Cél: saját hatáskörben végezni – Az asszisztensképzésr?l


A márciusi Vándorgy?lés témái között az asszisztensképzés is szerepel. Ezzel kapcsolatban dr. Horváth-Sziklai Attilát kérdeztük, akit?l egyebek mellett megtudjuk, hogy a Kamara célja, hogy a gyógyszertári asszisztensképzést saját hatáskörben végezze.

Cél: saját hatáskörben végezni – Az asszisztensképzésr?l  Rendszeres oktatója, vizsgáztatója a gyógyszertári asszisztensképzésnek, így nyilvánvalóan rálátása van a kérdésre. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetét tisztán lássuk, illetve hogy a Kamara ezzel kapcsolatos hosszú távú céljait megismerjük, szükség lenne némi visszatekintésre…

– Valóban, ahhoz, hogy a történéseket megértsük, amelyek alapjában változtatták meg a gyógyszertári asszisztensek képzését, vissza kell mennünk az id?ben, méghozzá a gyógyszertári központok idejére. A központoknak megvolt az a lehet?ségük, hogy gyógyszertári asszisztenseket, szakasszisztenseket képezzenek. Fontos kiemelni, hogy nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat megszerzéséhez szükséges helyet is biztosítani tudták. Mai kifejezéssel élve ez a mostani duális modell korábbi gyakorlata volt a szocialista id?szakban. Ez akkor a szakképzési rendszerben egyedi megoldásnak számított. Azok, akik gyógyszerészként ebben az id?szakban praktizáltak, úgy gondolnak vissza rá, hogy ennek a képzési modellnek kellene lennie az etalonnak. Az a jogos elvárás van meg az asszisztenseket illet?en, hogy rátermettek legyenek, ismerjék kompetenciájuk határait és lojálisak legyenek a gyógyszerészekhez.

– Mindez hogyan alakult a rendszerváltás után?

– A rendszerváltás után a gyógyszertári központoknak a megsz?nésével nem sz?nt meg a képzés, csak átalakult. Kialakításra került az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), ahol egy szabályozás, egy kalap alá kerültek a különböz? szakmacsoportok a képzései. Nemcsak az egészségügy került közös szabályozásra a gazdasági-szociális szférával, az ipari területtel, hanem létrejött egy olyan általános szabályrendszer, ami az ács-állványozón, a cukrászon keresztül a gyógyszertári asszisztensekig, mindenkit egy jogszabály hatálya alá terelt be. Ebben az id?szakban – és szerencsére még a kés?bbi fázisokban is – az egészségügy tartotta magát: meg tudott maradni a képzéseknél az Egészségügyi Minisztérium befolyása. 2004-ben az OKJ nagy átalakításon ment keresztül, ekkor került be hosszú id?k óta teljesen új elemként a gyógyszerkiadó szakasszisztens képzés.

– Ez talán már a liberalizáció el?szele volt?

– Akkor talán még csak az erre érzékenyek látták meg, hogy ez már valójában a liberalizáció el?szele. Majd felgyorsultak az események: 2005-ben az árképzéssel kapcsolatos módosuló jogszabályok, az után pedig 2006/2007-ben mind a gyógyszerellátás, mind a kamarai m?ködéssel kapcsolatos szabályváltozások következtek. Ez az id?szak nem csak a gyógyszerellátás területén hozott liberalizációt hanem a feln?ttképzésben is… az OKJ-s képzések esetén is megtörtént egyfajta liberalizáció. Az állami, akkreditált, regisztrált képz?helyeken kívül sok más is be tudott kapcsolódni a feln?ttképzésbe, ahol nagyon egyszer?en teljesíthet? minimumon feltétel rendszeren kívül semmilyen speciális elvárás nem volt a képzési intézményekkel szemben. Ennek a képzési struktúrának speciális filozófiája volt, úgy is mondhatjuk, hogy a képzend?t védte. Például megadták azt, hogy mennyi lehet a maximum óraszám, de nem mondták meg, mennyi gyakorlati id?nek kell lennie, vagy hogy ki képezhet adott területen. Tehát azt kell mondani, hogy szinte egy olyan rendszer került kialakításra, ami a hallgatót védte mindent?l – még a megszerzend? tudástól is.

– Meddig maradt fenn ez a rendszer?

