Elnöki beszámoló a Kamara 2015. május 15-i küldöttközgyűlésére - MGYK


Kedves Kolléganők!

Tisztelt Kolléga Urak!

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Köszönöm mindazoknak, akik ebben a szokatlan időpontban is meg tudták szervezni, hogy részt vegyenek az idei év első – és egyben a négy évvel ezelőtt megválasztott küldöttközgyűlés emberi számítás szerint utolsó – ülésén. A szokatlan időpont magyarázata, hogy a kamara alapszabálya szerint május 15-ig el kell fogadni az előző évi gazdálkodásról szóló beszámolót és a mérleget is, az eredetileg kijelölt múlt szombati időpontban azonban a küldöttközgyűlést nem lehetett megtartani, mert a jubileumi Rozsnyay Mátyás Emlékversennyel való időpont-ütközést el kellett kerülnünk.

Megkülönböztetett figyelemmel köszöntöm prof. dr. Erős Istvánt a Felügyelő Bizottság elnökét, dr. Pintér Lászlót az Etikai Bizottság elnökét, prof. dr. Kata Mihályt az Etikai Kollégium elnökét, Molnár Emese és Ipacsné Pavlánszky Éva jegyzőkönyv-vezetőket, Kremer Éva könyvvizsgálót és Bagi Edinát a kamara könyvelőjét.

A tegnapi elnökségi ülésen jelezte dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök úr, hogy egy más testületben vállalt felügyelő bizottsági funkciójából fakadó kötelezettsége miatt a mai küldöttközgyűlésen nem tud részt venni. Ugyanakkor megkért arra, hogy a küldöttközgyűlésnek tolmácsoljam a köszöntését.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Az elnöki beszámolóban elsősorban a legutóbbi küldöttközgyűlés óta történt eseményekről szeretnék beszámolni. Mivel a küldöttközgyűlés a négy évvel ezelőtti felhatalmazás alapján várhatóan ma ülésezik utoljára, az elmúlt félévről szóló beszámoló végén, szeretnék néhány olyan szempontot is bemutatni, amelyekről viszonylag keveset beszéltünk, de az elmúlt évek kamarai érdekvédelmi tevékenységének irányait és módszereit illetően meghatározóak voltak.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

A legutóbbi küldöttközgyűlésre tavaly novemberben, a kamara alapításának 25. és köztestületté válásának 20. évfordulója alkalmából szervezett három napos ünnepi gyógyszerész köztestületi napok keretei között, annak harmadik napján került sor. Az évforduló alkalmat teremtett arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt negyedszázad sikereire és nehézségeire. Úgyszintén lehetőségünk volt arra, hogy összegezzük az elkövetkező időszak fontosabb feladatait. Külön is szeretném kiemelni, hogy megerősítést nyert az új 12 pont, ami az elkövetkező évek kamarai programvázlatának tekinthető. Fontos momentumként emlékezem külföldi vendégeink hozzászólásaira, melyekből kitűnt, hogy ma sok európai gyógyszerész megkülönböztetett figyelemmel kíséri a gyógyszerészek szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációjáért folyó küzdelmünket és a gyógyszerészet egészségügybe történő visszaintegrálásának folyamatát. Elmondták, hogy Európa gyógyszerészei követendő példaként tekintenek a magyar gyógyszerészetre. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere előadásában pedig úgy fogalmazott, hogy a gyógyszerészek büszkék lehetnek a kamarájukra és az elmúlt huszonöt évre. Bár az ilyen ünnepeken a dicsérő szónak van inkább keletje, aki személyesen is látta és hallotta ezeket a megnyilatkozásokat, jól emlékezhet, hogy nem az udvariasság vezérelte vendégeinket, hanem belső meggyőződésből mondták, amit fontosnak tartottak.

A tavaly novemberi küldöttközgyűlés időpontjában még csak tervezetként ismertük a 2015-ös központi költségvetést; a tervezet gyógyszertárakra vonatkozó számait néhány héttel később az országgyűlés változtatás nélkül elfogadta. Ez jogos reményt adott és ad arra, hogy az ágazat stabilizációja idén is folytatódik. Úgyszintén tervezetként ismertük a kamarai törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amely az irracionális előírások közül racionális keretek közé terelte a kamarai tisztújítással kapcsolatos minimális részvételi feltételeket. Az országgyűlés ezt a módosítást is elfogadta.

A tavaly év végi törvénykezés eredményeit nem véletlenül említem az elsők között. A mostani küldöttközgyűlés előtt két nappal, május 13-án nyújtotta be a 2016-os költségvetés tervezetét a kormány az országgyűlésnek. A tervezet szerint az ágazat változatlanul számíthat a kisforgalmú gyógyszertárak 700 mFt-os működési célú támogatására, a kamatmentes támogatás-előlegre 1,2 mdFt nagyságrendben, a 3,6 mdFt-os generikus kompenzációra, a 4,5 mdFt-os szolgáltatási díjra, a patikaalap 370 mFt-os kamattámogatására és a Garantiqa Zrt. készfizető kezességvállalására, a gyógyszertámogatás tervezett értéke pedig kb. 7 mdFt-tal növekszik 2016-ban.

