Összefüggésekből kiragadott számokkal manipulálják a közvéleményt

A Magyar Gyógyszerészi Kamara az alábbiakat tartja szükségesnek a nyilvánosság tudomására hozni Székely Tamás egészségügyi miniszter tegnapi nyilatkozatával kapcsolatban, melyet a kormányszóvívői tájékoztatón tett.

A gyógyszerellátás liberalizációja és a konvergencia-program kapcsán a gyógyszerellátásból kivont források ügyében évek óta összefüggéseiből kiragadott számok felhasználásával és a folyamatok egyoldalú értékelésével folyik a közvélemény manipulálása, jelen esetben is ez történik.

A folyamatok korrekt elemzésének feltétele, hogy
- bázisévként a beavatkozások előtti utolsó "békeév"-et, azaz 2006-ot tekintsük,
- a fogyasztói ár és a térítési díj közötti különbséget ne mossuk össze, továbbá
- egymással összehasonlítható adatokat vessünk egybe.

Nem vitatjuk a különféle szempontú elemzések létjogosultságát, de a politika felelőssége az, hogy az összes szempont mérlegelésével hozza meg a döntéseit. A Magyar Gyógyszerészi Kamara a liberalizáció kapcsán bekövetkezett változásokat a következőképpen értékeli:

Tény, hogy
- 2007-ben, 2006-hoz viszonyítva döntően a lakossági tehernövekedés miatt kb. 8%-kal csökkent a lakossági gyógyszerfogyasztás. Ilyen mértékű fogyasztáscsökkenésre csak háborús viszonyok vagy súlyos válság következményeként szokott sor kerülni.
- a kevesebb gyógyszerért a lakosság sokkal többet fizetett. A támogatott gyógyszerekre térítési díjként 15%-kal (16 Mrd Ft) többet, a nem támogatott gyógyszerek fogyasztói árára 11%-kal (10 Mrd Ft) többet.
- 2008-ban - 2007-hez viszonyítva - a gyógyszerfogyasztás mennyisége stagnál.
- változatlan támogatási rendszer mellett - a gyógyszergyárak árcsökkentései miatt - kb. 6%-kal költenek kevesebbet a betegek a támogatott gyógyszerek térítési díjára, de
- összességében a betegterhek még mindig jóval magasabbak, mint 2006-ban, miközben továbbra is kevesebb gyógyszert fogyasztanak.

Tény, hogy
- 2006-ban a lakossági járóbeteg gyógyszerforgalom árréstömege 75 MrdFt volt, a 2008. évi árréstömeg várhatóan 7,5 - 8 Mrd Ft-tal lesz kevesebb, miközben
- a 10%-kal kisebb árréstömeg 15%-kal több gyógyszertárban realizálódik, továbbá
- az inflációs költségnövekedés a patikai ágazatot is sújtja, miközben,
- a forgalom több mint 10%-ánál a patikai árrés nem éri el az 1%-ot (egy százalékot),

Tény, hogy
- a kormány által a gyógyszerpiaci liberalizációt megelőzően felhozott indokok nem igazolódtak, mert
- több tízezer gyógyszerforgalmazó üzletet vizionáltak, de eddig mindössze 700 létesült,
- tömeges lakossági igényt jeleztek az ezen üzletekben történő gyógyszerbeszerzésre, de ennek értéke ma is jóval a gyógyszerforgalom 1%-a alatt van,
- 2007 elejétől több mint 330 közforgalmú gyógyszertár létesült, de ezek túlnyomó többsége nem eddig ellátatlan helyeken, hanem a városok forgalmi centrumaiban létesültek, ahol eddig is teljes volt az ellátás,
- mindegyik új gyógyszertár a jogszabályi előírás miatt többletszolgáltatást vállal, de ezek jelentős része haszontalannak bizonyul a lakossági igény hiánya miatt.
- az újonnan létesülő gyógyszertárakat elsősorban nem fiatal gyógyszerészek hozzák létre, mint ahogy a kormány annak idején ígérte, hanem gyógyszertárláncok jönnek létre és intenzíven nő a külföldi tulajdonú gyógyszertárak száma.

Tény, hogy
- a képzett munkaerő hiánya miatt egyre nehezebb a szakmailag indokolt szaklétszám biztosítása a gyógyszertárakban,
- az anyagi ellenérdekeltség, alapanyag-ellátási problémák és a munkaerőhiány miatt a gyógyszertári gyógyszerkészítés leépülése ellátási zavarokat okoz,
- a patikákat jogszabály kötelezi a generikus helyettesítésre, ami árréstömeg-csökkenést okoz, miközben többletforrás biztosítását, többletmunkát és többletfelelősséget ró a gyógyszertárra.
- a képzettségében felhígult munkaerő, a profitmaximalizálásra törekvő új tulajdonosi kör és az etikai szabályozás hiányosságai miatt fennáll a szakmai és etikai szabályok egyre nagyobb mértékű megsértésének a kockázata,
- az anyagi nehézségek és a profitérdekek előtérbe kerülése egyre inkább gátolja a betegérdekek érvényesülését a szakmai munkában.

A nagygyűlésen kiderült, hogy az adatok és folyamatok értékelésében a minisztérium és a szakma között jelentős különbségek vannak. Akkor elhangzott, hogy az egységes álláspont kialakítása érdekében mielőbb újra kellene kezdeni az egyeztetéseket. Mindezidáig erre nem került sor.