Módosítás előtt áll a gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007 (IX. 19.) EüM rendelet.
A közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről 2007 őszén hatályba lépett 41/2007. (IX. 19.) EüM sz. rendelet módosításának az érdemi lehetősége tavaly vetődött fel először, amikor a gyógyszerészi gondozás koncepciójáról folyó megbeszéléseken körvonalazódott, hogy a legfontosabb miniszteri szintű rendelkezések megjelentetésére ez a rendelet a legalkalmasabb. Mivel a rendelet hatályba lépése óta eltelt időszakban több szabályozási problémával is szembesültünk, továbbá az ÁNTSZ is változtatásokat kezdeményezett, kézenfekvő volt, hogy a gyógyszerészi gondozás részletes szabályozását és a szükséges korrekciókat egy közös módosítás keretei között realizáljuk. A módosítások hatályba léptetési időpontjaként 2009 januárja tűnt célszerűnek, különös tekintettel a rendelet azon passzusaira, melyek ezzel az időponttal olyan építészeti követelményeket támasztottak, melyek megvalósítására a gyógyszertárak egy részének nincs lehetősége (de a gyógyszerellátás zavartalanságát nem befolyásolják). Ezért a Kamara tavaly nyáron a megyei szervezetek bevonásával széleskörű adatgyűjtést folytatott, melyek eredményeként 23 pontból álló módosítási javaslatcsomagot állított össze és juttatott el 2008 augusztusában a szaktárcához.
Jelen beszámolónak nem feladata az akkori javaslatok részletes ismertetése (ezek elérhetők a megyei szervezeteknél és az országos hivatalban), ezért csupán jelzem, hogy a beadvány részét képezte a szolgálati rend (beleértve az ügyelet és a készenlét) teljeskörű felülvizsgálatának újólagos kezdeményezése, a gyógyszerészi gondozás szabályozására irányuló kezdeményezés megerősítése és a gyógyszer-automatákra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata is. Kértük a gyógyszerész nélküli nyitva tartás szabályozásának korrekcióját és a szabadpolcos gyógyszer-értékesítés megtiltását. Kértünk továbbá számos építészeti, felszerelésbeli és adminisztrációs korrekciót is.
A rendelet módosításáról több egyeztetés történt, melyen a kamara vezetése mindvégig konstruktív partner volt. A jogszabályban rögzített, jogalkotással kapcsolatos jogaink gyakorlása során kötelességünknek tartottuk, hogy az érintettekkel (stakeholderek) egyeztetett véleményt igyekezzünk kialakítani és képviselni. Álláspontunkat a kamarai szervezetek véleményére támaszkodva alakítottuk ki. A megbeszéléseken az ÁNTSZ képviselőinek a jelenlétében sikerült egyeztetni a tárgyi és építészeti feltételekről; a gyógyszerészi gondozásról folyó egyeztetések a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága képviselőinek a jelenlétében és bevonásával történtek és a minisztérium kezdeményezésére az orvos-szervezetekkel is több megbeszélést szerveztünk, melyeken a gyógyszerészi gondozás orvosszakmai és orvosi érdekvédelmi aspektusait beszéltük végig. A kórházi gyógyszerészekkel kapcsolatos értelmezésbeli különbségeket is a jelenlétükben igyekeztünk tisztázni.
A rendelet megjelentetésének határideje először március végére tolódott ki nem kis problémát okozva az építészeti átalakításra kötelezett, de a rendelet változtatásában reménykedő kollégáinknak , majd ezt a határidőt is felülírta az élet. A rendelkezésre álló plusz időt kihasználtuk arra is, hogy az elmúlt hónapokban lefolytatott megyei értekezleteken néhány kritikus szabályozási területen kikérjük a szélesebb körű tagság véleményét is. Különösen fontosnak tartottuk a gyógyszer-automatákkal kapcsolatos vélemények megismerését, mert az államigazgatási egyeztetéseken ezzel kapcsolatban több alkalommal gyógyszerészi kezdeményezésekre (is) hivatkoztak.