Az országgyűlés előtt fekvő egészségügyi salátatörvény tervezetből most két elemet szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy módosításra vár az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvény. A tisztújítás során figyelembe veendő kétszeri újraválaszthatóság szempontjából 2011. április 1-jén – a köztestületi jogkörök és a kötelező kamarai tagság helyreállításának időpontjában – új időszámítás kezdődött, így a javaslat értelmében a kamarában ma bármilyen tisztséget betöltő kollégáink a soron következő tisztújítás során újra választhatóak lesznek. A javaslat egy tavaly év vége óta húzódó jogértelmezési vita végére tesz megnyugtató pontot.

A másik, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvénybe bekerül egy olyan mondat, miszerint a gyógyszertárak létesítésével és működtetésével kapcsolatos határozatokról a Kamara hivatalosan tájékoztatást kap. Régóta vártuk azt a módosítást, ami megteremti a lehetőséget arra, hogy a kamara a jogszabályban előírt érdekvédelmi és önkormányzati feladatainak az eddigieknél hatékonyabban tudjon megfelelni. A módosítás indoklása szerint a jogalkotó elvárja, hogy a hatósági határozatok birtokában a kamara ezen túl ne csak a bejelentésekhez kapcsolódó etikai ügyeket intézze számon kérhető felelősséggel, hanem hivatalból is el tudja indítani a szükséges eljárásokat. Nagy előrelépésnek tartom ezt a módosítást is.

A jelenleg parlament előtt lévő salátatörvény néhány, a finomszabályozás körébe tartozó módosítást is tartalmaz. Ilyen pl., hogy azokon a földrajzilag elkülönült településrészeken, ahol nem működik gyógyszertár és a település lakosságszámára tekintettel már nincs új gyógyszertár nyitására lehetőség, a településen működő, a településrészhez legközelebb lévő gyógyszertár fiókgyógyszertárat nyithat. Ilyen település pl. Mátrafüred, ahol korábban volt gyógyszertár, de mára már megszűnt, és mivel Mátrafüred közigazgatásilag Gyöngyöshöz tartozik, a gyöngyösi patikák számára tekintettel új gyógyszertár már nem nyílhat. A javaslat egyszerre veszi figyelembe az uniós bíróság osztrák szabályozással kapcsolatos tavalyi döntéséből levezethető elvárásokat, a már működő gyógyszertárak anyagi érdekeit és az elmúlt években kialakított gyógyszerellátási modell megőrzésének igényét.

Úgyszintén a mostani salátatörvény-tervezet írja elő, hogy a közforgalmú gyógyszertárnak – a fiókgyógyszertárral együtt – hetente minimum 30 órát nyitva kell lennie. A döntés előzménye, hogy van olyan település, ahol heti 4, azaz négy órás nyitva tartással működik évek óta a közforgalmú gyógyszertár.

Ha a kormány és a parlament tevékenysége már a beszámoló elején szóba került, mindenképpen itt kell kiemelni a Népjóléti bizottság április 22-i ülését, amelyen a bizottság megtárgyalta a kormány tavaly októberben benyújtott 51 oldalas jelentését a közforgalmú gyógyszertárakról. A jelentés nemcsak a jelenlegi helyzetet és a teendőket ismerteti, hanem részletesen beszámol az elmúlt négy évben végrehajtott intézkedésekről, beleértve a liberalizáció leállítását, a szükséglet alapú patikalétesítés bevezetését, a személyi jog rehabilitációját, a gyógyszertár-láncok megfékezését, a többségi gyógyszerészi tulajdonra, a szindikálás tilalmára és semmisségére vonatkozó intézkedéseket is. A jelentést a Gyógyszerészi Hírlapban több részletben ismertettük. A bizottság a vita részeként elővette a négy és fél évvel ezelőtt benyújtott jelentést is, amelyben a kormány bemutatta a liberalizáció hatásait, és amely az elmúlt évek intézkedéseinek az alapjául szolgált. A bizottság mindkét jelentést konszenzussal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, a kormánypárti, a radikális jobboldali és a baloldali ellenzéki képviselők egyöntetű támogatásával fogadta el. Ilyen szintű konszenzusra – beleértve a szavazást megelőző vitában elhangzottakat is – a parlamenti pártok között a gyógyszertári törvény 1994-es elfogadása óta nem emlékszem. A konszenzust a gyógyszerészi szakmapolitika nyelvére lefordítva én úgy értelmezem (pontosabban szeretném úgy értelmezni), hogy lezárult a lakossági gyógyszerellátás modelljéről folytatott több évtizedes vita a parlamenti pártok között, és az alapvető szabályozási elveket illetően ma politikai konszenzus körvonalazódik. Ahhoz, hogy a bizottság ülésén történteket követően ez az értelmezés megerősítést nyerjen és hosszú távon megmaradjon, a kamarának (és a gyógyszerészeknek is) még sokat kell tenni. A gyógyszerellátás szabályozását illetően a közös nemzeti minimum megteremtésének esélye azonban ma sokkal nagyobb, mint korábban bármikor. Ez nemcsak stabilitást adhat, hanem a szakmán belüli viták lezárására is lehetőséget nyújt, végleg száműzheti a kishitűséget, és talán végre elkezdődhet egy valódi, hosszútávú szakmai jövőkép kimunkálása is.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Az időben egy kicsit előre szaladtam, de a politika és a kamara kapcsolatrendszerében más dolgok is történtek. Decemberben egy komoly programcsomagot tettünk le dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár úr asztalára. Ekkor írtuk alá az önkormányzatok és a gyógyszertárak közötti kapcsolatfelvételt támogató közös nyilatkozatot is. Ebben a témában azóta az országos kamarában, a területi szervezetek körében, és az önkormányzatokban feladatot vállalt gyógyszerészeket megkeresve, komoly munka indult. Az államtitkár úrnak átadott csomag része volt az új 12 pont véglegesített formában, és a tucatnyi melléklet egyike volt a kamara ügyeleti koncepciója is.

