Horváth Tamás elnök és Szendrei Kálmán, a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai Intézetének professzora volt a Kossuth Rádió Közelről című műsorának a vendége.
Mv.: Biztos vagyok benne, hogy Önök is szedtek már valamilyen természetgyógyászati terméket vagy az influenzás időszakban valamilyen multivitamint. Az is valószínű, hogy ismerős ajánlására kezdték el ezeket szedni. Az étrend- és táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatban azonban a felnőtt magyar lakosság 37%-a semmilyen formában sem vagy bizonytalan forrásból tájékozódik, holott az erre költők átlagosan havonta 4000 forintot adnak ki ilyen készítményekre derül ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Szinapszis Kft. közös felméréséből. Vagyis beszedjük, de nem tudunk róluk tulajdonképpen semmit. És még egy érdekes információ: az étrend-kiegészítők piacra kerülésének egyetlen feltétele van csak, nem egy átfogó vizsgálat, mint ahogyan arra gondolnánk, hanem egy regisztráció. Itt van velünk a vonalban Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Jó napot kívánok!
Horváth Tamás: Jó napot kívánok!
Mv.: És Szendrei Kálmánt is köszöntöm, a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai Intézetének professzorát. Jó napot kívánok!
Szendrei Kálmán: Jó napot Kívánok!
Mv.: Először talán tisztázzuk a fogalmat. Mi minősül nem gyógyhatású készítménynek, és mi étrend-kiegészítőnek mondjuk a csalántea, vagy a multivitamin kapszula? Horváth Tamást kérdezem akkor először.
Horváth Tamás: A multivitamin kapszula, amennyiben ez egy gyógyszerként törzskönyvezett, akkor ez gyógyszer, amennyiben ezeket az anyagokat étrend-kiegészítőként valaki valahol egy készítménybe, mondjuk egy tablettába összerakta és ezt forgalomba hozta, akkor ez egy táplálék-kiegészítő.
Mv.: Tehát nehéz a határt meghúzni igazán a kettő között, azt hiszem.
Horváth Tamás: Igen.
Mv.: Valóban elég egy regisztráció ahhoz, hogy ez forgalomba kerüljön?
Horváth Tamás: Sajnos ez a központi problémája ennek az egész helyzetnek. Arról van szó, hogy valaki egy ilyen terméket összeállít, akkor ez után egy feladata van, hogy a forgalomba hozatalról bejelentést kell tennie az Országos Élelmezéstudományi Intézetben. Sajnos nincs minőség-ellenőrzés, nincs forgalomba hozatali engedély, és nincsen hatósági ellenőrzés sem ezen a téren.
Mv.: Önök gyógyszerészek, hogyha valaki bemegy a patikába, mondjuk én bemegyek és akarok venni valamilyen nem gyógyhatású készítményt valamilyen panaszomra, akkor fel tudják hívni a figyelmet az esetleges mellékhatásokra?
Horváth Tamás: A gyógyszertárakban kapható készítményekről a gyógyszertárakban megfelelő információ áll rendelkezésre. Tehát a gyógyszertárban beszerzett akár gyógyhatású készítményeknél, a gyógyszerész megfelelő információval tud szolgálni mindarról a hatásról, mellékhatásról, esetleges kölcsönhatásról, veszélyekről, ami egy-egy ilyen készítménnyel kapcsolatban fölmerül.
Mv.: Professzor úr, ön tud már olyan esetről vagy hallott már olyan esetről Magyarországon, hogy valaki attól betegedett meg, hogy szedett ilyen készítményt vagy terméket? Ahogy beszéltük, nevezzük terméknek.
