A vándorgyűlés péntek délutáni második blokkjában folytatódtak a Kamara cselekvési programját, további feladatait érintő előadások. Mind a négy előadás a kórházi gyógyszerellátás kérdéseivel foglalkozott.
Dr. Tátrai Tibor, a budapesti Szent Margit Kórház fÅ‘gyógyszerésze „Intézeti gyógyszertárak kiszervezése, felmerülÅ‘ kérdések, gondolatok” cÃmmel kezdte a délután második blokkját. BevezetÅ‘ként az MGYK cselekvési programjából idézett a fekvÅ‘betegek gyógyszerellátásával kapcsolatban, majd ismertette a 2023. évi LIII. törvényt, ami az állami fekvÅ‘beteg ellátást végzÅ‘ intézmények számára elÅ‘Ãrta „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást”, amelyet egy „projekttársaság” vesz át. A 33/2024 sz. kormányrendeletbÅ‘l pedig megtudhatók a „projekttársaság” jogai.
Mindezek figyelembevételével „Kérdések, aggályok” alcÃmmel folytatta elÅ‘adását. Részletezte mindazokat, amelyek az „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” mellett, illetve ellene szólhatnak. Úgy látja, az egységesÃtés, az unit dose rendszer, a stratégiai életmentÅ‘ lista, valamint a finanszÃrozás elvileg a kiszervezés mellett szól, bár részletes elemzésükkor több kételyt is megfogalmazott.
Az egyik fÅ‘ ellenérvként azt fogalmazta meg, hogy a kiszervezés szakmai célja jelenleg nem látható. A szakmai szervezetekkel nem történt egyeztetés, nem tudni, hogy készült-e hatástanulmány, továbbá nem tudni működÅ‘ példáról sem, sÅ‘t! A finanszÃrozással kapcsolatban is több kérdés merül fel. KBT? Profitorientáció? A betegek szempontjából pedig felmerülnek a betegbiztonság, az ellátásbiztonság kérdései is. Hogyan alakul majd a klinikai gyógyszerészet helyzete? És talán a legfontosabb: várható-e a „projekttársaság” belépésével a betegellátás szÃnvonalának emelkedése?
A második elÅ‘adó dr. Gyimesi Nóra, a budapesti Dr. Manninger JenÅ‘ Baleseti Központ fÅ‘gyógyszerésze volt, aki a „Kórházi-klinikai gyógyszerészi szolgálat jelene és jövÅ‘je” cÃmmel osztotta meg gondolatait. FelhÃvta a figyelmet a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetsége (European Association of Hospital Pharmacists, EAHP) állásfoglalására: a gyógyszerésznek részt kell vennie a betegellátás teljes vertikumában, a terápiás döntéshozatalban, beleértve a gyógyszeres kezelésre vonatkozó tanácsadást, megvalósÃtást és terápiaváltozás esetén annak monitorozását, teljes együttműködésben az orvosokkal, ápolókkal, betegekkel, és más egészségügyi szakemberekkel. A beteg mindenek elÅ‘tt – Ãgy szól a mottójuk.
Ezt követően ismertette a kórházi gyógyszerészi feladatokat, ezek közé tartozik a formulária menedzsment, részvétel a kórházi szakmai bizottságokban, a helyi irányelv, protokoll fejlesztése, az oktatás és a kutatás is. A klinikai gyógyszerészet feladatait is ismertette, szólt a közvetlen betegellátásról, a terápiás tanácsadásról és a gyógyszeres terápia optimalizálásáról is.
A továbbiakban kitért az új(abb) kihÃvásaikra, illetve feladatkörük bÅ‘vÃtésére. Célként az önálló klinikai döntéshozatal szintjeinek kialakÃtását jelölte meg. Kitért a klinikai gyógyszerészettel kapcsolatos hazai jogszabályi környezetre, majd emlÃtette az NNGYK módszertani levelét a klinikai gyógyszerészi szolgálatról. „A klinikai gyógyszerészi szolgálat központi eleme az optimális gyógyszeres terápia biztosÃtása a betegek számára” – emelte ki.
A klinikai gyógyszerészet számos területen javÃtja a betegellátás minÅ‘ségét, hatékonyságát és biztonságát. Ilyen például az orvos- gyógyszerész-beteg közti kommunikáció javÃtása vagy a mellékhatás figyelés. Kitért a költséghatékonyságra is, a kórházi-klinikai gyógyszerészet a gyógyszeres terápiák hatékonyságának maximalizálásával hozzájárul a lehetÅ‘ legjobb egészségügyi kimenetel eléréséhez.
