Előzetes a Gyógyszerészi Hírlap június-júliusi számából


A küldöttközgyűlés módosította az MGYK Alapszabályát

 Ezzel kapcsolatban dr. Bartus György alelnököt, a kamara jogi munkabizottságának vezetőjét kérdeztük, aki egyebek mellett elmondta: „A korábbi szabályozástól eltérően a választói gyűlések határozatképessége és érvényessége szétvált. A választói gyűlés elsőre határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele jelen van. Ismételt összehívás esetén a határozatképesség a közgyűlések esetében több mint 10%, küldöttgyűlésnél több mint 25%-os jelenléthez kötött. Az érvényesség feltétele az első választási fordulóban a szavazásra jogosultak több mint 25%-ának, a második fordulóban több mint 10%-ának szavazása, vagyis ennyi szavazat leadására van szükség. A második forduló 10%-os korlátja a kamara önkorlátozását is jelenti, amit a választások legitimációja indokol, ugyanis az Ekt. a második fordulóra érvényességi határértéket nem ír elő. A két paraméter egybevetéséből adódik, hogy a választói gyűlés első fordulójában, az összehívott gyűlés határozatképtelensége esetén (nincs meg a szavazásra jogosultak több mint 50%-os jelenléte), a fél óra közbejöttével megtartott megismételt választói gyűlés – aminek határozatképessége közgyűlés esetén 10%, küldöttgyűlés esetén 25% – még bőven képes lehet érvényesen eldönteni a választás első fordulóját.”


Huszonöt év tanulságai című sorozatunk VI. részében dr. Hankó Zoltán a kamara és az etika kérdéskörét járta körbe.

Mint írja: „A ’90-es évek közepén lezajlott patikaprivatizáció bizonyította, hogy az etikai normák és az egzisztenciális érdekek ütközésekor az etikai megfontolások a személyes döntéshozatal erkölcsi dimenzióiban ugyan szerepet játszanak, azonban rendszer-szintű érvényesülésük az egzisztenciális érdekekkel szemben már hátrányt szenved. Ez később is – különösen a liberalizált modellhez kapcsolódóan – több esetben visszaigazolódott, pl. egyes gyógyszertárak létesítésében és működtetésében vállalt szerepekhez, a gazdálkodási-eladósodási problémákhoz, vagy a szakmai és marketing gyakorlathoz kapcsolódóan. Keserű tapasztalat, hogy az egyes személyek etikátlanságának árát gyakran az egész gyógyszerész-közösségnek kell „fizetnie”, pl. szankció-jellegű jogszabályokon vagy az ellenőrzési gyakorlat szigorodásán keresztül. A gyógyszerésztársadalom fizeti az árát a média nyilvánosságát elérő konkrét ügyek miatti társadalmi megítélés-változásoknak is. Ezek is motiválják, hogy olyan gyógyszerészet-modell mellett állunk ki, amelyben a jogi, szakmai és hivatásetikai szabályokat betartó gyógyszerésznek nem kell „többletköltséget” viselni a normakövetésért.”


A gyógyszeripari szövetségek kommunikációs Etikai Bizottsága által eljárt ügyek

A gyógyszeripari gazdálkodó szervezeteket tömörítő gyógyszeripari szövetségek által létrehozott Kommunikációs Etikai Bizottság a 2014. július 1-jén hatályba lépett Gyógyszerkommunikáció Etikai Kódex  alapján a szövetségek tagvállalatainak kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatosan 2014. március és 2015. február között eljárt ügyeiről közlünk összeállítást. Álljon itt ezek közül egy példa!

"A KEB megállapította, hogy az egyes üzenetekben megjelenő, nem megalapozott terméktulajdonságok olyan előszereteti értékkel bírhatnak az átlagfogyasztó számára, amely révén az alkalmas a fogyasztói magatartás torzítására, vagyis megtévesztő. Egyes reklámokban, illetve a gyógyszerrel összefüggésbe hozható sajtómegjelenésekben klinikai adatokra hivatkozva említették pl. a magasabb káliumtartalmú étrenden lévő stroke-betegek körében elért 40%-os halálozáscsökkenést, mindezt a készítmény logójával és szlogenjével egy látótérben, így a közölt üzenet evidenciának tüntetett fel bizonyos klinikai vizsgálati adatokat, amelyek a közölt tartalmuk miatt nem tekinthetők annak, így az félrevezető jellegű volt. Ugyancsak megállapította a KEB, hogy egyes reklámokban szereplő állítások (pl. a vesekövesség, osteoporózis megelőzése) nem szerepelnek a gyógyszer elfogadott indikációi között, ezért ezen állítások is ellentétesek voltak a kódexszel."