Az ügyelet rendezésének elindításáról tavaly nyáron egyeztünk meg államtitkár úrral, majd szakmai vita keretében alakítottuk ki a kamarai koncepciót. Év végén állapodtunk meg államtitkár úrral arról, hogy az alapellátási koncepció kidolgozását követően kezdődik el az egyeztetés a részletekről, aminek az első fordulójára április 16-án került sor. Az államtitkárság a Magángyógyszerészek Országos Szövetségét és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségét is meghívta az egyeztetésre; az utóbbi szövetség hozzánk hasonlóan szintén kidolgozott koncepcióval ült le tárgyalni. Azóta volt egy konstruktív egyeztetésünk a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségével, majd a Magángyógyszerészek Országos Szövetségével kibővítve hármasban is megpróbáltunk tárgyalni. A megbeszélések tehát elkezdődtek, de hogy mikor lesz eredmény, azt ma még nem tudom megmondani. Azt azonban egyértelműen tapasztalom, hogy az egészségpolitikai vezetés elkötelezett ennek a két évtizede megoldatlan problémának a rendezésében. Ehhez kapcsolódóan még annyit: az egri vándorgyűlésre készült programfüzetben már megjelent, a Gyógyszerészi Hírlap soron következő számában pedig megjelenik a kamara ügyeleti koncepciója. 

Évek óta húzódott a döntés a gyógyszertárakban forgalmazható termékek körének újra szabályozásáról is. Mint ismeretes, két éve elkészítettük és benyújtottuk az erre vonatkozó javaslatunkat. Ennek lényege az volt, hogy mindazokat a termékeket, amelyek az egészségben tartást, a gyógyítást és a betegségek kezelését szolgálják, lehessen a gyógyszertárakban forgalmazni, feltéve hogy megfelelő minőségi garanciák rendelhetők hozzájuk. Másfelől kezdeményeztük, hogy mindazoknak a hagyományos gyógyszertári termékköröknek a forgalmazását illetően, amelyek az elmúlt évtizedekben a patikákból kiszorultak, teremtsük meg újra a gyógyszertárak kompetenciáit. A profilrendelet módosítása idén januárban megjelent és úgy gondolom, hogy olyan előrelépés történt, ami a patikai kompetenciákra és a gyógyszertárak gazdálkodására is pozitív hatású lehet.  

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Úgyszintén ismert, hogy az év első hónapjaiban az egészségügyi háttérintézmények jelentős átszervezésére került sor. Az átszervezések kapcsán szeretnék néhány mondatot mondani az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez és a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézethez kapcsolódó változásokról, tekintettel arra, hogy a legközvetlenebb módon ezek érintenek minket.

Négy évvel ezelőtt, amikor az OGYI a GYEMSZI egyik főigazgatósága lett, a kamara tudomásul vette az átszervezést, melynek az volt a magyarázata, hogy a többi egészségügyi háttérintézmény gazdálkodásához szükséges források ez által váltak biztosíthatóvá. Azonban az OGYI önállóságának elvesztését sajnáltuk. A mostani átszervezés visszaadta az OGYI intézményi önállóságát, amit egyetértőleg támogattunk. Sőt az OGYI funkcióbővülését kifejezetten jó megoldásnak tartjuk, amely elősegítheti több, régóta húzódó problémánk megoldását.

Az egyik ilyen az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos hatósági és igazgatási feladatok Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez rendelése. Mindenki jól tudja, hogy mennyi gondunk volt az étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódó hatósági-igazgatási ügyintézés kapcsán. Az OÉTI OGYÉI-be szervezése elősegítheti az egységes szemlélet érvényesülését, az OGYÉI új vezetése pedig támogatja a patikákban forgalmazott étrend-kiegészítők termékminőségi garanciáira és egy egységes, valid információs adatbázis megteremtésére irányuló törekvésünket. Az OGYÉI támogatásával indítottuk újra a MÉKISZ-szel, a Nagykereskedők Országos Szövetségével, a MAGYOSZ-szal és a HENT-tel a patikai termékminőséget garantáló rendszer kialakításáról korábban megkezdett tárgyalásainkat. Most a GVH szempontjainak a szabályzat-tervezetekbe történő bedolgozása folyik és remélem, hogy néhány héten belül bejelenthetjük az új együttműködés elindítását. Az átszervezés és az OGYÉI hozzáállása teremtette meg az alapot arra is, hogy a valid információs adatbázis létrehozására másfél évvel ezelőtt elkezdett egyeztetéseket is hamarosan befejezzük.

