A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint az állam úgy hajt végre forráskivonást a gyógyszerellátásból, hogy közben teret nyit az új tőketulajdonosoknak és a neoliberális piacgazdasági modellbe vezeti át a gyógyszerforgalmazás rendszerét. Ezért az MGYK a több törvény durva megsértésével 2006 novemberében elfogadott, „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól” szóló törvény korrekcióját kezdeményezte. A tárgyalások jelenleg is folynak arról a 10 pontról, amelyet az MGYK 2008. március 19-én adott át az egészségügyi miniszternek és az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának.

1. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Magyarországon a gyógyszertár-létesítés szabályozásából az állam teljesen kivonuljon, és pusztán piaci megfontolások érvényesüljenek a gyógyszertár-létesítés során. A gyógyszerellátás az egészségügyi ellátás része, ahol az államnak alkotmányos kötelességei vannak, és a gyógyszerek jelentős hányada közfinanszírozott. Ezért kezdeményeztük, hogy a patikalétesítés teljes liberalizálásának 2010-es határideje a törvényből kerüljön ki.

2. Kezdeményeztük a patika-létesítési eljáráshoz előírt „többletszolgáltatások” felülvizsgálatát és új szabályozás megalkotását. Javaslatunk szerint új gyógyszertár csak 24 órás nyitvatartással, illetve heti 6 napon összesen 65 órás nyitva tartás mellett folyamatos ügyelet vállalásával legyen lehetséges.

3. A gyógyszertárak által fizetendő szolidaritási díj összbevételének változatlanul hagyása mellett a kisebb árréstömeg-bevételű gyógyszertárak esetén a jelenleginél mérsékeltebb, a nagyobb árréstömegűeknél a jelenleginél nagyobb szolidaritási díj kivetését javasoljuk, mivel a gyógyszertárak gazdasági helyzetében bekövetkezett általános romlás a kisebb forgalmú gyógyszertárakat nagyobb mértékben sújtja.

4. A betegtájékoztató „rendszer” működtetésére vonatkozó szabályozás több szempontból is pontatlan: ugyanazt a „rendszert” kell működtetni a közforgalmú gyógyszertárban a gyógyszerésznek és a kézigyógyszertárban az orvosnak is, holott ez utóbbiban az orvos személyesen látja el a beteget. Továbbá arról sem rendelkezik a jogszabály, hogy ez a „rendszer” milyen követelményeknek kell megfeleljen. A kamara a szabályozás pontosítását kezdeményezte, hogy szakmailag országosan egységes gyakorlat alakulhasson ki.

5. A tv. úgy rendelkezik, hogy a különböző okok miatt a működését megszüntetni kényszerülő közforgalmú gyógyszertárnak a működtetés megszűnését be kell jelentenie, de a bejelentést követően még 6 hónapig működnie kell, kivéve, ha a településen másik közforgalmú gyógyszertár is működik. Olyan módosítást kezdeményeztünk, amely az új gyógyszertár működésének megkezdésével törli a kötelező továbbműködtetés előírását, hiszen a jelenlegi előírás a régi gyógyszertárat fél évig veszteséges működtetésre kötelezi.

6. A tv. nem követeli meg, hogy a gyógyszertár felelős vezetője meghatározott időtartamú szakmai gyakorlattal rendelkezzék. Ez hiba, melynek korrekciójára és minimálisan 5 év szakmai gyakorlat előírására javaslatot tettünk.

7. A személyi joghoz tapadó jogkörök és felelősség a jelenlegi szabályozásban nem kellőképpen körülírt és a napi gyakorlatban jelentkező anomáliák a gyógyszertár szakmailag biztonságos működtetését veszélyeztetik. Ezért kezdeményeztük, hogy a személyi jogos gyógyszerész jogköre (menedzsment jogai) a jelenleginél precízebben legyenek körülírva és a felelősségével arányos jogokkal rendelkezzék a gyógyszertárat működtető gazdasági táraságban.

8-9. A gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetében az új szabályozás következtében mélyreható változások kezdődtek és a tulajdonosok között nagyszámban jelentek meg külföldiek és off-shore cégek, továbbá gyógyszergyártási, nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezők, orvosok stb. A külföldiek domináns részvétele a lakossági gyógyszerellátásban nemzetgazdasági szempontból előnytelen, a gyógyszerpiac többi szereplőjének mértékadó befolyást meghaladó jelenléte pedig a gyógyszertár szakmai függetlenségét veszélyezteti. Ezért azt javasoltuk, hogy a szakmai függetlenség megőrzése szempontjából nem kívánatos tulajdonosok (gyárak, nagykereskedők, orvosok) tulajdoni hányada a mértékadó mértéket ne léphesse túl, továbbá kezdeményeztük az off-shore cégek kizárását is. 

10. A tv. szerint a gyógyszer forgalomba hozója (gyártója) a nem közfinanszírozott (nem támogatott) gyógyszerei esetén jogosult arra, hogy az értékesítés során legmagasabb fogyasztói árat állapítson meg. A rendelkezés a gyógyszerészek szempontjából több pontos sérelmes: nem rendelkezik arról, hogy a gyógyszertár milyen minimális árrés érvényesítésére tarthat igényt, így elvileg (és a gyakorlatban is) előfordulhat, hogy az adott terméket méltánytalanul alacsony árréssel kell forgalmaznia, továbbá a tv nem rendelkezik arról, hogy a forgalomba hozónak az általa meghatározott legmagasabb árról a gyógyszertárat értesítenie kell. Ez pedig pl. a fogyasztóvédelmi ellenőrzések során hozhatja hátrányos helyzetbe a gyógyszertárat. Ezért – a gyártói szervezetekkel történt egyeztetés után – a rendelkezés törlését javasoltuk.

A kamara a 10 pontból álló javaslatát a politikai realitások figyelembe vételével állította össze. A javaslat nem képes arra, hogy a liberalizáció negatív következményeit felszámolja, de – az elvont források legalább részleges visszapótlását feltételezve – a gyógyszerpiac stabilizálódását elősegítheti és arra is alkalmas lehet, hogy a törvény hibás megfogalmazásaiból adódó legsúlyosabb működési rendellenességeket kiküszöbölhessük. A kamara a javaslatait a gyógyszerpiac többi szereplőjével folytatott széleskörű szakmai egyeztetések után és a betegek érdekeinek messzemenő figyelembe vételével fogalmazta meg.