A minisztérium által elkészített és a különböző szervezeteknek májusban megküldött javaslatcsomag mint az általában lenni szokott több ponton jelentős előrelépésként értékelhető, más elemei azonban további egyeztetést igényelnek. A tervezetet ismételten megküldtük a kamarai szervezeteknek és a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsággal is végigbeszéltük, hogy a gondozás területén a véleményük megfelelő képviselete biztosított legyen. Álláspontunkat az írásos vélemények és konzultációk figyelembe vételével alakítottuk ki.
A gyógyszerészi gondozásról
A minisztériumhoz eljuttatott véleményünkben kifejtettük, hogy az MGYK tagsága és vezető testületei örömmel üdvözlik és támogatják a gyógyszerészi gondozás részletes szabályozásának megalkotását. Ezzel együtt a tervezet normaszövegében megfogalmazottakhoz képest további pontosításokat tartunk szükségesnek. A Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsággal egyetértésben kifejtettük, hogy agyógyszerészi gondozás koncepciója alapvetően több szintet különít el, amelyet az előterjesztő az indokolásában részletesen ki is fejt, azonban a szabályozási tervezetben nem jelenik meg. Véleményünk szerint ennek a differenciálódásnak és az ehhez kapcsolódó részletszabályoknak magában a jogszabályban is meg kell jelenniük. Ezért felhasználva a minisztérium tervezetét is az alábbi szövegszerű javaslatot tettük (a gyógyszerészi gondozás törvényi definícióját figyelembe véve):
- Az alapszintű tevékenység körébe tartozik ide nem értve a Gytv. 24. § (2) bekezdésében foglaltakat
a) az öngyógyszerelés segítése,
b) az életmód-tanácsadás,
c) a prevenció támogatása,
d) a beteg-együttműködést javító szolgáltatások,
e) a generikus helyettesítés,
f) a gyógyszer alkalmazása során fellépő problémák felismerése, megoldása, interakciók és mellékhatások megelőzése.
- Emelt szintű tevékenység a betegség-specifikus gondozás, mely a betegségek és kockázati tényezők korai felismerésére, a betegség késői komplikációinak vagy visszatérésének megelőzésére, a betegek egyensúlyi állapotának fenntartására irányul.
- Gyógyszerészi gondozás a közzétett szakmai protokollokban foglaltak szerint végezhető.
- Alapszintű gyógyszerészi gondozást gyógyszerész végezhet.
- Emelt szintű gyógyszerészi gondozást az a gyógyszerész végezhet, aki az e rendelet szerinti képzést sikeresen elvégezte.
- A gyógyszerészi gondozás végzéséhez e rendeletben előírt egyéb építészeti és tárgyi feltételeken túl a tevékenység végzésének helyén az alábbi tárgyi feltételek biztosítása szükséges:
a)emelt szintű gyógyszerészi gondozás esetén
- a szakmai protokollokban közzétett, meghatározott specifikációjú, hitelesített és karbantartott eszközök, felszerelések,
- a gyógyszerészi gondozáshoz szükséges szakkönyvek,
- asztal és székek,
- a gyógyszerészi gondozás dokumentálásához, valamint a terápiakövetéshez szükséges adminisztrációs és informatikai háttér.
b) A gyógyszerész a gyógyszerészi gondozási tevékenységről nyilvántartási rendszert köteles vezetni a protokollokban előírt adattartalommal.
- A gyógyszerészi gondozási tevékenység a gyógyszertár működtetőjének és személyi jogos gyógyszerészének a területileg illetékes regionális tiszti-főgyógyszerészhez intézett előzetes bejelentése alapján folytatható.
- A bejelentésnek tartalmaznia kell a gyógyszerészi gondozásban résztvevő gyógyszerészek nevét, továbbá a személyi jogos gyógyszerész nyilatkozatát a jogszabályban és a közzétett szakmai protokollokban előírt személyi és tárgyi feltételek meglétéről, továbbá arról, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket folyamatosan biztosítja.
- Amennyiben a személyi és tárgyi feltételek körében változás áll be, azt a gyógyszertár működtetője és a személyi jogos gyógyszerész haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes regionális tiszti főgyógyszerésznek.