Az intézményi átszervezés kapcsán került az OGYÉI-hez a gyógyszertárak hatósági felügyelete, azaz a tiszti gyógyszerészi hálózat is. Úgyszintén emlékezhetnek a küldöttek arra, hogy évek óta kiálltunk a gyártástól a gyógyszertárakig terjedően egységes felügyeleti rendszer megteremtéséért. Ennek az intézményi feltételei most már adottak. Ráadásul az új 12 pontban is szerepel, hogy a gyógyszertári hatósági munka személyi és infrastrukturális feltételeit meg kell teremteni. Ehhez a tiszti gyógyszerészi kar minőségi létszámbővítésére és pl. a laborháttér biztosítására is szükség van. Az OGYÉI új főigazgatójával folytatott egyeztetéseken elmondtam, hogy olyan feltételek megteremtését kérjük, ahol minden gyógyszertárba évente legalább egyszer eljut a tiszti gyógyszerészi szolgálat, másfelől pedig országosan egységes hatósági szemléletet és a szakmai szempontok prioritását is kérjük. A munka itt is elkezdődött. Főigazgató asszonnyal megállapodtam abban, hogy a patikai ellenőrzések alapjául szolgáló ellenőrző listát felülvizsgáljuk, továbbá a Belső Minőségügyi Kézikönyv lehet a másik alapdokumentuma az ellenőrzéseknek. Az ellenőrző lista felülvizsgálatát és a kézikönyv aktualizálását a kamara szakmai munkabizottsága az OGYÉI két delegáltjával, dr. Horváth Tamás országos tiszti főgyógyszerésszel és a fővárosi tiszti főgyógyszerésszel közösen végzi el. Az első egyeztetésre terveink szerint még májusban sor kerülhet. Főigazgató asszony bejelentette, hogy elindul az új FoNo szerkesztése is. A szerkesztő bizottságba két kamarai delegáltat kért. A kamara részéről dr. Brezanóczy Ferencet a szakmai munkabizottság elnökét és prof. dr. Paál Tamást, mint ugyanennek a munkabizottságnak a tagját delegáltuk.

Az intézményi átszervezés másik – minket közvetlenül is érintő – fontos eseménye a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet létrehozása volt. A NEFI-vel április 15-én megállapodást kötöttünk a velük való együttműködésünkről és a gyógyszertárak népegészségügyi programba való bekapcsolódásáról. A népegészségügyi programok patikanaptól patikanapig tartanak, az első évben az allergia-megelőzés és kezelés, valamint a racionális vitamin-, nyomelem és ásványi anyag használat lesz az együttműködés középpontjában. Neves szakemberek vállalták a szakmai program elkészítését. Egy jól tervezhető, hatékony együttműködés körvonalazódik, s a választott témák is olyanok, amelyek a gyógyszerészek szakmai érdeklődését és a gyógyszertárak érdekeltségét is megteremthetik.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

A kormánnyal és intézményeivel való együttműködés keretei között kell még néhány szót szólni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kibontakozó együttműködésről a szociális otthonok gyógyszerellátásával kapcsolatban. Czibere államtitkár úr felhatalmazásával kezdtük el a tárgyalásokat a Főigazgatóság vezetőivel, amelynek körvonalazódó elveiről Bátori Zsolt főigazgató úr az egri vándorgyűlésen részletesen beszámolt. Erős reményünk van arra, hogy olyan együttműködési megállapodást írhatunk alá a főigazgatósággal, amely megteremti a feltételeket ahhoz, hogy csak a szociális ellátások és a gyógyszerellátás jogi szabályait egyaránt teljesítő pályázatok kerüljenek elbírálásra és megfelelő garanciális elemek kerülnek be a rendszerbe a szolgáltatások szakmai tartalmára vonatkozóan. A tárgyalások alakulásáról a továbbiakban is tájékoztatással élünk majd.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Az elmúlt hónapokban több területen folyt feltáró, feladatkijelölő munka a kamarai műhelyekben. Az egyik ilyen a gyógyszertárakban keletkező, tárolt és továbbított adatokkal kapcsolatos. A kérdéssel való foglalkozás szükségességét a küldöttközgyűlés előtt nem kell indokolnom, és a probléma feltárását is megspórolhatom. A kérdéssel egyrészt a betegekre vonatkozó személyes és egészségügyi adatokkal, a közfinanszírozott és nem közfinanszírozott termékek beszerzésével, készletezésével, értékesítésével kapcsolatos különféle adatok keletkezésével, tárolásával kapcsolatban egyaránt indokolt foglalkozni. Elismerjük, hogy az adatok különböző köreire a rendszer szereplőinek pénzügyi, marketing, logisztikai, utilizációs és igazgatási okokból szükségük van, egyben azt is elismerve, hogy mindezeket minél olcsóbban kell tudniuk beszerezni. Ugyanakkor a folyamatnak transzparensnek kell lennie és a személyi jogos gyógyszerészeknek erős garanciával kell rendelkezniük a patikákban képződő és tárolt adatok továbbításáról és sorsáról. Ez felveti a rendszerszintű adatvédelmi audit szükségességét. Másfelől álláspontunk, hogy a patikában képződött és tárolt üzleti adatok szolgáltatásához nem köthető beszállítói kedvezmények nyújtása, különösen nem harmadik cégen keresztül. Ez a normaalkotás igényét veti fel. Ezzel párhuzamosan indokolt annak egyértelművé tétele, hogy kik az egyes adatok tulajdonosai illetve kezelői, és mik a jogaik és kötelességeik. Mindezeken felül megkerülhetetlen a gyógyszertárak (illetőleg a kamara) érdemi tárgyalási pozíciójának elérése. Ez utóbbihoz nemcsak az igényünket kell bejelenteni és érvényesíteni, hanem a felkészültségünket is növelni kell.