– Sajnos túl sokáig ahhoz, hogy mély nyomat hagyjon. A 2006 és 2010 között a szakmai szervezeteknek nem volt sem közjogi, sem politikai szempontból lehet?sége érdemben beleszólni a képzésbe. A m?hely munka természetesen elindult, az MGYK már ebben az id?szakban megfogalmazta azokat a célokat, amelyekben els?dlegesen módosulást kell elérni. Egyértelm?, hogy nem maximum, hanem minimum óraszámra van szükség. El kell érni azt, hogy az óraszámok növelésre kerüljenek, hiszen azzal, hogy 2006-ban szabad piaci képzések jelenhettek meg az iskolarendszer? képzéseken kívül – ami valahol bizonyos értelemben üdvözlend? is lehetett volna –, de itt az óraszámok azért kerültek lecsökkentésre, hogy minél költséghatékonyabban, minél gazdaságosabban lehessen a képzés a folytatni. Az óraszám csökkentése viszont a min?ség rovására ment.  A kötelez? gyakorlati id? kérdése a gyógyszertári központok idején maximálisan megoldott volt, és hogyha nézünk egy klasszikus német duális modellt, ott is a képzés szervez?je, koordinálója ténylegesen biztosít gyakorlati helyet is.

– A gyógyszertári asszisztensképzésben a gyakorlat fontosságát nehéz lenne kétségbe vonni…

– Véleményem szerint a jelenlegi képzésb?l hiányoznak a demonstrációs gyakorlatok. Az iskolának, tehát az elméleti képz?nek kellene biztosítania, hogy bizonyos technológiákat, m?veleteket, mozzanatokat bemutassanak. Ez a bemutató jelleg hiányzik, és azt várjuk el, hogy majd a gyakorlóhelyeken megtanulnak mindent a leend? asszisztensek. Azonban a gyakorlóhelyen  bemutatott, megtanított mozzanatokat kellene gyakorolni, pontosítani, nem pedig  ott találkozni velük els?dlegesen. Ezért nagyon fontos a gyakorlati id?re vonatkozó el?írás és tematika.

– Mire van még szükség ahhoz, hogy valakib?l jó gyógyszertári asszisztens legyen?

– A Kamara céljai között szerepel, hogy amellett, hogy az asszisztensek valós tudással rendelkezzenek, ismerjék a kompetenciahatárokat.Ha egy beteg kéréssel, kérdéssel fordul hozzájuk, amit nem tudnak megválaszolni, akkor tudják azt, hogy „hol van a vörös zászló”, mikor kell azt mondani, hogy hívnak egy gyógyszerészt. A gyógyszertári asszisztensképzésben is fontos elmondani, hogy ?k jó helyzetben vannak, mert egy vizsgaszituációban, de a valós életben is jó megoldás az, ha jelzik a betegnek, hogy most ebben nem tudnak segíteni, és szólnak a gyógyszerésznek. Ez esetben nincsen hitelesség- vagy bizalomvesztés, hiszen pontosan fogja tudni azt a beteg is, hogy igen, ez egy speciális kérdés, de ? a legjobb kezekben lesz.  Az asszisztens a mester munkáját segíti klasszikus értelemben, természetesen vannak önálló tevékenységei, részfeladatai, ahol közrem?ködik. A gyógyszerész munkájának a részese, azt segíti, így emberi szempontból is minimum elvárás a lojalitás, hogy együtt tudjanak dolgozni.

– Gyakran hallani gyógyszerészkörökben a „garázsiskola” kifejezést. Mit jelent ez pontosan, illetve úgy is kérdezhetném, hogyan értékeli a 2006 óta eltelt éveket az asszisztensképzés szempontjából?

– Amikor 2006 után a liberalizáció hirtelen ráborult a szakmára, az OKJ-s egészségügyi, gyógyszertári asszisztens képzések színvonala csökkent… és igen, a mai napig használjuk a szakmán belüli beszélgetésekben az ebben az id?szakban végzett asszisztensekre, hogy „garázsiskolákban” tanultak.  Igy az idáig összegy?jtött igények mellett – mint a kötelez? óraszámok minimumának el?írása, a meglév? óraszámoknak a növelése, a kötelez? gyakorlati id? el?írása, a gyógyszerészi oktatók arányának a növelése – megfogalmaztuk azt is, hogy a  Magyar Gyógyszerészi Kamara, mint köztestület, közrem?köd?je legyen a vizsgáztatásnak.

