Az Alkotmánybíróság még tavaly márciusban megsemmisített két egészségügyi jogszabályt, és 2009 végéig adott haladékot a módosításra. A szaktárca azonban már októberben eleget tett a kötelezettségének. Azóta – noha kevesen tudják – a nem közfinanszírozott gyógyszerek, segédeszközök és ellátások esetében a vényen nem kell feltüntetni a beteg születési idejét, TAJ-számát, illetve betegségének kódját.

Találomra hívtunk fel néhány fővárosi orvost és patikust, hogy kiderítsük, értesültek-e az októberi jogszabályváltozásról. A rendelőkben kivétel nélkül azt mondták, hogy tudnak a módosításról, a vényíró programokat ugyanis rendszeresen frissítik a gyártók. Ugyanakkor megjegyezték, csodálkoznak azon, hogy az átállásról nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Lapunk megkérdezett több szakembert, akik közölték: az orvosok kötelessége, hogy nyomon kövessék a jogszabályváltozásokat, tájékoztatásuk nem állami feladat. Úgy tűnik viszont, hogy a patikusok nem tudnak a változtatásról. Volt olyan gyógyszertár, ahol érdeklődésünkre bevallották: a hiányos recept miatt – például nem szerepelt rajta a pontos születési idő és a TAJ-szám – a beteget visszaküldték a háziorvoshoz. Máshol a patikus maga pótolta a szerinte hiányzó adatokat.

Pedig tavaly október óta a nem közfinanszírozott gyógyszerek, segédeszközök és ellátások felírásakor nem kötelező az orvosi vényeken feltüntetni a beteg születési idejét, TAJ-számát, valamint betegségének kódját. Igaz, ez csak arra az esetre vonatkozik, amikor az orvos által felírt gyógyszerre nem jár állami ártámogatás. Minden egyéb esetben valamennyi eddigi adat – azaz a pontos születési idő, a betegség kódja, a TAJ-szám – kitöltése kötelező. Az októbertől hatályos változtatást az indokolta, hogy az Alkotmánybíróság tavaly márciusban – 2009. december 31-i hatállyal – megsemmisített két, a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló, valamint a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló rendeletnek egy-egy bekezdését. A testület ugyanis formailag és tartalmilag is alkotmányellenesnek minősítette a vényeken szereplő személyes adatok összekapcsolását.

A formai kifogás az volt, hogy a jogszabály sérti a betegek alkotmányban rögzített személyes adatok védelméhez való jogát, mivel a kötelező adatkezelésről a döntéshozó nem rendelkezhet rendeletben, csak törvényi szinten. Tartalmilag pedig az Ab úgy találta, hogy abban az esetben, ha nem közfinanszírozott gyógyszert, segédeszközt, vagy ellátást ír fel az orvos, akkor nem elengedhetetlenül szükséges a vényen szerepeltetni a beteg születési idejét, TAJ-számát, illetve betegségének kódját. Az Egészségügyi Minisztérium mindkét kötelezettségének eleget tett; a vényeken szereplő személyes adatok feltüntetését beemelte a 1997. évi, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvénybe, amelyben egyúttal rögzítette, hogy az ártámogatás nélküli készítmények, segédeszközök és ellátások felírásánál a vényeken csak a beteg nevének, lakcímének és születési évének kell szerepelnie. A közfinanszírozott gyógyszerek kiírásánál az Alkotmánybíróság határozata ugyan felhívta a figyelmet arra, hogy a személyes adatok védelméhez való jog mindenkit megillet, ezért személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad. Hozzátette ugyanakkor, a személyes adat kiadását kivételesen törvény is elrendelheti, tekintettel a gyógyszer- és segédeszköz-finanszírozási rendszer ellenőrizhetőségére. Így állami támogatással rendelt gyógyszer, segédeszköz és ellátás esetében továbbra is minden személyes adat szerepeltetése kötelező a vényeken.