Az országjáró körút Pest megyei állomása május 13-án volt, a találkozóra a József Attila Művelődési Központban került sor. A kamara elnökét és a megjelent harmincöt gyógyszerészt Magyarné dr. Pintér Gabriella Pest megyei elnök és Brezanóczy Ferenc alelnök egy meglepetéssel várta. Az április 19-ei gyógyszerész doktori avató ünnepségen készült fényképekből egy összeállítást készítettek, amelyet minden megjelent gyógyszerésznek CD oda is ajándékoztak.

Horváth Tamás előadásában kifejtette, hogy a gyógyszerészeknek egyszerre kell megküzdeniük a gazdasági válság következményeivel és a liberalizációval. Hozzátette: „Az új időkben akkor maradhatunk talpon, ha megtanulunk az új idők logikája szerint gondolkodni, és élünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket számunkra tartogat. Gondoljunk csak a régiekre! Mi is történt csaknem hatvan éve? Majdnem ugyanaz, mint most. 1950-ben államosították a patikákat. Egyszerűen elvették a gyógyszerészek tulajdonát, az asszisztensek beállításával megnyirbálták kompetenciájukat, megroppantották egzisztenciájukat. De nem a gerincüket!” – fejtette ki az elnök. Hozzátette: a patikusok attól kezdve múltjuktól megfosztott, nevük helyett csak egy számmal jelzett, idegen patikákban tevékenykedhettek, de tették a dolgukat. Tisztességgel, becsülettel, a betegek javára. Az őket ért támadások és megtorlások ellenére megszervezték szakmai közösségeiket, a szakmai képzéseket és a továbbképzéseket. Mindezzel kivívták a társadalom megbecsülését, köztiszteletet szereztek a hivatásnak és gyakorlóinak. Mert volt hitük, volt tartásuk, és tudták azt, hogy bármi történhet, az, hogy mit kezdenek az életükkel, végül is rajtuk múlik, az ő döntésük. – hangsúlyozta Horváth Tamás. A jelen lévő kollegák főleg a továbbképzésekkel, a gyógyszertárakban alkalmazott etikátlan reklámfogásokkal, az új formájú vényekkel kapcsolatban tettek fel kérdéseket.

Az országjáró körút Vas megyei állomásán, május 15-én, Szombathelyen járt a kamara elnöke. A megjelent 25 gyógyszerészt megtisztelte részvételével dr. Kiss Gézáné regionális tisztifőgyógyszerész és Dudus Balász Károly, a MOSZ helyi elnöke is. Horváth Tamás beszédében emlékeztetett rá, hogy a decemberi törvénymódosítás, sok kudarc után végre a jó irányba fordította a gyógyszerészekről való gondolkodást. Törvény mondja ki, hogy a gyógyszerellátás nem kereskedelmi tevékenység, amiből egyenesen következik, hogy nem vonatkozhatnak rá a kereskedelem szabályai. Törvénybe foglalták a gyógyszerészi gondozást is. Ennek jelentőségét nem lehet túlbecsülni. „Messze vagyunk még attól, hogy minden, ebből származó feladatot megoldjunk, de az irány és a cél már megvan. Végül a törvény által megadott dr. pharm. cím végképp kiemel minket az egészségügy egyéb szereplői közül, és végre megérdemelt pozíciónkba, az orvos gyógyító társaként határoz meg minket” – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta a kamara stratégiai célként tűzte ki 2009-ben a liberalizáció káros hatásainak mérséklését - avagy alkalmas politikai környezetben annak teljes visszafordítását, a gyógyszerészek tulajdonosi, gazdasági pozíciójának javítását és a gyógyszerészi kompetenciák rendezését.

Az előadást követő fórum résztvevői a létesítés szabályozásának szükségességét hangoztatták, Vas megyében nyílt ugyanis a legtöbb patika a liberalizáció óta. A kötelező kamarai tagság visszaállítása is terítékre került, a gyógyszerészek szerint erre mielőbb szükség lenne az egyre szaporodó, kezeletlen etikai ügyek miatt is.

Az MGYK elnöksége által szervezett megyei találkozók soron következő állomására Miskolcon az MTA helyi épületében került sor, mintegy negyven gyógyszerész jelenlétében. A találkozót megelőzően volt a BAZ megyei szervezet küldöttgyűlése és a szív-érrendszeri megbetegedések modern lehetőségeiről szóló továbbképző előadás. A kamarai rendezvényen jelentette be dr. Borsányi Gáborné regionális tisztifőgyógyszerész, hogy nyugdíjba vonulása miatt felmentési idejét tölti. Az MGYK elnökségét Hankó Zoltán alelnök képviselte, aki előadásában elsődlegesen azt fejtegette, hogy a jelenlegi válság nem csak nehézségeket, hanem társadalmi gazdasági politikai környezet változását is magával hozhatja, és ez a szakmának új lehetőséget ad. Erre viszont a szakmapolitikának, a szakmának és az egyes gyógyszerészeknek is készen kell állniuk. Az előadást követő fórumon hangsúlyosan volt szó az úgy nevezetett egészségházak konstrukciójáról, amelyben a miskolci gyógyszerellátás nagy mértékben érintett. Az egészségház konstrukció hátránya, hogy közös tulajdonosi irányítás alá kerülhet az orvos és a gyógyszerész, és ez nem csak szakmai függetlenségüket sérti, hanem a gyógyszerfinanszorzás szempontjából is kockázatos. További hátránya, hogy csorbulhat az az elv, miszerint háziorvosi és a gyógyszertári alapellátást a betegekhez térben minél közelebb kell tudni biztosítani.