Szendrei Kálmán: Igen, hát az első kérdés az, hogy mit értünk az alatt, hogy ilyen készítmény. Tudniillik a helyzet az, én azt veszem észre az országban is, meg hát hasonló műsorokban is, hogy a termékkategóriák között nem kellően pontos az elkülönítés. Tehát az, hogy gyógyhatású termék, az a gyógyszernél egy kicsit lazább, tehát mondjuk liberálisabb feltételezett termék, de még mindig átmegy egy nagyon szigorú ellenőrzésen. Ez a gyógyhatású termék. És ez egy magyar találmány, amit 86-tól engedélyezett egy rendelet forgalomba hozni. Az étrend-kiegészítőket nagyon szigorúan el kell különítsük, mert az egy teljesen másik minőségi kategória. Tehát itt nagyon gyakran a kettő összemosódik. Na most először is szoktam mondani, hogy a termékek 86 óta vannak forgalomban, voltak forgalomban Magyarországon. Nem tudok arról, hogy ezekkel kapcsolatban bármi olyan bejelentés érkezett volna valaha is az Országos Gyógyszerészeti Intézethez, amely hát felelős ennek a monitorizálásáért, hogy ezektől valaki súlyoson károsodott..
Mv.: És az étrend-kiegészítők esetében?
Szendrei Kálmán: Ezzel szemben az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban Európa szerte bizony elég gyakoriak a kifogások. Nem kifogások, az elmúlt évben és az idén három olyan tanulmány jelent meg például Svájc, Izrael, majd újra Svájc, ahol belgyógyászok közölték, hogy étrend-kiegészítő kategóriába sorolt fogyasztó szerektől bizony nagyon súlyosan károsodtak asszonyok. Ugye nagyon sok gond van egyébként is az ebbe a csoportba tartozó fogyasztó szerekkel. De nem csak a fogyasztó szerekkel. Tudunk arról, hogy hamisítanak ilyen étrend-kiegészítőket. Például az úgynevezett potencianövelő, ami rettenetesen vonzó kategória a termékforgalmazók számára, ugye. Hát bizony tudunk arról, hogy hamisítják. Azután arról is, hogy a minőség nem megfelelő. Vizsgáltunk magunk is olyan termékcsoportot, meg másik egyetemi intézet vizsgált étrend-kiegészítő kategóriába tartozó termékcsoportot, azután az ugyanebbe a termékcsoportba tartozó gyógytermékeket is, és míg a gyógytermékek megfeleltek a deklarált minőségnek, az étrend-kiegészítők között, ha jól tudom, a nyolcból egy felelt meg..
Mv: Ez a bizonyos..
Szendrei Kálmán: ..például az egyéb termékkategóriában. Na mást én úgy gondolom, hogy ez járhatjuk körbe, de tulajdonképpen az történik, amit a szabályozás, a jogi keretek megengednek..
Mv: Elnök úr, hadd forduljak egy percre bocsánat, hogy a szavába vágok Horváth Tamáshoz, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökéhez. Itt a bevezetőben utaltam egy felmérésre, ami most készült el. Ez a felmérés arra is rámutat, hogy mi alapján választunk? Tehát, hogy bemegyünk a gyógyszertárba, és mondjuk a gyógyszerészt kérdezzük meg, vagy halljuk az ismerősünktől, vagy ami talán a legbefolyásolóbb, látjuk a tévében vagy halljuk a reklámokat?
Horváth Tamás: Igen, ez egy kiterjedt áttekintő vizsgálat volt és egy olyan sorrendet tudtunk megállapítani információszerzésben, hogy elsősorban a gyógyszertárban és azt gondolom, ennek mindannyiunknak nagyon kell örülnünk, az előbb elmondottak alapján ez egy jó információforrás , nagyon magas százalékban következik utána az internet ami viszont nagyon jelentős veszélyforrásokat tartalmaz, hiszen ellenőrizetlen információk vannak, akár magánszemélyek által közzé tett gondolatok, tapasztalatok és ajánlások , ez után egyre kisebb százalékban a tévé, újság, ismerősök tanácsai, tapasztalatai. Körülbelül ez a sorrend ami alapján az információkat szerzik a betegek. Meg kell még említenem, amit az elején mondtam, hogy örülnünk kell annak, hogy ma is a patika presztízse még él a köztudatban, hiszen az úgynevezett bizalmi indexet, hogyha vizsgáljuk, akkor egy tízes skálán a gyógyszerészek, orvosok bizalmi indexe, ami azt jelenti, hogy amit információként ad, azt megbízhatónak tekinti a kérdező, tehát ez 8,2-8-as osztályzat. A természetgyógyászok egy 6-6,1-es és hát az internet az egy 5-ös pontértéket ért el ezen a skálán.
