Magyar Gyógyszerészi Kamara mindent megtett annak érdekében, hogy tájékoztassa a gyógyszerészeket a Széll Kálmán Terv hatásairól a patikák működésére vonatkozóan- mondta el a PharmaNetnek dr. Hankó Zoltán az MGYK alelnöke. Számos javaslatot is megfogalmazott a patikák működőképességének a biztosítására és a hatékonyságának javítására.
- Október elsején debütált a Széll Kálmán Terv első olyan intézkedése, amely közvetlenül is kihat a gyógyszertárak bevételeire és működésére. Hogyan értékeli az elmúlt hetek történéseit?
- Megtettünk mindent, amit Kamaraként tehettünk. Kollégáinkat augusztustól folyamatosan tájékoztattuk az árváltozásokról és a betegek figyelmét is felhívtuk arra, hogy hektikusan alakulnak majd a térítési díjak. Amikor pedig már látszott, hogy nagymértékű készletleértékelődésre és beragadó készletekre is számítani kell, hivatalosan kértük a gyártói szervezeteket és a nagykereskedőket, hogy az október elsejétől érvényes beszerzési árakat korábban érvényesítsék a patikák felé. Ez minden piaci szereplőnek előnyös és sokan reagáltak rá pozitívan. Mindenkinek köszönjük az együttműködést. Jó lenne, ha a későbbiekben ez a technika intézményesíthetővé válna.
- Így is jelentős a patikák vesztesége.
- Tudok olyan gyógyszertárról, amelyik az elmúlt napokban több százezer forintos készletátértékelési veszteséget szenvedett el, és olyanról is, ahol a veszteség néhány tízezer forintos tartományban maradt. Ami pedig az árrés-tömeg kiesést jelenti, ennek az értéke éves szinten, változatlan forgalmi szerkezettel számolva, több elemzés szerint, a húszmilliárdot meghaladó tb-költségmérséklő hatás mellett kb. félmilliárd forintot tesz ki. Az árcsökkentésben a 850 Ft-os árrésű gyógyszerek felülreprezentáltak.
- Mit tesznek az árrés-kiesés kompenzálása érdekében?
- A patikák érdekeltségi rendszerének megteremtése a generikus helyettesítésben az egészségpolitikának is fontos. Az olcsóbb gyógyszerek forgalmi részaránya másként nem fog számottevően növekedni, ennek hiányában pedig már a következő licit is eredménytelen lesz. Ezt minden fórumon elmagyaráztuk. Kértük az érdekeltségi rendszer kialakítását és a hatóanyag-néven történő rendelés kötelező bevezetését a helyettesíthető gyógyszerek körében. Az érdekeltségi rendszer előkészítése megkezdődött és talán már rövid időn belül bejelentésre kerül az elindítása is. Úgy tudom, hogy a hatóanyagnéven történő felírás kötelező elrendelésének politikai vitája is lezárult, a bevezetés módjáról és idejéről azonban nincs tudomásom.
- Foglalkoztak-e a Széll Kálmán Terv többi lépésének patikai kihatásaival?
-Amióta eldőlt, hogy a Széll Kálmán Terv a gyógyszertámogatásokra is kiterjed, arra törekszünk, hogy az elvonás reális keretek között maradjon és a patikáknak megfelelő kompenzációs rendszer kerüljön kialakításra. Ez utóbbira alapot ad, hogy nem a patikák árrésére van szüksége a költségvetésnek, ugyanakkor az államháztartás helyzete kemény korlátot jelent. Szakértőink segítségével több modellt is felállítottunk, melyekben a különböző döntések függvényében elemeztük a patikai kihatásokat, beleértve az árréstömeg-kiesést, a beszállítói feltételek alakulását és a különbözőképpen érintett patikákat. A májusi kormányhatározat a térben és időben folyamatos gyógyszerellátás biztosítását célként tűzte ki, az erre vonatkozó konkrét javaslatokat augusztus végére kérte be a NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága. Ekkor egy sor „étlapszerű” intézkedési javaslatot is megfogalmaztunk, amelyek egyszerre lehetnek képesek a patikák működőképességének a biztosítására és a hatékonyság javítására. Javaslataink jelentős része már a korábbi beadványainkban is szerepelt, az előkészítés során pedig több gyártói szervezettel is egyeztettünk. Álláspontunkat a politikai döntéshozatal minden szintjével megismertettük. A javaslatok között újra leírtuk, hogy indokolt az árrés-rendszer belső ellentmondásainak a megszüntetése és a 850 Ft-ban maximált árrés-mérték felülvizsgálata. Szükség van a compliance-javító patikai szolgáltatások díjazására, benne a gyógyszerészi gondozással és a minőségbiztosított expediálással, a patikai gyógyszerkészítés feltételeinek a biztosítására, a vidéki kispatikák megőrzésére és a patikai likviditást javító elszámolás-technikai változtatásokra.
- Tudtommal az NGM-ben többször is kifejtették, hogy a patikák kompenzálását ugyan indokoltnak tartanák, de ez nem lehet gátja a Széll Kálmán Terv megtakarítási célkitűzéseinek. Hogyan hidalnák át ezt a problémát?
- A generikus érdekeltségi rendszer bevezetése nem pénzt visz el a gyógyszerkasszából, hanem a generikus program sikerének az előfeltétele. A likviditás-javítás érdemben nem érinti a Széll Kálmán Tervet, a többi kezdeményezéshez szükséges forrásokra pedig javaslattal éltünk. Ezt ismerik a NEFMI és az NGM vezetői, továbbá a kormánypárti frakció szakterületért felelős politikusai is.
-Köszönöm a beszélgetést.
Tóth Ilona