„Alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszerészi kamara”, „Gyógyszerészek: abszurd ötlet az automata”, „Fúrja a gyógyszer-automatákat a kamara”, „Nagyon ideges a gyógyszerészi kamara”, „Nem tetszik a gyógyszerészeknek az automata”, „Több sebből vérzik a gyógyszer-automata rendelet”, „Mégsem jönnek a gyógyszer-automaták?”, „A gyógyszerészek nem akarnak automatát” – ilyen és ehhez hasonló címmel számolt be február 4-én és 5-én az elektronikus, a nyomtatott és az internetes sajtó arról, hogy az MGYK az alkotmánybírósághoz fordult a gyógyszer-automatákra vonatkozó rendelet megsemmisítését kérve. A Duna Televízió viszont lemondta az előre megbeszélt interjút, arra hivatkozva, hogy a témában sem az ÁNTSZ, sem az Egészségügyi Minisztérium nem kíván nyilatkozni.

A hírforrások beszámolójukban kiemelték az alkotmánybírósági beadványból azt a részt, amelyben a kamara azt kifogásolja: nem lehet kizárni, hogy ilyen vásárláskor 14 éves kor alatti gyerek jusson gyógyszerhez, márpedig a hatályos törvény tiltja bármiféle gyógyszer kiszolgáltatását 14 éves kor alatt, függetlenül a készítmény megvásárlásának helyétől és vénykötelességétől. Továbbá a vitatott rendelkezés nem szab semmiféle műszaki, technikai paramétert az automatákra, valamint nem rögzíti a gyógyszerek tárolásának körülményeit, illetve megoldhatatlannak látszik az automaták tartalmának ellenőrzése is.

A kamara szerint a szóban forgó rendelkezés "több sebből vérzik" – számolt be a sajtó. Egyrészt aggályos, hogy az automaták nem felelnek meg a gyógyszerforgalmazás szabályainak, ugyanis az árusítás ezekből a szerkezetekből úgynevezett szabadpolcos forgalmazást jelentene. A kamara véleménye szerint a rendelkezés megalkotására a miniszternek nem volt törvényi felhatalmazása. Az MGYK álláspontja szerint az értelmetlen és abszurd rendelkezés "mögött" befektetői érdekek húzódnak.

Nemcsak a gyógyszerészi kamara beadványától, hanem a Magyar Orvosi Kamra tiltakozásától is hangos volt a sajtó. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) február 4-én visszautasította Mesterházy Attila kijelentését arról, hogy Magyarországon az orvosok bárkit politikai meggyőződése szerint megkülönböztető módon kezelnének - mondta Éger István, a MOK elnöke. Éger István erről azt mondta: valamennyi orvos kolléga nevében mély megdöbbenésének ad hangot a MOK e megalapozatlan és súlyosan sértő kijelentés miatt, amit az érintettek nevében a leghatározottabban visszautasít a kamara. Egyúttal felszólítják Mesterházy Attilát, hogy nyilvánosan kövesse meg az orvosokat, és kijelentéséért kérjen bocsánatot. A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke szintén bocsánatkérésre szólította fel az MSZP miniszterelnök-jelöltjét.

Február 3-én az OEP-nél történt személyi változásokról cikkeztek a napilapok. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy visszavonták a megbízatását az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) gyógyszerügyi vezetőinek, de az okairól nem árulnak el részleteket. A lap tudomása szerint, az áll a vezetők távozásának hátterében, hogy több intézkedés is kiváltotta a gyógyszergyártók vagy orvosok tiltakozását. Ezek közé tartozik például az, hogy 181 doktort továbbképzésre köteleztek, amiért nem a legolcsóbb gyógyszert írták fel betegeiknek. A távozó gyógyszerügyi főosztályvezető, Molnár Márk korábban Batthyány-Strattman-díjat kapott Horváth Ágnes, egykori egészségügyi minisztertől. Akkor több évtizedes kiemelkedő szakmai munkája miatt díjazták, pedig akkor még csak a huszas éveiben járt. Ezt a megjegyzést a tárca később törölte.

A Népszabadság ezzel szemben úgy tudta, hogy az egészségügyi reform legsikeresebb elemét, a gyógyszerpiac megrendszabályozását koncepciózusan alakító szakember hivatalosan február végén távozik az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól több munkatársával, a gyakorlatban márciusban még segítik az egészségbiztosítóban utódaik munkáját.

