összefoglaló címmel négy előadás következett.

Elsőként dr. Hankó Zoltán tartotta meg  A gyógyszerellátás struktúrája, tulajdonosi szerkezete című előadását. Mint emlékeztetett rá, 2010-ben került megfogalmazásra és elfogadásra az első 12 pont, amelynek több pontja foglalkozott strukturális és gyógyszertár-tulajdonlási kérdésekkel. Ezek nagy része teljesült már, amikor az új szempontrendszer kialakításra került 2014-ben, a kormánnyal megújított együttműködési megállapodáshoz kapcsolódóan.Hogyan állunk az új 12 ponttal? Ekkor került megerősítésre az a politikai akarat is, hogy szükség van egy erős középosztályra, s ennek kialakításába kell beilleszteni a gyógyszerészek helyzetének megerősítését is. A következőkben ismertette a tulajdonlással kapcsolatos jogszabályi változásokat, szót ejtett a tőke és a hitelprogramról, a különféle támogatásokról. A jelenlegi helyzetet ismertetve szólt a gyógyszerészi tulajdonlással kapcsolatos adatokról is. Kiemelte: szakmapolitikai szempontból a nagy kihívást azok a gyógyszertárak jelentik (kb. 500-550), ahol a gyógyszerészi tulajdonhányad 40% alatt van, itt ugyanis meg kell megteremteni annak a lehetőségét, hogy tényleges gyógyszerészi többségi tulajdont érjenek el. Mik a teendők? – tette fel a kérdést, majd sorolta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a gyógyszerész tulajdonosi program sikeres végrehajtásához. Végezetül az előttük álló kihívásokról, például franchise rendszerről tett említést, amelyre választ kell találni, ugyanakkor tudni kell, hogy a tulajdonosi program végig vitele „soha nem látott lehetőséget” jelent a gyógyszerészeknek.

Dr. Sohajda Attila A gyógyszertárak gazdálkodása című előadásában az új 12 pont ezzel kapcsolatos állását, illetve a gyógyszerellátás gazdasági konszolidációja érdekében tett lépéseket foglalta össze. Egyértelmű – mondta –, hogy stabil gazdasági helyzetre van szükség az előttünk álló a feladatok megoldásához, majd sorra vette azokat a tényezőket, amelyek ennek létrejöttét segítették. Elsőként a februári profilrendeletet ismertette, ami bővítette a forgalmazható termékek körét. Úgy látja, az árrés általános emelésére reálisan nem lehet számítani, de célzott korrekcióval lehet javítani a helyzeten.Hogyan állunk az új 12 ponttal? A kognitív szolgáltatások díjazásával folytatta, majd áttért a magisztrális gyógyszerkészítésre, amelynek díjtételeit 2001-ben határozták meg utoljára. Külön hangsúlyt fektetett a vidéki gyógyszerellátás biztosításának a kérdésére. Ezt követően a KSH-tól 17 forgalmi kategóriára kért adatokat ismertette, kiemelve a veszteséges vállalkozások számának és a szállítói tartozások értékének csökkenését, de szót ejtett arról is, hogy az egy dolgozóra eső bruttó átlagbér nem éri el a nemzetgazdasági átlagot. Végezetül elmondta, hogy a kamara folytatja a gyógyszertárak költségracionális működését szolgáló korábbi tevékenységét, és kész elindítani minden olyan együttműködést, ami nem veszélyezteti a személyi jogos kompetenciákat, továbbá figyelembe veszi, hogy a gyógyszertárak az egészségügyi szolgáltató rendszer részei.

A sorban a következő beszámolót dr. Brezanóczy Ferenc, mint a szakmai munkabizottság elnöke tartotta.Hogyan állunk az új 12 ponttal? A gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése című előadásában az új12 pontról beszélt a gyógyszerészi feladatok tekintetében. Bevezetésként az előző és az új 12 pont létrejöttének körülményeit hasonlította össze. A második megfogalmazásának idejére megszilárdultak a gazdasági viszonyok, ez pedig felértékelte a gyógyszerészekkel szembeni elvárásokat, a fejlődő világban egyre növekvő feladatoknak kell eleget tenniük. Kiemelte, az államtitkár, a tiszti főgyógyszerész és az OEP főosztályvezetője is megfogalmazta a kamarával történő együttműködési szándékát - ez pedig a bizalomra épül. „Ezt a bizalmat meg kell őriznünk és alkalmasnak kell lennünk a gyógyszerészettel szemben támasztott társadalmi, gazdasági, szakmai, etikai elvárások teljesítésére”.

A következőkben az új 12 pont azon részeit vette sorra, amelyek a gyógyszerészi kompetenciákkal foglalkoznak. Kiemelte, hogy a fiatalokat segíteni kell a tulajdonlásban. Fontos a négyes követelményrendszer érvényesítése – ehhez viszont szükséges a gyógyszerészképzés megújítása. Beszámolt a kamara képzés megújításáért folytatott munkájára, illetve a már elért eredményekre. Külön hangsúlyt fektetett a határterületi kompetenciák bővítésének kérdéskörére. A gyógyszerellátással szembeni társadalmi elvárások kapcsán megjegyezte, törekedni kell a szakmai, etikai normák betartására.

Hogyan állunk az új 12 ponttal?Az utolsó előadást dr. Horváth-Sziklai Attila tartotta, aki Az informatika a gyógyszerészek szolgálatában cím alatt tájékoztatást adott azokról az informatikai fejlesztésekről, amelyek az egyedi dobozazonosító bevezetéséhez kapcsolódnak. Mint elmondta 2016 februárjától 3 év áll rendelkezésre a megvalósításhoz. A következőkben a program részletes bemutatására tért át. Kitért a technikai specifikációkra, valamint nyilvánvalóvá tette, hogy az egyedi azonosítók bevezetésének a célja a gyógyszerhamisítás visszaszorítása. Ki viseli ennek az anyagi terheit? – tette fel a kérdést.
A gyártók, és nem a gyógyszerészek – hangzott a válasz. Ezt követően ismertette azokat az elemeket, amelyeknek szerepelni kell a falkartonon, majd ábra segítségével bemutatta, hogyan fog a rendszer felépülni. Az uniós jogszabály magyar fordításának fontosságára is felhívta a figyelmet, a látszólag csekély pontatlanságokból is probléma adódhat. A továbbiakban eloszlatta azt az esetleges aggodalmat, amely szerint a rendszer személyes adatok gyűjt: kritérium a rendszerrel szemben, hogy szenzitív adatok ne kerüljenek ki – mondta.  A későbbiekben néhány gyakorlati dologra hívta fel a figyelmet, majd összefoglalta, hogy az azonosítók bevezetése milyen feladatokat ró a kamarára. Végezetül bemutatta, hogy az egyes európai országok hol tartanak a rendszer bevezetése terén.

Az előadás elhangzása után A területi szervezetek, mint az önkormányzatiság zálogai közös cím alatt a területi szervezetek újonnan megválasztott elnökei tartották meg bemutatkozó előadásaikat. A program több mint egy órával az eredetileg kitűzött időpontnál később ért véget. 



mgyk.hu

Fotó: dr. Nagy Vilmos