Mv.: A következő kérdés mindkettőjükhöz szól, hogy felmerül, azt hiszem, hogy most itt a termékeket kell jobban vizsgáltatni, vagy pedig az ezzel kapcsolatos reklámokat, promóciót kellene jobban szigorítani? Elsőként akkor Horváth Tamástól várom a választ.
Horváth Tamás: Mind a kettő. Egyértelműen mind a kettő. Sajnos a szabályozatlanság mind a kettőre érvényes és ez így, meg kell hogy mondjam, professzor úr is gyakorlatilag erre utalt, ez tovább nem mehet így. Olyan ellenőrizetlen és veszélyes információk keringenek, gyakorlatilag olyan tévhitekkel, olyan információkkal térítenek el gyógyszeres terápiától súlyos betegeteket, krónikus betegeket, aminek nagyon nagy veszélyei vannak. Tehát a, egyrészt a reklámszabályozást is meg kell oldani. Sajnos kevés az, hogy időnként a Gazdasági Versenyhivatal adott esetben eljárást indít és pénzbüntetést szab ki. Nincsen igazából hatékony ellenőrző hatóság. És ahogy említettem a forgalomba hozatallal kapcsolatban pedig, egyrészt a forgalomba hozatali engedélyt kellene itt is előírni, mint a gyógyhatású készítmények, gyógyszereknél és kellene végre egy olyan labor Magyarországon, amely képes ezeknek a folyamatos minőségellenőrzését tanúsítani. És ezenkívül még a tájékoztatás, tehát a készítmény mellé csomagolt információban pontos összetétel, hatás, mellékhatás, kölcsönhatásokra, sajnos ez mind-mind hiányzik az esetek nagy többségében.
Mv.: Ahogy hallhattuk, nagyon sok a hiányosság. Hogyhogy nincsen ilyen labor? Szendrei Kálmán Professzor úr!
Szendrei Kálmán: Hát kérem, hogy talán előbb először is megerősíteném mindazt, amit az elnök úr mondott. Azzal a kis talán hozzátenném, hogy tulajdonképpen a gyógyszerészek és az orvosok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Tudniillik a jelenlegi szabályozás mellett, a jelenlegi termékforgalmazás mellett azt hiszem, elég annyit mondani, hogy három év alatt évente közel 1000 új termék került a forgalomba. Ez valami elképesztő mennyiség egy ilyen összetett termékcsoportnál. Tehát olyan mértékű a termékbeáramlás, amit egyáltalán nem képes komolyan követni egyetlen egészségügyi szakember sem. Tehát a naponta többször elhangzó mondjuk felhívás, hogy kérdezze meg orvosát és gyógyszerészét!, azt kell mondjam, hogy erre a termékcsoportra egyáltalán nem alkalmazható. Hiszen senki nem garantálja az objektív, szakszerű információt az egészségügy szakemberei számára..
Mv.: De azt hiszem, továbbra is az a kérdés, hogyhogy nem merül fel magasabb szinten az, hogy szükség van nagyobb vizsgálatra és egy ilyen laborra, amire az elnök úr utalt? Tehát ez miért nincs?
Szendrei Kálmán: Nem, nem ne..
Mv: Min múlhat ez?
Szendrei Kálmán: Én azt hiszem, megoszlik, a felelősség megoszlik. Ezt évek óta tárgyaltuk nagyon sok fórumon. Kérem, és magam úgy látom, hogy Európa ez irányú szabályozása katasztrofálisan rossz, tehát rendkívül lassú, bürokratikus. Létrejött egy alapszabályozás, azonban a hozzá szükséges, a korrekt végrehajtáshoz szükséges feltételeket nem biztosította senki európai szinten. Még ma dolgoznak bizottságok azon például, hogy megállapítsák, hogy az étrend-kiegészítőkben szabad-e és hogyan és milyen növényt szabad használni, milyen mondjuk tisztított anyagot, és mit nem szabad még ma is dolgoznak rajta..
