A szellem és a palack - dr. Hankó Zoltán - Marketingpilula


A patikai marketing újbóli korlátok közé szorítása

A szellem és a palack - dr. Hankó Zoltán - Marketingpilula A szellem és a palack

A törvényi szabályozás ellenére egyes gyógyszertárakban ma is jelen van az egészségpolitikai szándékokkal ellentétes marketingtevékenység. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint innentől a kamara feladata a jogszabályokat, a szakmai előírásokat vagy az etikai normákat sértő gyakorlat felszámolása.

Már az előző parlamenti ciklus politikai vezetése is felfigyelt arra, hogy a gyógyszertárakban folytatott marketingtevékenység nem mindenben egyezik a kabinet egészségpolitikai szándékaival. Ezért a ciklus vége előtt törvényben tiltotta meg a közfinanszírozott gyógyszerek fogyasztói árának (térítési díjának) csökkentését, és kiállt az e termékkörhöz kapcsolódó ajándékozás tilalma mellett is. Azonban a változtatás – a pontatlan szövegezésből adódóan, de legfőképp a jogszabályban megfogalmazott szándékok tudatos megkerülésével – a visszájára fordult. Ha a gyógyszerhez nem lehetett kedvezményt adni, megtette a recept is, és néhány hetes bizonytalankodás után az ajándékozás ismét újult erővel indult meg.

 

Amit a jogszabály előír

A tavaly hatalomba került új politikai vezetés még egyértelműbbé tette, hogy nem ért egyet a patikai marketing gyakorlatával. Ennek értelmében tovább pontosította a közfinanszírozott gyógyszerek (és gyógyászati segédeszközök) egységes árképzésére vonatkozó szabályait. Így ma már sem közvetlenül, sem közvetett módon nem adható kedvezmény, receptdíj vagy ajándék a közfinanszírozott gyógyszerek patikai értékesítéséhez. Jelenleg a nem közfinanszírozott gyógyszerek eladásához kapcsolódóan is tiltott bármilyen ajándék és bónusz adása, azonban a közfinanszírozott gyógyszerekétől 2004 óta eltérő árképzés-szabályozás miatt az árkedvezmény adása megengedett.

Ugyanakkor több mint jelzésértékű, hogy a jogszabály az árkedvezmény választható alternatívájaként nevesíti a gyógyszerészi gondozást, mint olyan szolgáltatást, amelyet a gyógyszertár a marketingcélok szolgálatába állíthat. Továbbá, a törvénymódosítás során a jogalkotó az árképzéssel és az ajándékozással kapcsolatos gyógyszertári marketingtevékenységért a személyi jogos gyógyszerészt tette felelőssé, amikor a gyógyszer-gazdaságossági törvény 58. § (1) d) pontjában úgy fogalmazott, hogy a személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha a személyi joggal rendelkező gyógyszerész vagy a gyógyszertárban dolgozó más személy „ismételten megsérti” az árképzésre és az ajándékozásra vonatkozó szabályozást.

 

Édes csábítás

A helyzet ugyan változott, de hogy még most sincs minden rendben, azt jól példázza, hogy az egyik kormánypárti képviselő március 7-én (a kamarai törvénymódosítás zárószavazásának napján) a patikai marketingről interpellálta az egészségügyért felelős minisztert. Kifogásolta, hogy egyes patikákban továbbra is folyik az egészségpolitikai szándékokkal ellentétes marketinggyakorlat. Konkrét példaként említette a „ne kérj szatyrot” akciót, amikor is a betegnek kupont adnak, amivel olyan sorsoláson vehet részt, amelyen wellnesshétvégét vagy vibrációs tréninget nyerhet – személyi edzővel. Máshol „a gyógyszerészi gondozás jegyében” ingyenes mérést (sic!) biztosítanak, s ha ezen a „rendszeres patikalátogató” részt vett, „10 forintért a ’partnercégeink’ segítségével 1 kg kristálycukor vagy Domestos jár.” Mint azt az interpelláló képviselő elmondta, a törvénymódosítást „a betegek hozzáférésének javítása, az egyenlő esélyek biztosítása érdekében hoztuk. Ha ez folytatódik, további patikák mennek csődbe, és további ellátatlan területek alakulnak ki az országban.” A minisztertől megkérdezte, mit kíván tenni a tárca a további jogsértések megakadályozásáért, elegendő-e az OTH infrastruktúrája a megfelelő ellenőrzéshez, továbbá „nem tartja-e szükségesnek, hogy a patikákban egy, az ajándékozás minden formáját megtiltó jogszabály mielőbb életbe lépjen?”.