Hasonló problémafeltáró, feladatkijelölő munka folyt a franchise rendszerekkel kapcsolatban is.  Úgy vélem, hogy a témával való foglalkozás indokoltságát és a probléma bemutatását úgyszintén mellőzhetem. Foglalkoztunk a témával többek között elnökségi üléseken, miniszimpóziumon és az egri vándorgyűlésen is. Összevetettük a kialakult gyakorlatot a Ptk rendelkezéseivel és a gyógyszer-gazdaságossági törvény előírásaival. Megvizsgáltuk a személyi jogos gyógyszerész törvényben rögzített kompetenciáival összevetve, gazdasági, gazdálkodási és marketing szempontból is. Külön elemeztük azokat a modelleket, amelyekben gyógyszertárak önálló társulásai jöttek létre és azokat, ahol a franchise-gazda nagykereskedői érdekkörbe tartozik. Sok tapasztalatot szereztünk és számos kérdés megoldatlan. Ilyen pl., hogy a klasszikus definíció szerint franchise szerződés csak jogilag és gazdaságilag egymástól független szereplők között jöhet létre. Ez ma általában nem így van. Köthet-e olyan szerződést a gyógyszertár, ahol a személyi jogos gyógyszerész törvényben rögzített jogainak egy részéről önként lemond? Álláspontunk szerint nem. Kizárhatóak-e az ilyen együttműködésekből területi alapon egyes gyógyszertárak vagy sem? Személyes véleményem szerint nem. Azok a marketing és minőségbiztosítási elemek, amelyek egyik-másik franchise rendszerben benne foglaltatnak, jelentenek-e szakmai többletet, vagy a kényelmet, illetve a franchise gazda irányítási jogkörének megőrzését és piaci céljainak elérését szolgálják? Meg kell-e fizetni a franchise díjban a gyógyszertárnak annak a márkaépítésnek a díját, amely márka ismertségét épp az ő tevékenysége növeli? Ágazati szinten javítja-e a rendszer jövedelmezőségét a franchise rendszerek létrehozása, vagy ezek csupán az ágazaton belüli jövedelem elosztás új formáját jelentik? Az ezzel kapcsolatos adataink ellentmondásosak.

Nyilvánvaló, hogy a gyógyszertárak szakmai és gazdasági együttműködését támogatni kell, mert előnyös lehet az együttműködő gyógyszertáraknak és az ágazatnak is. Ebben az irányban a kamara is megtette az első óvatos lépéseket. Azonban ezek az együttműködések nem járhatnak a személyi jogos gyógyszerész jogainak csorbulásával és kötelességeinek másra hárításával. Tisztázni kell tehát, hogy hol a határ? Továbbá, az olyan együttműködések támogathatóak csak, amelyek összhangban vannak a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltató jellegével.  És ne feledjük, hogy a kormány közforgalmú gyógyszerellátásról szóló tavaly őszi jelentésének végén – amelyet a Népjóléti Bizottság néhány hete konszenzussal elfogadott – számos olyan felvetés, megoldandó probléma van felsorolva, amelyek jelentős része a franchise rendszerekhez kapcsolódik. A feltáró munkát lezártuk, a közeljövőben a megoldási javaslatokra kell koncentrálnunk. Ehhez a kamarai műhelyeken felül az átszervezett OGYÉI-vel közös gondolkodására – és ha kell – a jogalkotás együttműködésére is számítunk.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Szakmapolitikailag fajsúlyos dolgaink közül külön is szólni kell arról, hogy a Hungaropharma Zrt. igazgatósági döntése értelmében még ebben az évben valamennyi olyan gyógyszertárat, amelyben jelenleg tulajdoni hányaddal rendelkeznek, a gyógyszerészek számára teljes körűen, tehát száz százalékig értékesítik. A cég vezetői jelezték, hogy a személyi jogos gyógyszerészekkel szinte kivétel nélkül már tárgyaltak és – bár kollégáink egy része először meglepődött –, 95%-uk meg akarja vásárolni azt a gyógyszertárat, amelyben jelenleg is dolgozik. Az ügyben már egyeztetések kezdődtek a Hungaropharma vezetői és a Kamara között. A mi elsődleges feladatunk – és ebben a cég vezetőivel egyetértés van –, hogy a patikaalap hozzáférhetőségét és kondícióit javítsuk, és segítsük a finanszírozási feltételek megteremtését. Még nem tudom, hogy mi lesz ennek a történetnek a vége, de igen nagy szakmapolitikai jelentőségű fordulatnak tartom, ami elindult.  