Molnár Márk a távozását maga kezdeményezte, mert egyre több általa javasolt, a gyógyszerköltségek ésszerűsítését szolgáló javaslat nem kapott szabadutat. Információink szerint négy helyetteséből kettő valamint egy osztályvezető is jelezte: Molnár Márkkal tart, azaz távoznak az OEP gyógyszerügyi főosztályáról.

Az orvosok felelős döntéséről szólt a Népszabadság február 3-án megjelent „Takarékossági okokból nélkülözik a szükséges terápiát az idősek? - A legsúlyosabb választás, ki kapjon ellátást” című cikke, amelyben a szerzős szerint a magyar egészségügy legnagyobb titkai közé tartozik, hogy az orvos miként választ kezelést a súlyos és különösen az idős betegek számára. Ami az egyik oldalról gyógyítási szabadságnak látszik, az a másikról takarékosságnak – vagy épp hátrányos megkülönböztetésnek.

Szintén a Népszabadság számolt be február 2-án arról, hogy szigorították az egyedi méltányosság szabályait. A jövőben nem lehet majd méltányossági árcsökkentést kérni az orvosságok kiváltásához, másrészt hatóanyagonként, évente legfeljebb 50 beteg juthat az egyedi méltányosság keretében egy-egy terápiához.

A drinfo.hu február 4-i híroldala a jövő intelligens gyógyszereiről ír. Sok embernek okoz problémát, hogy észben tartsa, bevette-e az aznapi gyógyszeradagját. Egy új fejlesztés segítségünkre lehet ebben: olyan intelligens készítményeket és gyógyszeres üvegcséket kísérleteztek ki kutatók, amelyek mikrochipek segítségével kommunikálnak velünk és az orvosainkkal.

A betegszoba.hu február 3-án a távollátás ellni gyógyszer felfedezéséről számol be. Ausztrál kutatók ugyanis bejelentették, hogy felfedeztek egy olyan gént, amely összefüggésbe hozható a távollátással. Az eredmény olyan gyógyszeres kezelések kifejlesztéséhez vezethet, amelyek felválthatják a szemüveget.

A Magyar Hírlap február 2-án „Sikeres lesz a Kupper-teszt? - Fiatal alkotók küldhetnek egészségvédő üzeneteket” című cikkében a Védd magad! elnevezésű egészségügyi prevenciós webfilmversenyre hívja fel a figyelmet. A kiírás szerint ebben az új, de a fiatalok által jól ismert és kedvelt kommunikációs stílusban készülhetnek másfél perces filmek, amelyekkel az alkotók főképpen kortársaik figyelmét hívhatják fel a megelőzés, ezen belül a védőoltások fontosságára. "A hagyományos hírcsatornák már nem jutnak el ahhoz a közönséghez, amely elsősorban a világhálón tájékozódik, ott találkozik az egészséggel kapcsolatos tudnivalókkal is. A kezdeményezéssel éppen őket céloztuk meg" - mondta el a Hírlapnak Kupper András orvos, a pályázat fővédnöke. A pályázatra nevezési díj nincs, a fődíj egymillió forint.

A múlt héten elkészült összesítés szerint eddig száztízen vesztették életüket a H1N1 miatt – számoltak be a hírcsatornák. Jelenleg 11 kismamát kezelnek kórházban, közülük egy szorul gépi lélegeztetésre. Az elmúlt év novemberétől január 31-ig 39 várandós került kórházba, kilencen intenzív ellátásra és gépi lélegeztetésre is szorultak. Amíg a lakosság 30 százaléka kérte eddig a H1N1 elleni védőoltást, a kismamák körében ez az arány csak 17 százalék.

A Világgazdaság február 5-i számából ugyanakkor kiderült az influenzából profitált a GSK. A GlaxoSmithKline (GSK) a negyedik negyedévben 66 százalékos profitemelkedést könyvelt el: 2,6 milliárd dolláros nettó eredménnyel zárta a december 31-vel végződött időszakot a GSK az előző év azonos időszakában jelentett 1,5 milliárd dollárhoz képest. Az erős év vége 20 százalékkal növelte a 2009-es eladásokat, amelyek így 8,7 milliárd dollárt tettek ki. A teljes évben 1,1 milliárd dollárnyi influenzaellenes gyógyszert értékesítettek, ez több mint tízszerese az előző évinek.