Győr-Moson-Sopron Megyénkben ötöt bezártak, tíz pedig a működőképesség határán egyensúlyoz. Több ezer gyógyszerész hiányzik a szakmából, s a helyzetet súlyosbítja, hogy már utánuk is két kézzel kapnak külföldön.

A patikaliberalizációt megelőzően, úgy tizenöt évvel ezelőtt volt utoljára kiegyensúlyozott a gyógyszertári ellátás Magyarországon. Meghatározott lakosságszámra és területre előírt számú patika jutott és működött, függetlenül a forgalomtól.

Ma már bárki nyithat gyógyszertárat, az ellátás érdekei elé pedig befészkelte magát a profit. Miközben a városok bevásárlóközpontjaiban, benzinkutakon, s másutt újabbak kezdenek működni, vidéken sorra mennek tönkre: az elmúlt két évben megyénkben Pázmándfalun, Rábapordányban, Rábacsanakon és Sopronkövesden végleg, Bágyogszováton pedig ideiglenesen szűnt meg. Egyeden fiókgyógyszertárrá alakult a patika, amely alacsonyabb szintű ellátást, korlátozott nyitva tartást és árukészletet jelent. Tíz patika ezeken kívül ma is gazdaságtalanul működik, s csak idő kérdése, meddig bírják.

Dr. Kárpátiné dr. Gangl Teréz, a megyei gyógyszerészkamara elnöke a Kisalföldnek azt mondta: aggasztó, hogy valóra vált az, amire a szakma évekkel ezelőtt figyelmeztetett. A kizárólagos gazdasági érdekek miatt egyre nagyobbak az aránytalanságok. A multik elszívják a kispatikák elől a forgalmat, s bár ők azok, akik betömhetnék az ellátás falain keletkezett repedéseket, nem teszik. Egy nagy patikalánc soha nem fog gyógyszertárat nyitni egy vidéki kistelepülésen.

A kamaraelnök hozzátette: míg tíz-tizenöt éve a gyógyszerészet vonzó területnek bizonyult a pályakezdők számára, két évvel ezelőtt már nyolcszáz patikus hiányzott az országból, most pedig ennek a többszöröse. A szakemberhiányt súlyosbítja, hogy a külföldi szaklapok hirdetései egyre gyakrabban szólnak a patikusoknak; főleg angliai és norvégiai állásokat kínálnak a magyaroknak.