Talán ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy március elején – hosszú tárgyalásokat követően – sikerült megállapodnunk az UniCredit bank vezetőivel egy, a gyógyszertárak számára kedvező számlavezetési és hitelkonstrukciót tartalmazó csomagról. Megállapodásunk értelmében nemcsak a gyógyszertárak, hanem a gyógyszertári alkalmazottak is kedvezményes számlavezetést és egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe, valamint a gyógyszertári gyógyszerészi tulajdoni hányad növelésére is lehetőség nyílik a konstrukció keretei között. A megállapodás a honlap kamarai tagoknak fenntartott felületén elérhető. Ez a megállapodás annak a költség-racionális gyógyszertár-működtetést célzó programunknak a része, amely az MKB biztosítóval kötött megállapodással kezdődött, majd a MOL-lal kötött megállapodással folytatódott. Mindegyik konstrukció úgy került kialakításra, hogy nemcsak a gyógyszertárak, hanem a gyógyszertárakban dolgozó beosztott gyógyszerészek, sőt a MOL együttműködés keretei között a gyógyszertári szakdolgozók is a kedvezményezettek közé tartoznak. Itt szeretném jelezni, hogy az OTP-vel tavaly ősszel megakadt tárgyalásaink is újra indultak és olyan konstrukció körvonalazódik, amely a gyógyszertárak és a gyógyszerészek számára egyaránt kedvező lesz.

Talán vannak, akik emlékeznek rá, hogy tavaly decemberben meghirdettük az ún. zöldpatika program keretei között a kedvezményes napkollektoros fejlesztés lehetőségét, melyre eddig 55 gyógyszertár jelentkezett. Itt jelenleg a kormányzati támogatás lehetőségének keresése folyik és bármelyik pillanatban válasz érkezhet arra, hogy ehhez a programhoz kaphatunk-e vissza nem térítendő támogatást, vagy csak a kedvezményes banki hitelkonstrukcióban reménykedhetünk. Mihelyt tudom a választ erre a kérdésre, az érintetteket azonnal tájékoztatni fogjuk.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

A tavalyi februári sümegi vándorgyűlés óta egyre többet foglalkozunk a képzés, szakképzés, továbbképzés kérdéseivel. Ezt egyrészt indokolják azok az új és megújított gyógyszerészi kompetenciák, amelyek a kamara kompetencia-rendezési programjának eredményeként az utóbbi években kerültek beépítésre. Másrészt a Sümegen összeállított problématérkép és az új 12 pont is tartalmazza, hogy a közforgalomban működő gyógyszerészekkel szemben egy négyes követelményrendszer támasztandó. A gyógyszerész a gyógyszerszakértő szerepen túl legyen a gyógyszer-alkalmazás szakértője, a gyógyszertári vállalkozás felelős és hozzáértő irányítója, továbbá felkészülten vegyen részt a népegészségügyi programokban. Ehhez a négyes követelményrendszerhez kell igazítani a képzés, a szakképzés és a továbbképzés rendszerét, természetesen figyelemmel arra, hogy az intézeti és az iparban foglalkoztatott gyógyszerészekkel szemben támasztott elvárásoknak is meg kell felelni. Ennek a felismerésnek a jegyében foglalkozott az elnökség – az érintett bizottságokkal együttműködve – a graduális képzéssel, és januárban véglegesítette az álláspontját, melyben igen komoly képzési reformot kezdeményezünk. A kamarai álláspontot az egri vándorgyűlésre kiadott füzetben megjelentettük és a széles körű publikálása előkészítés alatt áll. Az állásfoglalást átadtuk az MGYT elnökének és a négy gyógyszerészképző kar dékánjának. Az MGYT-vel az egyeztetéseink már elindultak – szeretnék emlékeztetni rá, hogy a Társaság tudományos alelnöke az egri vándorgyűlés előadó vendége volt, másrészt a Társaság is kialakította a saját elképzeléseit – és remélem, hogy a gyógyszerészképző helyekkel is rövid időn belül érdemi egyeztetések kezdődnek.

Az elnökség elkezdte a kreditpontos továbbképzések jelenlegi helyzetének feltárását és itt is javaslatok megfogalmazására készülünk. A tegnapi elnökségi ülésen született döntés értelmében az egyes munkabizottságok javaslatainak figyelembe vételével közös előterjesztés készül a soron következő elnökségi ülésre, ahol a továbbképzésekkel kapcsolatos szabályozási, tartalmi, módszertani, szervezési, ellenőrzési kérdések mellett a kamara jog- és feladatköreire vonatkozóan is szeretnénk kamarai álláspontot kialakítani. Az eddig megismert elképzelések a továbbképzések hatékonyabbá tétele irányába mutatnak. Harmadikként pedig a szakképzés rendszerével kell foglalkoznunk, mihelyt befejeztük a továbbképzésre vonatkozó előterjesztésünket.

Kiegészítésként még annyit hadd mondjak, hogy az egyes képzőhelyekkel is elindultak különböző megbeszélések. Legutóbbi eredményeink közül hadd említsem, hogy a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar a kreditpontos új továbbképzési programját már a kamarával egyeztetve alakította ki és tette közzé. És ugyanitt a gyógyszertár üzemeltetés szakképesítés képzési programjába három képzési nap időtartamban már a kamara is bekapcsolódhatott.

A szakképesítésekhez kötődő kompetenciákhoz kapcsolódó jó hír, hogy a korábban már említett, parlament előtt lévő salátatörvény tervezete szerint a megfelelő szakképesítés megléte feltétel lesz az intézeti és a közforgalmú gyógyszertár vezetői státusz illetve a személyi jog elnyeréséhez. A javaslat 10 éves átmeneti idővel számol, ugyanakkor a 2025 január 1-jén az 50., tehát a ma 40. életévét betöltött gyógyszerészek ezen kötelezettség alól mentességet kapnak.

A képzéssel, továbbképzéssel foglalkozó rész végén kell megemlítenem, hogy április elején egy kétnapos továbbképzéssel elindítottuk a kamarai továbbképzéseket. Az MGYT-vel tavaly kötött megállapodásnak megfelelően a kamara elsődlegesen a gyógyszertár-vezetéshez, személyi joghoz, vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó területeken indít továbbképzéseket. A továbbképzés témája a tárgyalás-technika volt, tréning jelleggel. Nem hiszem, hogy kamarai környezetben külön indokolni kellene a témaválasztást. A továbbképzésen való részvételt a kamara elnökségének és területi elnökeinek, valamint a táltosképző tagjainak hirdettük meg, a résztvevők visszajelzései egyértelműen pozitívak voltak.  A következő továbbképzésre június 15-16-án kerül sor a kamara székházában, és azt szeretnénk, hogy elsősorban a központi régióban működő gyógyszerészek jelentkezzenek rá. Bakacsi professzor úr vállalta, hogy szeptembertől az ország bármelyik városába elmegyünk, ha legalább 20 résztvevőre számíthatunk, és a terveink között szerepel, hogy a tárgyalástechnikai tréningek után a konfliktusmenedzsment és a probléma-feltárás, információ-menedzsment témakörökben szervezünk kreditpontos, tréning jellegű továbbképzéseket.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Szeretnék néhány szót szólni a Táltosképzőről is. Mint ismert, hosszas előkészítés után jó egy évvel ezelőtt indult a program, amely a fiatalok kamarai beilleszkedését és közéleti szerepvállalásának előkészítését tűzte ki célul. A táltosképzőbe a területi szervezetek delegálhattak résztvevőket, de a csatlakozás lehetősége minden fiatal számára nyitva áll és egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. A táltosképzőről a korábbi küldöttközgyűléseken többször is beszámoltam, továbbá a honlapon és a Gyógyszerészi Hírlapban is rendre olvashatók a fényképes tudósítások. Sőt a fiatalok általában videón is rögzítik az összejöveteleket és mindazoknak a táltosképző-tagoknak, akik nem tudnak az éppen aktuális találkozóra eljönni, az internet segítségével és dr. Nagy Vilmos közreműködésével a felvételt elérhetővé teszik. A legutóbbi megbeszélésen Egerben megállapodtunk, hogy a táltosképző tagjai összeállítják a fiatalok szakmai és kamarai szerepvállalásával kapcsolatos problématérképet, majd ennek alapján cselekvési programot is összeállítanak, amelynek a megvalósítását – elnökségi jóváhagyás után – el is kezdhetik.

Ehhez kapcsolódik, hogy a honlapon a táltosképző fiataljai blog indítását tervezik. Mihelyt az ezzel kapcsolatos fejlesztés befejeződik – és ez értesüléseim szerint már csak pár nap –, a többi új honlap-szolgáltatáshoz illeszkedve, amelyek május 13-án indultak a honlapunkon, elindíthatják a blogjukat.    

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Mai feladataink között szerepel az alapszabály-módosítás és az új választási szabályzat elfogadása. Ez az előfeltétele annak, hogy az idén esedékes tisztújítást a területi szervezeteknél és országosan is el lehessen kezdeni. A módosítás előkészítése megtörtént, az elveket nemcsak az elnökségen belül tárgyaltuk meg, hanem a területi szervezetek elnökeivel is többször egyeztettük. Az egyeztetéseken részt vevő valamennyi területi szervezet vezetése támogatja az előterjesztést. Csupán két megye, Tolna és Vas megye képviselőinek a véleményét nem ismerjük, de bízom abban, hogy e két megye küldöttjei is támogathatónak tartják majd az előterjesztést.

