El?zetes a Gyógyszerészi Hírlap júliusi számából


El?zetes a Gyógyszerészi Hírlap júliusi számábólA Gyógyszerészi Hírlap júliusi számában egyebek mellett új sorozatot indítunk a 2018. évi Patikanapon meghirdetett programmal kapcsolatban, de folytatjuk a korábban kezdetteket is. Ugyanakkor megemlékezünk 1950. július 28-ról, a „gyógyszerészek gyásznapjáról” is.

 

A XV. Országos Patikanapról

 Az egészségpolitika, a közigazgatás és a társszervezetek országos és megyei képvisel?i jelenlétében került megrendezésre a XV. Országos Patikanap központi rendezvénye június 6-án Tapolcán. A Stark patikában rendezett ünnepélyes megnyitón dr. Stark Boglárka köszöntötte a vendégeket, majd köszönt? beszédre kérte fel sorrendben Fenyvesi Zoltán országgy?lési képvisel?t, Dobó Zoltán tapolcai polgármestert, Korózs Lajost, az országgy?lés Népjóléti Bizottsága elnökét, prof. dr. Kovács Gábort, a Magyar Tüd?gyógyász Társaság elnökét, dr. Horváth-Hutás Tamást, dr. Greskovits Dávidot, prof. dr. Szök? Évát és dr. Hankó Zoltánt.

Részlet Dobó Zoltán, Tapolca polgármestere köszönt?jéb?l: „…Sokszor megjelenik a kérdés, hogy egészségügyi ellátást vagy egészségügyi szolgáltatást szervezünk-e Magyarországon? A kett? között óriási különbség van. Az ellátás jár, a szolgáltatást pedig megvásároljuk. És milyen nehéz a patikusok dolga, mert a kett? között kell egyensúlyt kialakítaniuk nap mint nap! … Fontosnak tartom, hogy a patikustársadalom elismerése legalább olyan legyen, mint amit a tudásukért és a nyújtott szolgáltatásukért érdemelnek.”

 

COPD – egy alul diagnosztizált népbetegség

A dolgozat a 2018. évi Patikanapon meghirdetett „A gyógyszerészek szerepe a légúti megbetegedések megel?zésében és kezelésében” c. népegészségügyi program részeként jelenik meg.

„…A Magyar Tüd?gyógyász Társaság, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara együttm?ködésével szeretnénk elérni az idült légz?szervi betegek, ezen belül a nagyszámú COPD-s beteg jobb ellátását. Megállapodásunk alapján az elkövetkez? esztend?ben a gyógyszerészeket tájékoztató lapokban rendszeresen megjelenhetnek írások a különböz? légz?szervi betegségek, de els?sorban a COPD, az asztma bronchiale megel?zésének, kezelésének, ellátásának az újdonságairól. Célunk az, hogy olyan, a mindennapi gyakorlat során használható információkat adjunk át a gyógyszerész kollegáknak, amelyek révén segíthetik a munkánkat a közös cél elérése, a betegek magasabb színvonalú és eredményesebb ellátása érdekében.”

 

Népegészségügyi program az allergiás és a légúti betegségek elleni küzdelemben

Fejleszteni kell a gyógyszerészek népegészségügyi programok iránti elkötelezettségét – állapítják meg a szerz?k a tavalyi program értékelésével és az idei indításával foglalkozó cikkükben.

 „…az ilyen, népegészségügyi indíttatású programokra szükség van. Szükség van azért, mert a gyógyszerészek népegészségügyi aktivitására a társadalom igényt tart, és ennek intézményesített szakmai feltételeit nekünk kell biztosítanunk. Szükség van azért is, mert a népegészségügyi aktivitások „egyenszilárdságúvá” tételéhez az országosan egységes szakmai szempontrendszer kimunkálása és valamennyi gyógyszerész számára elérhet?vé tétele elengedhetetlen. És szükség van azért is, hogy a gyorsuló ütem? fejl?dés eredményeit az egyes területeken szakmai-tudományos szempontból garantált min?ségben, az egyes piaci szerepl?k marketing-önérdekét?l független keretek között tudjuk közzétenni a gyakorló gyógyszerészeknek és betegeinknek egyaránt.”

 

Hallottam, láttam. Így volt…

1950. június 28-án elkezd?dött az ország összes patikájának államosítása. E napra, a gyógyszerész el?dökre dr. Heged?s Endre kisújszállási gyógyszerésszel készített beszélgetéssel emlékezünk.

„Emlékszem, anyám sírva mondta: mindennek vége, a patikát államosították! Meglepetésszer? rablótámadás volt az egész országban ez az egységesen, egy napon végrehajtott államosítás. A patikában megjelent két b?rkabátos egyén, és átadott egy Eü. Minisztériumi körbélyegz?vel ellátott, stencilezett „kutyanyelvet” (ma is ?rzöm!), valamint közölték, hogy a patikát "állami tulajdonba veszik". Néhol ennek még egy harmadik, fegyveres ÁVÓ-s jelenléte is nyomatékot adott mindennek. Azonnal lepecsételtek mindent, és – miután a vidéki gyógyszertárak általában egy épületben helyezkednek el a tulajdonos lakásával – az átjáró ajtót a patika és a lakás között rögtön bedeszkázták, kés?bb pedig befalazták.  Mindez mélységesen megalázó volt: a tulajdonost csak mint "piszkos tulaj"-t emlegették, és közölték vele, hogy attól kezdve egy állami patika vezet?je.”