A gyógyszerkészÃtés és a gyógyszerkiadás korábbangyógyszerészi privilégium – mai divatos szóhasználattalkompetencia – volt. A gyógyszerészek gyógyszerkészÃtésiprivilégiuma a 19-20. század határán (agyógyszeripar térhódÃtása kezdetén) elveszett, agyógyszerkiadás privilégiumának elvesztését a gyógyszerészetpedig a múlt század Â’70-es éveitÅ‘l kezdve élimeg. Az ezzel kapcsolatos kihÃvásokat a szakma 2006decemberéig úgy-ahogy kezelni tudta, azt követÅ‘enkármentÅ‘ jellege volt az ezzel kapcsolatos szakmapolitikaimunkának, majd 2011-ben ismét lehetÅ‘ségetkaptunk arra, hogy szakmai érvek alapján rendezzüksorainkat. Ezzel a jogalkotói akarattal megindulhatotta gyógyszerészet visszaintegrálása az egészségügybe.A Télessy István által Ãrt vitaindÃtó [1] is ennek a folyamatnaka része, melynek célja a „hogyan tovább?”feltárása, ha tetszik helyzetértékelés és a kitörési pontkeresése és meghatározása. A vitaindÃtóra (és az azótamegjelent hozzászólásokra is [2, 3]) reagálva, ehhez amunkához az alábbiak szerint szeretnék néhány szempontotmindannyiunk fi gyelmébe ajánlani.
Magizzunk vagy ne magizzunk?
A cikk a mellékelt pdf-ben olvasható:
Magizzunk_Igen, magizzunk_drFodor_GYÓGYSZERÉSZET_55_1_10_2011.pdf