- A gyógyszerészi gondozással kapcsolatos szakmai protokollokat a Gyógyszerészeti és Gyógyszerellátási Szakmai Kollégium készíti elő és terjeszti elő közzétételre a külön jogszabályban foglaltak alapján. A Kollégium ezen protokollok előkészítésébe bevonja a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége által létrehozott Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottságot, valamint az érintett orvosszakmai szervezeteket.
- A gyógyszerészi gondozási tevékenység során az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a betegjogokra vonatkozó, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
Mivel a 41/2007.-es miniszteri rendelet nem alkalmas az OEP befogadási és finanszírozási szabályozás rögzítésére, kezdeményeztük, hogy a gyógyszerészi gondozás tb általi mielőbbi befogadásának és finanszírozásának kérdéseiről is kezdődjenek tárgyalások.
A gyógyszer-automatákról
Véleményünkben kifejtettük, hogy a kamara továbbra is elhibázottnak tartja a gyógyszer-automatákkal kapcsolatos támogató jogalkotói álláspontot. Kifejtettük, hogy a gyógyszer-automatákra vonatkozó szabályozás véleményünk szerint a gyógyszer-gazdaságossági törvényből nem vezethető le. A gyógyszer-automaták állítását ellenezzük és kezdeményezzük az automaták jelenleg hatályos szabályozásának a hatályon kívül helyezését is. Különösen elhibázottnak tartjuk az automatákkal kapcsolatos kezdeményezést a gyógyszerészi gondozás részletes szabályozásával párhuzamosan, illetőleg az Európai Unió Bíróságának május 19-i döntését követően megjelentetni, amely a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész szakember személyes szakmai tevékenységét tekinti a minőségi és hatékony gyógyszerellátás és a gyógyszerbiztonság garanciájának.
Mivel a korábbiakban már a minisztériumhoz írásban eljuttattuk az automatákkal kapcsolatos álláspontunkat, ezt a véleményünkbe beépítve újólag megküldtük. E szerint
1. A gyógyszer-automaták szabályozásával kapcsolatos, korábbi minisztériumi egyeztetéseken is kifejtett álláspontunkat ismételten megerősítjük, miszerint az MGYK sem a gyógyszertáron belül, sem gyógyszert forgalmazó üzletekben nem tartja sem indokoltnak, sem helyesnek gyógyszer-automaták üzemeltetését.
Álláspontunk szerint ugyanis a gyógyszerészek és a betegek személyes találkozása teremti meg a lehetőségét a szakszerű és mértéktartó gyógyszer alkalmazásnak. A gyógyszerész és a beteg közötti személyes konzultáció során a gyógyszerész képes érdemi segítséget nyújtani a beteg öndiagnózisához, s ennek figyelembe vételével alakítható ki a beteg további magatartása: orvoshoz kell-e mennie; az életmódján kell-e változtatni illetve szükséges-e gyógyszernek vagy más terméknek a használata az egészségi állapotának helyreállításához. Ennek hiányában, még az egyszerűbb esetekben is fennáll a kockázata a téves öndiagnózison alapuló inadekvát gyógyszeres kezelésnek.
2. Az MGYK szükségesnek tartja rögzíteni, hogy a gyógyszer-automaták állítását lehetővé tevő 2007. évi rendeleti szabályozás során a Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontját nem kérték ki, egyeztetésekre nem került sor, az automatákkal kapcsolatos szabályozás megjelenéséről a közlönyből értesültünk. Ebből adódóan a gyógyszer-automatákkal kapcsolatos elvi álláspontunk kifejtésére a Minisztérium akkori vezetése nem nyújtott lehetőséget. Így fordulhatott elő, hogy olyan szabályozás született, melyben pusztán a gyógyszer-automaták állításának lehetőségét rögzítik és sem az automatákkal szemben támasztott követelményekről, sem az automatát állító szervezettel szembeni elvárásokról nem rendelkezik. Ráadásul olyan abszurd helyzetet állított elő, miszerint gyógyszerforgalmazásra engedéllyel rendelkező üzletnek megteremtette az automataállítás lehetőségét, a gyógyszertárakat azonban ebből kizárta. A fentiek miatt a Magyar Gyógyszerészi Kamara, az Egészségügyi Minisztérium jelen javaslatának sorsától függetlenül ismételten kezdeményezi, hogy gyógyszer-automaták állítására és működtetésére gyógyszer forgalmazási engedéllyel rendelkező üzleteknek ne legyen lehetősége.