Úgyszintén a mai küldöttközgyűlés feladata a kamara tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámoló és a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadása. A nélkül, hogy a részletekbe belemennék – mert ez nem az elnöki beszámoló feladata – mégis érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a következő hónapokban a jövő év gazdálkodásának és költségvetésének előkészítése során új szempontokra is figyelemmel kell lenni. A kamara tevékenységében ugyanis jelentős változások következtek be az elmúlt években. Az egri vándorgyűlés zárszavában már szóba hoztam, hogy egyre többen fejtik ki – elsősorban a kamara tevékenységét és eredményeinket kívülről szemlélők –, hogy a kamara az elmúlt években professzionális érdekvédelmi szervezetté vált. Ugyanezt a professzionalitást a szakmai önkormányzati munkánkban is el kell tudni érni. Az elmúlt percekben ennek a funkció-bővülésnek néhány eleméről már beszámoltam, és azt is látom, hogy további új feladatok is várnak a kamarára. Ezért olyan költségvetést és gazdálkodási tervet kell előkészíteni a 2016-os évre, amely először az elvégzendő feladatokat és azok munka- és költségigényét méri fel, majd ennek figyelembe vételével tervezi meg a következő év bevételi és kiadási oldalát. Ez egyrészt az eddigiekhez képest új módszertan kialakítását igényli, másrészt olyan előkészítést, amelyben a költségvetésért és gazdálkodásért felelősök mellett részt vesznek a területi szervezetek, az állandó és munkabizottsági vezetők is. Az előkészítő munka elkezdéséhez a szükséges felkéréseket az elkövetkező két-három hétben meg kell tennem.

 Kedves Kolléganők, tisztelt kolléga urak, tisztelt Küldöttközgyűlés!

Idáig tartott az elmúlt félévről szóló beszámoló. És most engedjétek meg, hogy a mai beszámolót a szokásoshoz képest egy kicsit másképp zárjam, tekintettel arra, hogy a mai küldöttközgyűlés az utolsó, amelyen a négy évvel ezelőtt kapott felhatalmazás alapján együtt lehetünk.

Először is szeretném megköszönni mindazt a támogatást, amit az elnökség és személy szerint én is megkaptam az elmúlt négy évben. Nagy legitimációs ereje volt mindvégig annak, hogy a küldöttközgyűlés egységesen állt ki a kamara mellett, még a sok vitát kiváltó intézkedések közepette is. Ezt nemcsak a saját ügyünk és a kamarai vezetés melletti kiállásként, hanem a jövőbe vetett hit megnyilvánulásaként értékeltem minden egyes alkalommal.

Úgy tapasztalom, hogy a négy év alatt mindannyiunk számára néhány alapvető dolog tisztázódott. Így például az, hogy mi a köztestületi kamara funkciója és felelőssége. Mi nem vagyunk civil szervezet, amelyik a saját elhatározása alapján vállal vagy nem vállal fel különböző ügyeket. Vannak kötelességeink és vannak feladataink, amelyeket más nem végez el helyettünk. Nem tulajdonosi érdekvédelmet folytatunk, bár az is beletartozik a munkánkba, és nem vagyunk szakszervezet sem, bár az alkalmazotti érdekekre is figyelnünk kell. Egyszerre kell hatékony szakmai érdekvédelmet folytatnunk és szakmai önkormányzatként működnünk, továbbá vállalni kell a híd szerepet a szakma és a közpolitika irányítói között is. A közpolitika képviselőivel, beleértve a kormányt és a hatóságokat is, együttműködésre kell törekednünk, azonban a pártpolitika területeit lehetőség szerint kerülni kell.

A gyógyszerészek helye Magyarország társadalmának középosztályában van, ahol szakmai és egzisztenciális önállóságot kell teremtenünk. Ehhez önálló, felelősen gondolkodó, betegorientált és normakövető gyógyszerészekre van szükség a kamarában és a napi gyakorlatban is. A kamara a szakmán belüli rendezettség letéteményese.

A gyógyszerészetnek vannak önálló érdekei, amelyeket akár a többi gyógyszerpiaci szereplővel szemben is érvényesíteni kell. Ezzel együtt mindvégig egységre törekedtünk, amikor pedig ez a jelentős érdekkülönbségek miatt nem volt lehetséges, nem növeltük a széthúzást és nem generáltunk fölöslegesen álproblémákat. Így azokat a konfliktusokat, amelyek kifejezetten az egység bomlasztását célozták, nem vettük magunkra, amik viszont a jól körülírható érdekeinkhez vagy értékválasztásunkhoz kapcsolódtak, és a gyógyszerészet érdekében vállalni kellett, azokat viszont nem kerültük el.

A demokrácia szabályait igyekeztünk betartani. Álláspontunkat, kéréseinket mindig valós adatokkal alapoztuk meg, mert a kamara nem blöffölhet. A kamara hitelessége nehezen építhető fel, de annál könnyebben rombolható le. És azt is megtapasztaltuk, hogy a munka nem spórolható meg.   

Bár sokan sokáig vitatták, az egyik legeredményesebb kamarai ciklust tudhatjuk magunk mögött. És ha a liberalizációtól máig tartó éveket egységes időszakként tekintjük, tiszta lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a sírból sikerült visszahozni a gyógyszerészetet. Nem tartom feladatomnak, hogy az eredményeinket most tételesen felsoroljam, mert ezeket mindannyian ismerjük, hiszen közösen végeztük el ezt a munkát. Ráadásul van még feladat bőven, amit meg kell oldani.

Kérem, hogy mindannyian segítsétek a tisztújítást saját szervezetetekben és országosan is. És kívánom, hogy az újjáalakuló küldöttközgyűlésben minél többen vegyetek részt küldöttként, mert a kamarának az elkövetkező években is felelősen gondolkodó és cselekvő küldöttekre lesz szüksége. Köszönöm, hogy meghallgattatok.

 

Budapest, 2015. május 15.

Dr. Hankó Zoltán

elnök