Azt kell mondani, hogy a felállított els? csomagnak a teljesítését meg tudtuk lépni, hiszen 2012-ben az OKJ módosításában a maximum helyett a minimum óraszámok kerültek be. 2012-t?l a régi OKJ 1200 órájából 2100 órára növekedett a kötelez? óraszámnak a kérdése, és 2013-ban, majd utána egy 2015-ös szövegpontosítással az el?írt gyakorlat a gyógyszerkiadó szakasszisztensek számára 2 évre n?tt meg. Ez annyit jelent, hogy míg 2006 és 2010 között egy érettségivel rendelkez? jelölt elindult ezen a képzési úton, akkor ahogy elvégezte ebben a gyorsított formában, várnia sem kellett, amint megkapta a papírját, már aznap elkezdhette a gyógyszerkiadó szakasszisztens képzést. Azt kell mondani  gyakorlattá vált, hogy egy sz?k másfél év alatt null kilométeresr?l gyógyszerkiadó asszisztensekké váltak a jelöltek, így gyógyszerkiadó szakasszisztensek álltak szemben 2006 és 2010 között a betegekkel a patikákban! Tehát emiatt is szükséges volt a beavatkozás. 2013-ban az SZVK módosítása kapcsán az ún. komplex típusú vizsgák esetén a Magyar Gyógyszerészi Kamarának lehet?sége van a 4 f?s vizsgabizottságba 1-1 tagot delegálni, ilyen módon ez a kívánságunk is teljesült Mivel 2013-ban indult az újfajta képzés, igy az els? végz?sök  2016-ban jelentek meg a munkaer?-piacon.

Sajnos jó tíz éves id?szak kellett ahhoz, hogy odaérjünk, ahol 2005-ben tartottunk Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek további feladatok….  A képzettek a száma, a képzésben részt vev? iskolák számának a csökkenése az egyértelm?en mutatja a rendez?dés és a rendezettség felé tartó utat.

– Miért érdekes mindez 2018 februárjában annyira, hogy a Vándorgy?lésen is foglalkoznak a kérdéssel?

– Nagyon sok minden szükséges ahhoz, hogy jó min?ség? képzések legyenek. Ilyen például, hogy legyen mib?l tanulnia a hallgatóknak. Jelenleg nincsen aktuális gyógyszertári asszisztens vagy gyógyszerkiadó szakasszisztens jegyzet. A legutolsó még annak idején az ETI gondozásában jelent meg 2002-ben. Azóta nemcsak maga a gyógyszerészi hivatás, szakma fejl?dött, hanem a gyógyszertár m?ködtetésben, a gyógyszertári ellátásban is legalább két „rendszerváltás” volt, ha gondolunk 2006-ra és 2010-re. Mindenféleképpen id?szer?, hogy új jegyzetek kerüljenek el?állításra.

Klasszikus kamarai feladat annak meghatározása. hogy melyik területen, hol, mennyi gyógyszertári asszisztensre, gyógyszerkiadó szakasszisztensre van szükség. Más hivatásbeli kamaráknál is a képzések, ezek monitorozása, a képzésszervezés tipikusan kamarai feladat, és úgy gondolom, hogy ha el?deink a gyógyszerész hivatás körében tudták tartani és szervezni a gyógyszerész képzést, akkor most, hogy a szakma körüli szabályozásnál már újra megvan az egzisztenciális biztonság és a Kamara a 2011-t?l tartó id?szaktól stabilizálni tudta magát, a jöv? képzése olyan terület, ahol van tennivalónk. A Kamara az elmúlt években érdemben tudott foglalkozni a gyógyszerészek posztgraduális, graduális képzésével. (Ismerjük a KKK-val kapcsolatos vitát, illetve a szakgyógyszerész képzések újraszervezését, gyógyszerészi képzéshez kapcsolódó kompetenciák meghatározását.) Ennek a munkának a következ? állomása a gyógyszertári asszisztens képzés megújulása, megújítása. Saját döntésünk, hogy a gyógyszertári asszisztensképzésben tudatosabban részt vállaljunk.

– Mi a hosszú távú céljuk ezzel kapcsolatban?

– A kamarai szerepvállalás növelése a hosszú távú cél: A Kamara a gyógyszertári asszisztens, szakasszisztens képzést saját hatáskörben végezze és koordinálja, ezzel biztosítva azt is, hogy országosan homogén eloszlásban váljon hozzáférhet?vé a képzés mindenkinek.    

B. Zs.