3. A Magyar Gyógyszerészi Kamara rendelkezésére álló adatok szerint 2007. szeptember 24-től különböző helyeken különböző időtartamban sor került gyógyszer-automaták állítására. Az eddigi forgalmi adatok alapján érdemi lakossági igény nincs. Így az automaták állítása ellátáspolitikai szempontból nem meg alapozott.
4. A minisztérium által készített összeállítás a jelenlegi helyzethez képest mindenképpen előrelépésnek minősíthető a tekintetben, hogy meg kívánja szüntetni a gyógyszer-automata működtetését gyógyszerészi (gyógyszertári) felügyelet nélkül. A gyógyszer-automatán keresztül forgalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos nyilvántartási rendszer vezetésére kötelez. Ugyanakkor számos további probléma megoldása is hiányzik a javaslatból. Ilyen például az életkori korlátok figyelembe vétele, a megfelelő eltartási körülményekre vonatkozó garancia, gyógyszereltartással kapcsolatos szabályok betartása.
Ehhez kapcsolódóan kezdeményezzük az 52/2005 EüM rendeletből az automatákra vonatkozó rész törlését.
A gyógyszerbiztonság növelését célzó kezdeményezésekről
A tervezet szerint törlésre kerül a jelenleg hatályos rendelet 3. § (3) bekezdése, mely lehetővé teszi, hogy az egy gyógyszerésszel működő gyógyszertár gyógyszerésze távollétében a szakasszisztens gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszert kiszolgáltasson. Amikor a jelenleg hatályos rendelet előkészítése folyt, hosszú időn keresztül kemény vita volt erről a rendelkezésről. Az eredeti politikai döntés szerint az egyszemélyes gyógyszertár nyitva tartási idejének 30%-áig nem kellett volna gyógyszerésznek jelen lenni és a gyógyszertár lényegében teljes körű tevékenységet folytathatott volna ez idő alatt is. Elvi álláspontunk szerint gyógyszertár gyógyszerész nélkül nem üzemelhet. Ezt érvényesítve akkor olyan kompromisszumot sikerült kötni, miszerint a gyógyszerész távollétét heti 3 órában maximalizáltuk, a távollét az ÁNTSZ-hez előzetes bejelentésre kötelezett és ez idő alatt a gyógyszertár csak olyan tevékenységet folytathat, ami lényegében a drogériákéval illetve a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyekével azonos. Véleményem szerint az idő igazolta, hogy az akkori politikai körülmények között jó kompromisszumot sikerült kötnünk: az elveinket nem adtuk fel és időközben kiderült, hogy nincs érdemi igény erre az ellátási formára. Emiatt most örömmel üdvözöljük és támogatjuk, hogy a gyógyszerész ideiglenes távollétére vonatkozó szabályozás kikerül a rendeletből.
Úgyszintén egyetértőleg támogatjuk (hiszen magunk is kezdeményeztük), hogy a gyógyszerek szabadpolcos értékesítésére vonatkozó korábbi vitákat lezárva, a rendelettervezet megtiltja a szabadpolcos gyógyszer-értékesítést és a gyógyszer-expediálás egészségügyi szolgáltatásként való definiálásához igazodóan az expediáló szakember és a beteg személyes kapcsolatán alapuló gyakorlatot írja elő. A rendelkezést úgyszintén mérföldkőként értékeljük. A gyógyszerek szabadpolcos forgalmazásával kapcsolatos viták először 1996-97-ben akkori befektetői nyomásra érték el az államigazgatást. A vita akkori résztvevőinek az álláspontja nem mindig volt következetes. Később több alkalommal kezdeményezték (különösen a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatályba lépését követően) gyógyszerek szabadpolcos forgalmazásának lehetővé tételét (sőt nemcsak befektetői kezdeményezések születtek, hanem egyes gyógyszerészek is az élére álltak a szabadpolcos gyógyszer-forgalmazásnak). Amennyiben erre sor kerülne, nehezen lehetne érvet találni arra, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó üzletekben miért kell zárt szekrényben tartani a gyógyszereket, és az is tény, hogy a gyógyszer-automata speciális szabadpolcként értelmezhető. A gyógyszerek expediálásának egészségügyi szolgáltatásként való definiálásával és az ehhez kapcsolódó követelmények újra gondolásának folyamatában a gyógyszerbiztonság jelentős erősítéseként értékeljük a szabad polcos gyógyszerforgalmazás megtiltását.