A klinikai gyógyszerészet jövÅ‘vel kapcsolatban több célt, illetve feladatot is megjelölt. EmlÃtette a felelÅ‘sségi körök jogszabályi rögzÃtését, a szolgálat finanszÃrozását. Fontosnak tartja a klinikai gyógyszerészi szemlélet kiterjesztését, a teljes betegkövetést, illetve gondozást. EmlÃtette továbbá a telemedicinát, a praxisközösségeket és népegészségügyi szerepüket is.
Végezetül kitért a kórházi gyógyszertárak kiszervezése okozta „baljós árnyakra” is: a hozzáadott érték realizálása, a munkáltatói jogkör kérdései, az ellátásbiztonság és informatikai kérdések tartoznak ide.
„Betegre szabott, automatizált gyógyszerosztás” – ez volta cÃme dr. SebÅ‘k Szilvia, a Semmelweis Egyetem fÅ‘gyógyszerésze elÅ‘adásának. Bevezetésként ismertette az otthoni gyógyszerosztási rendszereket, majd rátért a kórházi gyógyszeradagoló rendszerekre. Részletezte fÅ‘bb jellemzÅ‘iket, majd a rendszer működtetésével kapcsolatos gyógyszerészi feladatokat ismertette. A gyógyszerrendelés rögzÃtése, átnézése, jóváhagyása, a dozÃrozás, helyettesÃtés mind-mind a gyógyszerész feladata. Az interakciók, az ellenÅ‘rzés, álcázás, kazetták feltöltésének felügyelete stb. is mind az Å‘ hatáskörükbe tartozik.
ElÅ‘nyei között emlÃtette, hogy használatukkal a gyógyszerelés biztonsága nÅ‘, pontos gyógyszerelési dokumentáció érhetÅ‘ el, továbbá segÃti a gyógyszerfelhasználás elemzését. A készlet racionalizálását is javÃthatja, valamint a betegszintű gyógyszerköltségek kimutatását. Hátrányaként emlÃtette, hogy nincs mindenre kiterjedÅ‘ elektronikus felÃrás, a teljes rendszernek ez csak egy kis részét képezi, valamint hiányzik az elektronikus döntéstámogatás.
A továbbiakban beszámolt a Szent Borbála Kórház vizsgálatáról, ahol a gyógyszerosztáshoz kapcsolódó hibákat mérték fel. A vizsgálat eredményébÅ‘l azt a következtetést vonták le, hogy a gyógyszerészi felügyelettel történÅ‘ gyógyszerosztás jelentÅ‘sen tudja csökkenteni a gyógyszerosztás során elÅ‘forduló hibákat. Végezetül a mindennapi kihÃvásaikról tett emlÃtést.
Dr. Csontos Diána, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és RendelÅ‘intézet fÅ‘gyógyszerésze „Akiszervezéshez kapcsolódó gondolatok – a kórházak közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosÃtó tevékenységének aspektusa” cÃmű elÅ‘adása zárta a pénteki napot.
Bemutatta a hazai kórházi gyógyszertárakat: összesen 79 állami és 5 magán található hazánkban. Ezek 54 városban helyezkednek el és 71 intézményt érintenek.
A továbbiakban összehasonlÃtotta az intézeti és közforgalmú gyógyszertárakat a kiszervezéshez kapcsolódó szabályozás alapján. Úgy látja, a szabályozás a közforgalmú gyógyszertárakkal szemben diszkriminatÃv. Ezt követÅ‘en a kiszervezés okozta kockázatokat elemezte. Úgy látja, versenyjogi értelemben aggályos a kis- és nagykereskedelem együttes folytatása, a franchise rendszerekre jellemzÅ‘ „egységes” arculat kialakÃtása, valamint az egycsatornás beszerzés. A kollegialitás sérülése is számos kérdést vet fel. Az ellátás biztonságával kapcsolatban logisztikai és a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket vetett fel. Aggályosnak tartja továbbá a projekttársaság által rendelkezésére bocsátott informatikai rendszerek kötelezÅ‘ használatát, ahogy a kettÅ‘s felügyeleti viszonyt is. Az oktatás és a módszertani fejlesztések is több kérdést is felvetnek. „Jogos a kérdés: Miben fog fejlÅ‘dni, elÅ‘relépni az ágazat, különös tekintettel az intézeti gyógyszertárakra?” – hangzott el.
B. Zs.
Fotó: Mogyoróssy Márton
Â