Az etikai bizottságok szerepe felértékelődött


Az Etikai Kollégium június 14-én, a budapesti Benczúr Hotelben tartott ülésén az etikai eljárások határozataival kapcsolatos tudnivalók megvitatása mellett szó esett az etikai bizottságok munkájának felértékelődéséről is.

Az Etikai Kollégium június 14-én tartott ülését – amelyre az Országos Etikai Bizottság tagjait is meghívták – prof. dr. Paál Tamás, a Kollégium elnöke vezette, aki köszöntő szavai után hangsúlyozta, ez az első „igazi” gyűlés, noha korábban kamarai összejöveteleken többször is tárgyaltak etikai kérdéseket. „Az Etikai Kollégium elnökének feladata az is, hogy az etikai bizottságok első- és másodfokú határozatait átnézze és a Kamara elnökségének beszámoljon róluk” – folytatta. Az etikai bizottságok szerepe felértékelődöttMint mondta, dr. Hankó Zoltán, illetve a Kamara elnökségének ugyanis az a törekvése, hogy jobban megértesse a politikával, hogy etikai kérdésekben nagyobb mozgástérre lenne szükségünk, mint amit a kamarai jogszabályok pillanatnyilag megengednek. A jog és az etika ugyanis nem azonos, az etika tágabb értelmezést jelent – ehhez pedig szükséges az etikai bizottságok által hozott határozatok jogszerűségének és szakszerűségének biztosítása. Kérte továbbá a kollégákat, hogy javaslataikkal segítsék az Etikai Kódex bővítését, javítását.

A kollégiumi elnök a következőkben az etikai eljárásokkal kapcsolatos tudnivalókra tért ki: a szabályszerű eljárásrend érdekében milyen előírásokat kell betartani, hogyan kell lefolytatni az eljárást. A határozatok helyes elkészítése érdekében készített egy határozatmintát, ami lényegesen megkönnyítheti a bizottságok munkáját.  Ez két részből áll: a rendelkező részből és az indoklásból. Részletesen ismertette a kitöltéssel kapcsolatos főbb tudnivalókat, illetve azokat a hibákat, amelyek ezzel kapcsolatban elő szoktak fordulni. Említést tett arról a formanyomtatványról is, amit a Kamara elnöksége korábban már elfogadott, és amely kitöltését és visszaküldését a határozat mellett szintén kérte az etikai bizottságoktól.

Az etikai bizottságok szerepe felértékelődöttEzt követően dr. Pintér László, az Országos Etikai Bizottság elnöke a professzionálisan elkészített határozatok jelentőségére hívta fel a figyelmet, megerősítve az Etikai Kollégium elnöke által elhangzottakat. Ez után dr. Nemere Gyula ügyvéd következett, aki ez etikai bizottságok működésével, az etikai eljárásokkal, az eljárási garanciákkal, kritériumokkal kapcsolatban adott tájékoztatást, és aki az ezt követő hozzászólásokban feltett kérdésekre is válaszolt.

Az említettekkel összefüggésben számos hozzászólás történt. Ezek egy része az elévülési idővel volt kapcsolatos. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem mindig a személyi jogost kell elmarasztalni, illetve hogy szét kell választani a személyi joggal kapcsolatos és a gazdasági vétségeket, míg mások az uniós szabályozással kapcsolatban hangsúlyozták, hogy valami lehet jogszerű és etikátlan is. Szóba került a nyitva tartási idő sérelmére elkövetett vétség, kérdések hangzottak el az eljárásrend egyes lépéseivel, sorrendjével és a határozatok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban is. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a túl sok etikai üggyel a gyógyszerészek maguk számolják fel a hosszú évek alatt kialakított jó hírüket. A felvetett kérdéseket rendre konzultáció követte. A konzultációk során elhangzottak közül különösen azt érdemes kiemelni, hogy téves az az értelmezés, miszerint a hatósági (bírósági) intézkedéseket követően az etikai eljárásoknak és az esetleges büntetéseknek nincs létjogosultsága, mert „ugyanazért kétszer nem lehet megbüntetni senkit”. Az etikai bizottságok szerepe felértékelődöttEgyrészt a hatósági intézkedések általában a gyógyszertárral (illetve a gyógyszertárat működtető gazdasági társasággal kapcsolatban) hoznak elmarasztaló döntést, az etikai eljárás pedig a kamarai tag gyógyszerésszel szemben történik, másrészt az etikai bizottságok az etikai kódex előírásainak megszegését vizsgálják és azt, hogy az elkövetett szabálytalanságért milyen mértékben felelős az eljárás alá vont gyógyszerész.

Utolsó hozzászólóként dr. Hankó Zoltán elmondta, hogy az elmúlt években bekövetkezett strukturális változások eredményeképpen sikerült egy olyan rendszert kialakítani, ahol a gyógyszerész önállósága és személyes felelőssége a gyógyszertár működtetésben és a szakmai munkában is teljesen egyértelmű lett. A strukturális rendszerváltás befejeződött, most a szakmai rendszerváltás van soron. Ezáltal felértékelődnek a szakmai és az etikai kérdések. Ebben a folyamatban felértékelődik a hivatásetika és az etikai bizottságok munkájának jelentősége is megnőtt. Ahhoz, hogy a szakmai rendszerváltás folyamatát is sikerrel zárjuk, a szakmai progresszió mellett az etikai alapvetéseket is újra kell gondolni és ehhez szükséges az etikai bizottságok elnökeiből álló etikai kollégium ez irányú tevékenysége is.

Zárszavában prof. dr. Paál Tamás a kollégium elnöke az összejövetel fontosságára hívta fel a figyelmet, ahol elfogadásra került a modellhatározat. Ismételten kérte ennek figyelembe vételét. „Építkezünk, téglákként, fél téglákként, így ma is előbbre jutottunk” – hangzott el. 

mgyk.gyh



Az etikai bizottságok szerepe felértékelődöttAz etikai bizottságok szerepe felértékelődöttAz etikai bizottságok szerepe felértékelődöttAz etikai bizottságok szerepe felértékelődött