Megszüntetnék a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását is, derült ki a napilap birtokába jutott dokumentumból.
A számok minden bizonnyal nagy felháborodást váltanak ki, hiszen az intézményvezetők már az idei finanszírozást is kritikusan alacsonynak tartották. Azt állították, ha nem lesz változás, akkor hamarosan tömeges összeomlás várható az egészségügyben. A Pénzügyminisztérium más területekről is elvonna jövőre, így például kevesebb pénz jutna a gyógyászatisegédeszköz-ellátásra. Össze kell húzni a nadrágszíjat az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál, s kevesebb pénzt kapna a Magyar Vöröskereszt is. Teljesen elvonnák az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására, a védőnői hálózat fejlesztésére tervezett keretet. Megszüntetnék a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását, s egyetlen fillért sem biztosítanának a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának segítésére. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatokra szánt idei pénzösszeget pedig kevesebb mint a felére csökkentenék.
Az ideinél is lényegesen kevesebb pénz jutna jövőre a kórházi és a járóbeteg-ellátás finanszírozására - derül ki a lapunk birtokába került költségvetési tervezetből. A Pénzügyminisztérium az egészségügy más területeitől is elvonna, így például csökkentené a vérellátó szolgálat, a tiszti főorvosi hivatal, a mentőszolgálat, az Egészségbiztosítási Felügyelet állami támogatását, és kevesebb maradna a népegészségügyi programokra, valamint a különböző országos intézetek felújítására.
Jelentősen csökkentené a Pénzügyminisztérium az egészségügy 2010-es költségvetését. Az ágazat egyik legfontosabb, a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható keretét például több mint 13 milliárd forinttal rövidítenék meg. Az idei az évközi elvonásokkal már csökkentett - összeg 718,32 milliárd forint, míg a jövő évre tervezett ennél jóval alacsonyabb, mindössze 704,998 milliárd. A legtöbb pénzt a két legnagyobb területtől, az aktív fekvőbeteg-ellátástól és a járóbeteg-szakellátástól vonnák el. Az előbbire fordítható keretet mintegy 16, míg az utóbbiét csaknem ötmilliárd forinttal faragnák le. Ez minden bizonnyal nagy felháborodást kelt majd az ágazatban. A kórházvezetők már az idei finanszírozást is kritikusan alacsonynak tartották, s azt állították, ha a kormány továbbra sem biztosítja a működéshez szükséges minimális összeget, akkor hamarosan tömegével omolhatnak össze az intézmények. Többször hangsúlyozták, rendkívül káros, visszafordíthatatlan folyamatok indultak el az ágazatban az állandó spórolás miatt. Eddig Székely Tamás egészségügyi miniszternél próbálták kijárni, hogy legalább a legutóbb elvont pénzt pótolják vissza, de most már úgy látják: a tárcavezetőnek ehhez nincs kellő befolyása, ezért Bajnai Gordon miniszterelnökhöz fordultak. Hasonlóan elkeseredettek a járóbeteg-szakellátók képviselői is. A lapunk birtokába került költségvetési tervezet szerint lényegesen kevesebb pénz jutna jövőre a gyógyászati segédeszköz-ellátásra. A dokumentum szerint az idei 51,1 milliárd forintos tényleges teljesítéssel szemben jövőre csak 45,4 milliárdot kapna ez a terület. Nem csak a gyógyító-megelőző ellátások finanszírozásán és a gyógyászati segédeszközök ártámogatásán spórolna a pénzügyi tárca. Jelentősen csökkenne például a Magyar Vöröskereszt támogatása: az idei 223,5 millió forint helyett jövőre 173,5 milliót kapna a szervezet. Teljes egészében elvonnák az Országos Sportegészségügyi Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására és a védőnői hálózat fejlesztésére tervezett pénzkeretet. Megszüntetnék továbbá a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását, s egyetlen fillért sem biztosítanának a határon túli magyarok egészségügyi ellátásának segítésére. A népegészségügyi és egészségfejlesztési feladatokra szánt idei pénzösszeg több mint felét vonnák el: ez a tétel a tervek szerint 756 millióról 348,4 millióra csökkenne. A köztestületek és társadalmi szervezetek támogatására fordított összeget még nagyobb mértékben faragnák le, erre a célra ugyanis az idei 143,5 millió helyett csak 45 milliót terveztek be. Össze kell majd húzni a nadrágszíjat az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál, az Országos Vérellátó Szolgálatnál, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnél és az Egészségbiztosítási Felügyeletnél is. Ezektől a szervezetektől 450, 500, 110, illetve 75 millió forintot vonnának el. A jövő évi költségvetési tervezet szerint érdemben nem változna a háziorvosi, a védőnői és a laboratóriumi ellátás, valamint a mentés, az otthoni szakápolás és a művesekezelés finanszírozása. A gyógyfürdői szolgáltatásokra is körülbelül ugyanannyi pénz jutna. Ugyanez a helyzet az állami oltóanyag-beszerzésnél. Az egészségügy költségvetésének talán egyetlen érdemben növekvő eleme a gyógyszerár-támogatás. Ez a tétel az idei 340,3 milliárd forintra becsült tényleges teljesítéshez képest 345,37 milliárdra nőne. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a betegeknek bármiért is kevesebbet kell fizetniük a patikákban. Arról ugyanis egyelőre nem lehetett hallani, hogy valamely gyógyszercsoportban emelnék a tb-támogatást. Kismértékben ugyan, de nőne a krónikus fekvőbeteg-ellátás támogatási kerete is. Papíron a légi mentők is több pénzt kapnának - 800 helyett 854,4 milliót -, de a többlettel csak a mentőhelikopterek bérleti díjánál a valutaárfolyam-ingadozásokat kompenzálnák. Az egészségügyi tárca rendre azt hangsúlyozza, hogy a költségvetés tervezési szakaszban van, vitatkozni csak akkor érdemes róla, ha azt elfogadja a kormány, és benyújtja az Országgyűlésnek.