Sok későbbi konfliktus forrása lehet, ha a tervezetnek megfelelően a gyógyszerkivonással kapcsolatos hatósági intézkedésekről a gyógyszertárnak kell tájékozódnia (az OGYI honlapján) és ezt dokumentálnia kell. A kamara véleménye szerint a gyógyszerbiztonság és a gyógyszerellátás biztonságosságának megteremtése aktív állami közreműködést igényel és az egyes gyógyszerkivonásoknál az információ gyors, azonnal eljuttatása az érintettekhez kiemelten fontos lehet. Ezért javasoljuk, hogy a forgalmi felfüggesztésről és a forgalomból való kivonásról szóló közleményeket az ÁNTSZ vagy az OGYI e-mail formájában juttassa el a gyógyszertáraknak.
A tervezet kezdeményezi a névkitűző-használat előírását a gyógyszerésznek és a szakasszisztensnek az officinában. Mivel az egészségügyi törvény 1997 óta előírja, hogy a betegnek joga az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozó nevének és beosztásának a megismerése, a törvényi előírás rendeletben történő megerősítése új követelményt nem támaszt. Legfeljebb azon érdemes gondolkodni, hogy a névkitűző mellett egyéb megoldások (pl. névtábla a táránál) is alkalmasak lehetnek-e a kitűzött betegjogi cél elérésére.
A gyógyszerbiztonság növelését szolgálja a hőmérséklet-ellenőrzési napló vezetési kötelezettség előírása is, mely a hűvös helyen tartandó gyógyszerek tárolási körülményeinek az ellenőrizhetőségét növeli.
Az építészeti és tárgyi feltételekről
A tervezet lehetővé teszi, hogy szélfogó helyett légzsilip vagy légfüggöny legyen a bejáratnál. Ezzel a jelenleg hatályos rendelet egyik hibáját korrigálja.
A tanácsadó helyiség helyett a tervezet tanácsadó létrehozását írja elő, melynek nem kell önálló helyiségnek lennie. Ezzel párhuzamosan a tanácsadó (helyiség) minimális alapterület-előírása (5 m2) is kikerül a rendeletből.
A tervezet javaslatot tesz arra, hogy egy egységes patikai szimbólum-rendszer kialakítása kezdődjön el (zöld kereszt), azonban ennek használatát nem teszi kötelezővé. A szaktárca és a kamara között vita van arról, hogy a figyelemfelkeltést szolgáló világító eszközök a zárást követően is működhessenek-e (szerintünk igen, mert nemcsak reklámcélokat szolgálnak, hanem informálnak és a vagyonbiztonságot is erősítik).
A magisztrális gyógyszerkészítés folyamatos térvesztésének következménye, hogy a laboratórium-vényezővel kapcsolatos alapterületi követelmények csökkennek, viszont a tervezet szerint az officinának, a raktárnak és a laboratórium-vényezőnek egymáshoz közvetlenül kapcsolódnia kell. Ez a megoldás kizárja, hogy ezeknek a funkcionális helyiségeknek egy része pl. a 2. emeleten legyen, melybe lépcsőházon keresztül lehet eljutni, de nem veszi figyelembe, hogy sok gyógyszertárban ezek a helyiségek közlekedő-folyosóval kapcsolódnak egymáshoz, amit megfelelő megoldásnak tartunk. Ezért a módosítást is kezdeményeztük.