Az egészségügyért felelős államtitkár interpellációra adott válaszából kitűnt, hogy tudják: egyes gyógyszertárakban vonakodva vezetik be az új szabályokat, és a hatályos szabályozással ellentétes vagy a törvényalkotói szándékot kijátszó gyakorlat alakult ki. Ezért megkezdték egy miniszteri szintű rendelet részletes kidolgozását, és a szakhatósági ellenőrzések hatékonyságát szavatoló intézkedéseket is terveznek.

 

Szatyor helyett vásárlási utalvány

A kormány tehát elszántnak tűnik a patikákban folytatott marketing ügyében. A helyzet azonban még az interpelláló képviselő által bemutatottnál is bonyolultabb: a szellemet könnyű volt kiszabadítani a palackból, de sokkal nehezebb oda visszatuszkolni. E sorok írója időnként a legkülönbözőbb helyekről kap – legtöbbször anonimitást kérve – olyan jelzéseket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a nyomon követhető marketingakciók mellett olyanok is előfordulnak, amelyeket a nyilvánosság tudatos megkerülésével folytatnak. Egy patikai csoport személyi jogos gyógyszerészei ez év januárjában – többek között – ezeket az instrukciókat kapták a tulajdonostól: „egyedi áron, nagy kedvezménnyel vásárolt termékeket adhatunk a betegnek egy forintért, ha sokat vásárolt vagy ha régóta odajár a patikába, és kedveskedni akarunk neki. Azt viszont nem említhetjük, hogy ezt a receptjeire való tekintettel kapja. Az olcsóbban adható termékek kapcsán fontos a vezető következetessége. Ezzel viszont óvatosan kell bánni, mert a fogyasztóvédelem szerint vagy mindenki, vagy senki nem kaphat ilyen kedvezményt”.

Egy, a betegeknek készült szórólapon arról tudósítanak, hogy aki az XY patikákban vásárol, és „nem kér nejlonszatyrot, a vásárlás blokkjával sorsoláson vehet részt, amin minden ötödik vásárló visszanyerhet ezer forintot (…) vásárlási utalvány formájában, ami az utalványon feltüntetett üzletekben vásárolható le”. Ugyanezen a szórólapon (és sok másikon is) dicsőséges összevisszaságban keverednek a vény nélküli gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket akciós áron kínáló termékreklámok. Egy másik reklámújságban egy gyógyszertárlánc mindössze egy forintért ad egy szappant, ha három rövid kérdésre válaszolunk. Megint máshol azt olvassuk, hogy „más magyar patikákhoz képest nálunk jóval nagyobb raktárkészletből és termékválasztékból vásárolhatnak”. A sor hosszasan folytatható lenne.

 

Önszabályozás: lehetőség és kötelesség

Tanulságos és érdemes az államtitkár válaszával – a parlamenti jegyzőkönyvet segítségül hívva – szó szerint is megismerkedni. „Mi elkötelezettek vagyunk abban, hogy a törvényi előírásoknak a mindennapi patikai gyakorlatban érvényt szerezzünk. Emellett azonban a szakmának magának is képesnek kell lennie szabályoznia önmagát, és éppen ma az Országgyűlés zárószavazására vár az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása, amely helyreállítja a Gyógyszerészi Kamara etikai, normaállítási, ellenőrzési és szankcionálási jogát. Tehát várunk a hivatásrendre, hogy ő is lépjen fel ez ellen a gyakorlat ellen. Ezek a változások a gyógyszerészeknek nemcsak lehetőséget adnak a jogszabályokat, szakmai előírásokat vagy etikai normákat sértő gyakorlat felszámolására, hanem egyben kötelezik is őket arra, hogy a normáikat és közösségeiket újraalkotva mihamarabb olyan gyakorlatot alakítsanak ki, amely a betegek és a társadalom érdekét elsődlegesnek tekinti.”

A feladat tehát adott, jogalkotónak, hatóságnak és a szakmának egyaránt. Kérdés, hogy miként leszünk képesek megbirkózni vele.

dr. Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke

 

forrás: marketingpirula

a cikk pdf formátumban: Szellem_es_Palack_MP_HZ.pdf