Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2009. július 06.
Csáky András interpellált a gyógyszergazdaságossági törvény módosítása ügyében

Székely Tamás a parlamentben kijelentette, hogy revízió alá veszik a gyógyszergazdaságossági törvényt.

2009. június 24

A felszólalás szövege:

DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A parlament kormánypárti többsége 2006 novemberében, végül a 2006. évi XCVIII. törvényként kihirdetésre került jogszabályban teljesen új alapokra helyezte a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazását.

Az addigi, a lakosság megelégedését kivívó magas szakmai színvonalú, stabilan működő gyógyszertári hálózatot eredményező szabályozás feladásával fokozatosan liberalizálta, illetve liberalizálja a gyógyszertár-alapítás lehetőségét. A személyi jog és a menedzsmentjog szétválasztása lehetővé teszi, hogy ez utóbbi a szakmától független befektetői kezekbe kerüljön. A változás indokaként a liberalizáció eredményeként kialakuló verseny jótékony hatását jelölték meg a minőségi szolgáltatás és az ár tekintetében, továbbá idézek a miniszteri expozéból: "új, korszerű és az Európai Unióval konform törvényt alkotunk, amely javítja a gyógyszerhez jutás lehetőségeit a betegek számára".

A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak azonban nem igazolta a megalkotók várakozásait. Való igaz, hogy több mint 260 patikával bővült a gyógyszertári hálózat. Ezek többsége azonban olyan helyeken létesült, ahol eddig is rendelkezésre állt ilyen intézmény. Ezzel szemben a gyógyszertámogatásra fordított források változatlansága miatt több tucat patika kényszerült bezárni, nem egy kistérségben megszüntetve az ilyen jellegű szolgáltatást. Mára már megszokott, hogy kétszer kell a betegnek a patikába menni a gyógyszerért, hisz a drágább készítményeket gazdasági okokból nem tudják készletezni a patikák.

A menedzsmentjog és a szakmai jog kettéválasztása növeli annak a veszélyét, hogy hamis termékek kerülnek a polcokra. Nem véletlenül hívta fel az érintett tárcák vezetőinek figyelmét idén januárban a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, hogy a hamis gyógyszerek terjedésének megakadályozása érdekében vizsgálják felül a gyógyszerforgalmazásra, kereskedelemre vonatkozó előírásokat. Ezzel teljesen egybecsengnek az Európai Közösségek Bírósága május 19-i döntései, melyeket a gyógyszerforgalmazás kérdéskörében hozott. A bíróság megállapítja, hogy az emberek egészsége és élete első helyen áll az uniós szerződés által oltalmazott javak és érdekek között. Ebből következően a tagállamok a közegészség védelmének érdekében előírhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek.

A bíróság kimondja továbbá, hogy a gyógyszertárak gyógyszerészi képesítéssel nem rendelkezők által történő üzemeltetése kockázatot jelent a közegészség vonatkozásában. Ennek fényében kérdezem a tisztelt miniszter úrtól (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy osztja-e az Európai Bíróság előbb idézett megállapításait. Ennek fényében megfelelőnek tartja-e a hazai szabályozást, illetve milyen módosításokat és mikor kíván az ügyben a tisztelt Ház elé terjeszteni.

DR. SZÉKELY TAMÁS egészségügyi miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is azt tudnám elmondani, hogy szerencsére összesen csak 69 közforgalmú gyógyszertár szüntette be a működését. Ezek közül néhányat az ÁNTSZ mint hatóság különféle szabálytalanságok miatt záratott be. Egyebekben helytálló az a szám, hogy 460 új gyógyszertár alakult, tehát a szaldó a lakosság szempontjából körülbelül 300 új működő gyógyszertár.

Ha megnézzük azokat a gyógyszertárakat, amelyek bezártak, és megnézzük azokat a gyógyszertárakat, amelyeket nyitottak, a következőket látjuk. Budapesten, illetve a nagyvárosokban megszűnt 48 gyógyszertár, és ezek helyén, illetve a kisvárosokban összesen 30 feletti, tehát tízezer lakos alatti településen több mint 30 új gyógyszertár nyílt. Úgy gondolom, azokon a területeken, ahol hosszabb nyitva tartással és/vagy nem létező patikai ellátás helyett egy létező patikai ellátás nyílt, mindenképpen pozitív a változás.

Az Európai Bíróság a döntésében szó szerint azt mondta ki, hogy nem ellentétes az Európai Unió szabályaival, ha egy ország olyan rendelkezést hoz, amely szűkíti a patikaalapítási szabályokat. Nem mondta ki azt, hogy szűkíteni kell a patikaalapítási szabályokat, és azt sem mondta ki, hogy ki kell zárni ebből bárkit is. A képviselő úr biztosan tudja, hogy ma Magyarországon a személyi jog létező dolog, és függetlenül a tulajdonviszonytól, személyi jogos patikusnak kell a szakmai vezetőjének lennie az intézménynek.

Ezzel együtt természetesen, amikor a bíróság döntését kézhez vettük, tárgyalásokat kezdtünk a Gyógyszerész Kamarával. Ennek az utolsó fordulója pont a múlt héten volt. Ezt követően, úgy gondolom, lesznek egyéb fordulók is. Úgy gondolom, tekintettel arra, hogy a kormány felhatalmazását is bírom az ügyben, hogy a jelenleg hatályos jogszabályokat revízió alá vegyük, a terveink szerint leghamarabb a parlament őszi ülésszakára tudunk a gyógyszerészekkel, illetve a kormánnyal egyeztetett állásponttal előjönni.

Amit még szeretnék ez ügyben elmondani mindenképpen, az az, hogy a gyógyszerhamisításról - teljesen igaza van a képviselő úrnak - az Európai Unió adott közzé egy felhívást, hogy felül kell vizsgálni a gyógyszerhamisítás elleni lehetséges szabályrendszereket, de egyben megállapította azt is, hogy azokban az országokban, ahol zárt gyógyszerforgalmazás működik, Magyarország egyébként ilyen, a legális gyógyszer-kereskedelembe nagyon nehéz módon tud bekerülni bármiféle hamisított termék. Ezzel együtt a kérdés nem került le a napirendről, olyannyira nem, hogy az Európai Unió a svéd elnökség alatt próbálja meg az ezzel kapcsolatos szabályozást elfogadni.

DR. CSÁKY ANDRÁS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Gondolom, abban egyetértünk, hogy az Európai Bíróság döntése egy irányt mutat. A döntés egyértelművé tette azt, amit mi is tudtunk, hogy a gyógyszerforgalmazás mint az egészségügy integráns része, nemzeti hatáskörbe tartozik, de azok a megállapítások, amelyeket idéztem, orientálják, legalábbis kellene hogy orientálják a tagokat ara vonatkozóan, hogy milyen az elfogadott európai trend.

Miniszter úr, egy évvel ezelőtt, amikor megválasztották, utána látogatást tett a Gyógyszerész Kamaránál, ahol ez a téma akkor szóba került. Akkor ön úgy nyilatkozott, hogy észleli a zavarokat, és szükségesnek tart módosítást, és egy év türelmi időt kért. Azt mondta, hogy egy év múlva térjünk vissza a kérdésre. Az egy év több mint egy hónapja letelt. Ön ebben a kérdésben lépést nem tett. Úgyhogy a jelen állapotában sajnos nem tudom elfogadni a válaszát, mert bizonytalan vagyok abban, hogy a mostani ígéreteit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) beváltja-e.

Az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 137 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta.

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél