Újabb miniszimpóziumot tartottak az etikusok - Dr. Pintér László - mgyk.hu


2013. szeptember 19-én újabb kamarai miniszimpóziumra került sor Budapesten, melyet a Hivatal közreműködésével tartott a Kamara Etikai Kollégiuma és az országos szervezet Etikai Bizottsága. A miniszimpózium (és ez a rövid összefoglaló) különösen azoknak fontos, akik etikai ügyekben részt vesznek a döntések meghozatalában.

A felkért előadók dr. Nagy Anita (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság) és dr. Márton Gizella (Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma) bírók voltak.

A hallgatóság betekintést kapott a bírósági ügyintézés folyamatába, különös tekintettel a kamarák etikai ügyeikre. Több olyan kérdésre kaptunk választ, amelyek a jogban kevésbé járatos, laikusnak számító gyógyszerészeknek eddig nem voltak egyértelműek. A bírónők előadásaikban felhívták a figyelmünket arra, hogy alapvető és elengedhetetlen a bizottságok által meghozott határozatok megfogalmazásakor az alaki előírások hiánytalan betartása.  Mindenképpen javasolják, hogy ezeket jogi szakértővel fogalmaztassuk meg. A bírósági ügyek jelentős része alaki hibák illetve eljárási hibák miatt keletkeznek.

Az előadók rávilágítottak a Kamara Etikai kódexének néhány olyan pontjára, amelyek eljárásbeli pontosítása indokolt. Az eljárási rendünkbe be kell venni, hogy a bizottsági tagok döntéshozatalkor nem tartózkodhatnak, és a döntést minden jelen lévő tagnak aláírásával meg kell erősíteni. Csak a kiadmányozás esetében elég az elnök, vagy a meghatalmazottjának az aláírása. Tisztáztuk, hogy a hatóság, a kamara etikai bizottsága mikor és hogyan indíthat el hivatalból eljárást etikai vétség alapos gyanúja esetén. Pontosítottuk a „tudomásra jutás” fogalmát és azt, hogy milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy eljárás induljon ilyen esetekben? Például, ha nincs bejelentő, de a kamara tudomást szerez etikai vétség megvalósulásáról és bizonyítékok is rendelkezésre állnak, ezenkívül egyértelmű az etikai vétség elkövetőjének a személye, akkor a kamara indíthat eljárást hivatalból is, nem kell konkrét panaszosnak lennie.

Szóba került, hogy a bizottságok milyen feltételek mellett rendelhetnek el zárt tárgyalást. Megtudtuk, a tárgyalás alatt a nyilvánosság kizárását csak az ügyfél kérheti. A bizottság csak akkor rendelheti el, ha az adatvédelem ezt indokolttá teszi. A szakértők rávilágítottak arra is, hogy az etikai bizottságoknak a kamarai törvény alapján nincs lehetőségük méltányosságra utalni határozataikban.

Ezt a csütörtök délutáni megbeszélést a jelenlévők egyöntetűen nagyon hasznosnak tartották, köszönetüket fejezték ki megszervezésért. Én ezúton köszönöm meg minden résztvevőnek, hogy időt és fáradságot nem kímélve eljöttek erre a megbeszélésre.

 

Köszönöm!

Dr. Pintér László

 

 

mgyk.hu