Mv: Tehát akkor ez nem magyar sajátosság.
Szendrei Kálmán: Nem, ez európai. Elsősorban európai betegség, ami természetesen honosítottuk az európai direktívát, de ez egy katasztrófa és rossz direktívának tartom, én személy szerint. A másik dolog, hogy úgy érzem, hogy egy ilyen direktíva mellet a fogyasztó védelméről senki nem gondoskodott előre, időben, hatékonyan. Most történnek hát lépések. Azután külön bizottság foglalkozik azzal ma, hogy vajon, mire szabad ajánlani és mire nem az étrend-kiegészítőket. Akkor, amikor 5000 ilyen termék van forgalomban a legvadabb ajánlásokkal. Tehát..
Mv.: Most azok a hallgatók, akik hallgattak bennünket, és valószínűsítem, hogy nagy részük szed, vagy szedett ilyen étrend-kiegészítőt..
Szendrei Kálmán: Hát igen..
Mv.: Őket azért próbáljuk meg most egy kicsit megnyugtatni..
Szendrei Kálmán: Kérem, azzal tudom megnyugtatni, hogy az étrend-kiegészítő gyártók között is igen is vannak korrekt cégek. Vannak olyan cégek, akik gyógyszert is gyártanak, étrend-kiegészítőt is gyárt, tudják, hogy milyen játékszabályok érvényesek és melyek azok a minimális feltételek, amelyeket teljesíteni kell ahhoz,..
Mv: De kitől kérjenek tanácsot?
Szendrei Kálmán: Na de hát kérem, egyetlen termelő sem altruista, hogy önként vállaljon fel olyan feltételek teljesítését, amit a jogi keretek nem követelnek meg. Tehát én első helyen azokat okolom a helyzet kialakulásáért, akik nem gondoskodtak időben, mert itt nem volt kellő előrelátás, illetve, akik csak a szabad.. úgynevezett szabad termékáramlás ugye és információáramlás elvét érvényesítették erre a területre. És márpedig itt azt tudjuk nagyon jól, hogy mit jelent a szabad termékáramlás. Tessék megnézni, hogy mi történik az élelmiszerforgalmazásban. Azt szoktam mondani, hogy azért, hogy hamis sonka van az áruházak polcán, nem a disznó a felelős, hanem azok a disznók, aki ilyen gyártottak, kérem..
Mv.: Elnök úr..
Szendrei Kálmán: Ez vonatkozik erre a termékcsoportra is és mindenre..
Mv.: Elnök úr, ön, önök, a Magyar Gyógyszerész Kamara tett konkrét lépéseket ebben az ügyben? Most készült egy felmérés, ami igazolja az önök tapasztalatait.
Horváth Tamás: Így van. Hát ez a felmérés ez most készült, még legutoljára, ha jól emlékszem, 2008. elején adtunk be a minisztériumba egy rendelet-módosítási javaslatot, hiszen akkor véleményezésre megküldtek egy vonatkozó rendeletet, ám a rendelet módosítása nem történt meg annak ellenére, hogy 2-3 oldalon fejtettük ki ezeket a mi javaslatainkat, amiket én itt az előbb elmondtam. Forgalomba hozatali engedélyről, hatósági engedélyről, egyebekről. Még egy pillanatra hadd erősítsem meg a professzor úr által elmondottakat, hogy valóban van egy bizonyos gyártói önszabályozás, és a gyógyszertárak számára azért ismertek azok a megbízható gyártók és megbízható készítményeket, amelyeket legjobb tudásunk szerint jó szívvel ajánlhatunk a gyógyszertárba betérő vásárlóknak, betegeknek..
Mv.: Sok tehát még mindig a hiányosság. Azt tudom talán javasolni vagy abban meg tudunk egyezni, hogy legyünk óvatosabbak és figyelmesek, bármilyen gyógyhatású készítményről vagy étrend-kiegészítőről van is szó. Horváth Tamást, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét és Szendrei Kálmánt, a Szegedi Tudományegyetem Farmakológiai Intézetének professzorát hallották. Köszönöm mindkettőjüknek, hogy itt voltak.