A tervezet több ponton is korrigálja a kötelező felszerelés-listát. Ilyen pontosításra kerül sor a mérlegekkel kapcsolatban, mert nem a mérlegek típusát, hanem a mérési tartományát és pontosságát kell előírni. Lehetőség nyílik a hőlégsterilizátor helyett hőlégszekrény használatára is. Nem lesz kötelező a Hunfalvy-féle porosztó és a pilulakészítés eszközeinek a tartása sem.
Az ügyeletről és a szolgálati rendről
Korábban már jeleztem, hogy folyamatosan napirenden tartjuk és kezdeményezzük a szolgálati rend és ezen belül különösen az ügyelet-készenlét szabályozásának az átfogó megújítását. Erre a jelenlegi tervezet keretei között sem került sor, sőt a tervezetben szereplő módosítások egy részét a jelenlegi állapothoz képest is visszalépésnek tartjuk. Ezért továbbra is kezdeményezzük a gyógyszertárak szolgálati rendjének átfogó szabályozás-változását, beleértve az ügyelet és a készenlét szabályozását. A szabályozásnak az ellátási, eljárásjogi, munkajogi és finanszírozási kérdésekre is átfogóan ki kellene terjednie.
Visszalépésként értékeljük pl., hogy a szolgálati rend kialakítása során a Kamara véleményének mérlegelését nem írja elő a tervezet. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elmúlt időszakban kialakult gyakorlat szerint sok esetben a kamara véleményére még a látszat szintjén sem volt szükség, azonban egy alapvetően jó szabályozási célt nem lehet feladni azért, mert a konkrét szabályozás nem kellően körültekintő. Úgyszintén értelmezési problémát jelentett sok esetben, hogy a jelenlegi rendeletben szereplő arányossági követelmény miként értelmezhető az ügyeletkijelölési gyakorlatban. Feltehetően ez az értelmezési nehézség vezette a tervezet készítőjét, amikor az arányosság figyelembe vételi kötelezettségét elhagyta a normaszöveg-tervezetből. Véleményünk szerint az arányosság követelményének az előírása 2007-ben előrelépés volt. Ha tehát az értelmezése problémás, akkor nem törölni kell, hanem az arányosság pontosabb körülírása a járható út. Ennek szellemében tettünk javaslatot a kamarai vélemény mérlegelési kötelezettségének megőrzésére, valamint az arányosság pontosabb körülírására.
Szorgalmazzuk egy gyógyszertári nyitvatartási törzsidő bevezetését, településtípusonként differenciáltan. A jelen tervezet ugyan szabályozni kívánja az ügyelet kezdetének időpontját és összhangba hozni az adott településen működő gyógyszertárak zárásának időpontjával, de nem tér ki az ügyelet zárásának és a patikanyitási időpontoknak az összehangolására. Továbbá a tervezett szabályozás nehezen értelmezhető olyan településen, ahol 0-24 óráig nyitva tartó gyógyszertár működik, illetve ahol nincsen folyamatos ügyelet, vagy pedig azt a kistérségben allokáltan látják el a gyógyszertárak.
Mindezek miatt a normaszöveg véglegesítése előtt a kérdéskör teljeskörű áttekintését indokoltnak tartjuk. Kérjük továbbá, hogy az ÁTNSZ a szolgálati rendet is tartalmazó működési engedély egy példányát küldje meg az MGYK-nak.
* * *
Mivel a rendelettervezetben számos probléma megoldásra vár, a véleményünkben jeleztük, hogy további személyes egyeztetést tartunk indokoltnak a tervezet készítőivel, és kértük ennek mielőbbi megszervezését. Jó lenne, ha erre minél hamarabb sor kerülhetne és valamennyi vitás ponton megnyugtató megoldás születne.
Ezúton is köszönöm mindazoknak az elnökségi tagoknak, megyei vezetőknek és kollégáinknak a közreműködését, véleményét és javaslatait, akik ebben a régóta húzódó munkában részt vesznek. Külön köszönöm a jogszabály-véleményezésekre létrehozott munkacsoport tagjainak tevékenységét, továbbá dr. Horváth-Sziklai Attila országos ügyviteli vezető szakszerű és lelkiismeretes munkáját.
Kistarcsa, 2009. június 14.
Dr. Hankó Zoltán
alelnök
