Az említett cégek a 2007 elején hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény azon passzusát sérelmezték, amely gyógyszerismertető munkatársaik után évi 5-5 millió forint befizetésére kötelezte őket. (Valamivel olcsóbban úszták meg a gyógyászati segédeszközök gyártói és forgalmazói, akikre ugyanez a törvény csupán 1-1 millió forintos befizetési kötelezettséget rótt - ugyanezen okból.)

A törvény deklarált célja a promóció visszaszorítása volt, mert a döntéshozók úgy gondolták ezzel az eszközzel is kordában lehet tartani az egészségpénztár rendre „elszabaduló" gyógyszerkasszáját.

Ez az elmúlt évben nagyjából sikerült is, ám a lapunk által megkérdezett szakértők szerint ebben legkevésbé a fenti címen beszedett, összesen mintegy 6 milliárd forint játszott szerepet. A költségvetés készítői egyébként 10 milliárdos bevétellel számoltak, s nem is tévednek nagyot, ha az érintettek nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A döntés azonban félévi működés után megszüntetette ezt a bevételi forrást - ám nem végérvényesen. A taláros testület nem a díj kivetését és beszedését kifogásolta, hanem csupán egy elemét, azt, hogy akkor is ki kell fizetni a 12 hónapos részletre szétbontott összeget, ha a gyógyszert ismertető orvos látogató különböző okoknál fogva épp nem dolgozik vagyis, ha beteg, szül, netán szabadságát tölti. A döntés következményeként a törvényt korrigálták - így 2009 február 15-től ismét fizetniük kell a cégeknek.

A fizetési kötelezettség személyenként havonta 416 ezer forint gyógyszerismertetés esetén, a gyógyászati segédeszköz esetében ez az összeg 83 ezer forint. Ám nem ez az egyetlen költség, ami a vállalkozásokat és a munkatársaikat terheli. Az utóbbiak mindegyikét nyilvántartásba kell vetetni például az Egészségbiztosítási Felügyeletnél. Ennek közel 100 ezer forint az ára, de fizetni kell a kiadott igazolványokért, s jó néhány tízezer forintot akkor is, ha módosítják az engedély, illetve nyilvántartás adatait.

Az országban a legfrissebb kimutatás szerint 2054-en foglalkoznak gyógyszer, s további 180-an gyógyászati segédeszköz ismertetéssel. Ám vélhetően nem munkájuk megadóztatása akasztotta el a gyógyszerkassza további hektikus növekedését. A fenti címen beszedett 6 milliárd mellett ebben nyilván szerepet játszott a további, kétféle jogcímen beszedett gyártói adó is.

A cégek – amint azt lapunknak elmondták – nem hagyják annyiban az ügyet. A különadó léte ugyanis azon túl, hogy sérti az érdekeiket, továbbra is több ponton megkérdőjelezhető. A Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója szerint például azt sem tudni, milyen filozófia áll az adót kivető döntés mögött. „Robin Hood – utal az adónem közkeletű nevére – válogatás nélkül rabolta ki a gazdagokat, de azt is tudni lehetett miért fosztotta ki Őket.

Indoknak az igencsak csekély, hogy a gyógyszergyártók és forgalmazók megfelelő profittal működnek. Mintha ez azt jelentené, hogy a kellően nyereséges cégeknek nem szabad Magyarországra jönniük" – mondja Rózsa András, aki szerint ez igen rossz üzenet a magas kockázatot és hosszú megtérülést vállaló, hazánkhoz lojális külföldi befektetőknek. A vezérigazgató úgy érzi, hogy a meghatározó gazdasági szereplők közül elsőként, és sokáig egyetlenként kiemelt iparág (ehhez később az energetikai ipar „csatlakozott" – a szerk. megjegyzése) ily módon történő többletmegadóztatása lényegében a hazai gyógyszergyártás felszámolásának kezdetét jelenti. Ami ráadásul még önmagában vizsgálva is igazságtalan, hiszen az egészségügy beszállítói közül kizárólag a gyógyszer és gyógyászati segédeszközgyártókat sújtja. Mindezek miatt a Teva ismét az Alkotmánybírósághoz fordul.

Ennek lehetőségét vizsgálják az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének jogászai is, közölte a Weborvossal Székely Krisztina. Az IGYE vezetője elmondta, hogy ezt többek között azért teszik, mert épp ennek az ügynek a kapcsán derült ki számukra: az AB amint alkotmánysértő megoldást talál a kifogásolt jogszabályban, dönt, s nem folytatja tovább a részletes vizsgálódást. Márpedig a gyógyszer-gazdaságossági törvény kárhoztatott passzusában a formai hiba feltárása után az egyesület elnöke szerint elmaradt a tartalmi kifogások elemzése.